Az idei tavaszi érettségin a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi egészen közelít a gyakorlati problémákhoz, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.

Milyen részei vannak a magyarérettséginek 2024-ben középszinten?

A magyarérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2024-ben is két részből áll. Az I. feladatlap egy szövegértési-nyelvi feladatsorból és egy irodalmi tesztből áll, amit 90 perc alatt kell kitöltenetek. Jó, ha tudjátok, hogy ehhez a részhez szöveggyűjteményt nem használhattok.

Ha letelik az idő, akkor a felügyelő tanár beszedi az I. feladatlapot, és megkapjátok a II. feladatlapot, amelyre összesen 150 percetek lesz. Ennél a résznél már legális segédeszközként bevethetitek a 4 év szöveggyűjteményét is, amit az iskola biztosít a számotokra.

Az írásbeli mindkét részénél használhatjátok idén is a helyesírási szótárt, a rossz helyesírásért és a csúnya írásképért továbbra is pontlevonás jár. (Helyesírási szótárból egyébként 4-4 példányt köteles az iskola minden teremben biztosítani.)

Hogyan változik a magyarérettségi 2024-ben?

A 2024-es változásokkal kapcsolatban megkérdeztük Schiller Mariannt, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagját is, aki úgy fogalmazott, hogy az új magyarérettségi a korábbiakhoz képest több évtizedet lépett vissza, mert óriási tananyagot kell megtanulni már az írásbelire is, emiatt pedig nem marad arra idő, hogy az órán a diákok elmélyülten ismerkedjenek meg a művekkel.

„A magyar kultúrához való kapcsolódás az, hogyha valaki el tudja olvasni és értelmezni a szövegeket, a régieket és az újakat is. Ha a diákokat folyamatosan adatokkal bombázzuk, akkor ezt a célt nem fogjuk elérni. Nem nevelünk olvasókat attól, hogy elmondjuk, miről szól a könyv.”

-emelte ki Schiller, majd hozzátette, hogy az első feladatlapban a szövegértés mellett nyelvi kérdésekre is válaszolnia kell az érettségizőknek. Arról, hogy egy diák mennyire jól tud értelmezni egy szöveget, nem mond el semmit, ha meg kell találnia a helyhatározókat a mondatban vagy keresni kell példákat a mássalhangzó-törvényekre.

Az első feladatrész igazi újdonsága az irodalmi feladatlap lesz, korábban ehelyett egy rövid gyakorlati szöveget kellett (például beadványt) írni, de ez kikerült a vizsgából. Schiller hozzátette, hogy pont ez volt az a tudás, amelyre egy fiatalnak az egyetemen vagy a munkaerőpiacon is szüksége volt.

Az irodalmi feladatlapban rengeteg adat szerepelhet. Nemcsak műcímekre, műfajokra, költőkre, írókra kérdezhetnek rá, hanem kötelezően megtanulható memoriterekre is. A helyzetet nehezíti, hogy bár már csak hetek vannak hátra az írásbeliig, még mindig csak egy mintafeladatsor van fent az Oktatási Hivatal honlapján. Igaz, a frissen szárba szökkent teszt-piacon számtalan kötet „segíti” a tanárokat és tanulókat – bár inkább intuitíve, hiszen a szerzőknek is csak 1 minta áll rendelkezésére.

Frissítés 03.14.

Az Oktatási Hivatal cikkünk megjelenése után jelezte, hogy az oktatas.hu oldalon 2023. november óta elérhető és letölthető egy „magyar nyelv és irodalom” érettségi feladatgyűjtemény, amely az érettségi követelményekre épül.

A helyzetet a választmányi tag szerint tovább nehezíti, hogy mivel a tananyag megnőtt, nem marad idő az ismétlésre, az pedig nem várható el egy diáktól, hogy már az írásbelire is tudja azokat a memoritereket, adatokat, szövegrészleteket, amelyeket egyébként csak a szóbelire kellene megtanulnia.

Egy mű értelmezése vagy témakifejtő esszé

A második részben eddig az alábbi szövegalkotás közül lehetett választani:

• egy mű értelmezése
• összehasonlító elemzés

2024-től azonban már csak egy mű értelmezése és egy általános témakifejtő esszé közül választhatnak a diákok. Schiller Mariann kiemelte, hogy ez utóbbi „veszélyes” feladat, mert a témához kell szövegeket keresni, és nagyon könnyű úgy megírni, hogy az irodalomhoz sok köze ne legyen és csak féligazságokat tartalmazzon. Ráadásul azt sem tudni, hogy az egy mű az ismert vagy ismeretlen lesz, mert ha az előbbi, akkor az megint inkább a lexikális tudást méri. (Az új magyarérettségivel kapcsolatban a Magyartanárok Egyesülete online fórumot is szervezett, amelynek az egyik témája pont az volt, hogyan lehet jó témakifejtő esszét írni.)

Schiller megjegyezte, hogy a magyarérettségi változásai az alsóbb évfolyamokra is kihatnak, hiszen emiatt olyanokra kell helyezni a hangsúlyt a tanításban, ami nem segíti az olvasóvá válást.