„Az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését” – ezzel érvelt Hankó Balázs az Országgyűlésben az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag vitájában. A kekvák megszüntetését is tartalmazó javaslat kapcsán a fideszes képviselő a modellváltó egyetemek eredményeit védte, míg a kormány és a Tisza Párt politikusai az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányát bírálták.
A hétfői Országgyűlés egyik legfontosabb témája volt az a törvényjavaslat is, melynek elfogadása után az európai uniós források megkapja Magyarország. Ennek egyik része a kekvák kétlépcsős megszüntetése is. A törvényjavaslat az Európai Unió által elvárt jogállamisági, korrupcióellenes és átláthatósági intézkedések teljesítését szolgálja, és a kormány szerint kulcsszerepe lehet abban, hogy Magyarország hozzáférjen a befagyasztott uniós forrásokhoz. A parlament kedden elfogadta javaslatot.
A vita során egyértelművé vált, hogy a kekva-rendszer jövőjéről továbbra sincs politikai egyetértés. Míg a kormányoldal és a törvény támogatóinak egy része szerint az átláthatóság helyreállítása miatt van szükség a változtatásra, addig Hankó Balázs fideszes képviselő szerint a javaslat veszélyezteti az elmúlt évek felsőoktatási eredményeit.
A Törvényalkotási Bizottság előadója, Dr. Bilisics Zita szerint a javaslat a Magyarország által vállalt úgynevezett „27 szupermérföldkő” teljesítését szolgálja.
A több mint negyven törvényt módosító csomag érinti:
A kormány álláspontja szerint ezek a változtatások nemcsak az uniós források lehívásához szükségesek, hanem önmagukban is erősítik az állami működés átláthatóságát.
A felsőoktatást érintő részről Hankó Balázs beszélt a leghosszabban és a leghatározottabban. A volt kulturális és innovációs miniszter szerint a vita során összemosták az Európai Bizottság követeléseit és az egyetemeket fenntartó alapítványok megszüntetését.
Az Európai Bizottság soha nem kérte és most sem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését.
Hankó szerint az Európai Bizottság kizárólag összeférhetetlenségi és szabályozási kérdések rendezését kérte Magyarországtól, úgy fogalmazott: „Szabályozási módosításokat kértek, mert nem kérhettek volna mást, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskör.” Hankó szerint a mostani törvényjavaslat túlmutat az uniós elvárásokon, és olyan lépést tesz meg, amelyet Brüsszel sem követelt.
Hankó Balázs felszólalásának jelentős részében az alapítványi modell eredményeit sorolta. Szerinte az elmúlt öt évben a modellváltásnak köszönhetően jelentősen nőtt a hallgatók száma, nőttek a kutatás-fejlesztési bevételek, és jelentősen javultak a magyar egyetemek nemzetközi helyezései. „Tények, tények és tények” – hangsúlyozta.
Külön kiemelte, hogy ma már több magyar egyetem szerepel a világ legjobb intézményei között, ami a megújult modellnek és az egyetemeknek, oktatóinknak, kutatóinknak, egyetemistáinknak köszönhető. A törvényjavaslat szerinte erre mond nemet.
Hankó egyik legerősebb kritikája az volt, hogy szerinte az egyetemeket nem vonták be a döntés előkészítésébe. Emlékeztetett arra, hogy a modellváltás idején az egyetemi szenátusok többsége támogatta az alapítványi fenntartásra való átállást.
Szerinte most éppen azoknak az intézményeknek a véleményét nem kérdezik ki, amelyekről a döntés szól. A képviselő a tudományos szabadságra és az egyetemi autonómiára való hivatkozást is visszafordította a javaslat támogatói felé.
Hankó külön kitért az Erasmus- és Horizont-programok ügyére is. Felidézte, hogy több magyar egyetem pert indított az Európai Bizottság ellen az Erasmus- és Horizont-korlátozások miatt. Szerinte az egyetemeknek jó esélyük van a perben. Hangsúlyozta, hogy ”a bírók mind a tíz bíró megrökönyödtek azon, hogy sejtetésekkel, bizonyítékok nélkül hogyan akarták elítélni a magyar egyetemistákat és a magyar egyetemeket”.
A képviselő szerint a mostani törvényjavaslat nem az egyetemek érdekeit képviseli.
Ez a javaslat a magyar egyetemek mögül áll ki, és áll át az Európai Bizottság oldalára.
Kongói Demokratikus Köztársaság, Kirgizisztán és Kambodzsa – csak néhány célország, melynek egyetemén a Pannónia Ösztöndíjprogram keretében tanulhatnak a magyar diákok. Közös bennük, hogy nem feltétlen a felsőoktatásukról híresek.
Dr. Czipa András, tiszás képviselő azt állította, hogy az Európai Bizottság kifogásai nem véletlenül merültek fel. „A fő probléma az volt, hogy ezeket a kuratóriumokat haveroknak fenntartott kifizetőhelyként használták” – fogalmazott.
A képviselő arról is beszélt, hogy saját egyetemi tapasztalatai alapján problémásnak tartotta a modell működését.
A független diákszervezeteket egyszerűen ellehetetlenítették.
Czipa András ugyanakkor teljesen más képet festett a modellváltás következményeiről. A képviselő szerint az Erasmus-programból való kiesés és az azt helyettesíteni kívánó Pannónia Program nem tudta pótolni azokat a nemzetközi kapcsolatokat, amelyek korábban a magyar egyetemek rendelkezésére álltak.
Felszólalásában saját példát hozott a Miskolci Egyetemről. Elmondása szerint a jogi kar a modellváltás és az Erasmus körüli konfliktusok előtt mintegy negyven partnerintézménnyel állt kapcsolatban az Erasmus+ program keretében. Állítása szerint ezek közül mára mindössze négy maradt meg. „Tudja, hogy hány partnerintézmény maradt ebből, miután bejött a Pannónia Program? A negyvenből négy” – fogalmazott Hankó Balázsnak címezve mondatait. Hozzátette, hogy a megmaradt kapcsolatok között két észak-macedóniai, egy törökországi és egy üzbegisztáni intézmény szerepel.
A vita végén Dr. Görög Márta igazságügyi miniszter reagált Hankó Balázs felszólalására. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány nem vitatja a modellváltó egyetemek által elért eredményeket, és nem azokkal szemben fogalmaz meg kritikát a törvényjavaslat.
Szerinte a vita valódi kérdése nem az, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek javítottak-e nemzetközi pozícióikon vagy növelték-e hallgatói létszámukat, hanem az, hogy a közfeladatok ellátására átadott közvagyon felhasználása mennyire átlátható és ellenőrizhető.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a törvénycsomag egészének van egy rendezőelve, amely valamennyi módosítást összeköti: a közpénzek és a közvagyon felhasználásának átláthatósága. Mint mondta, „ami közvagyon, közvagyon, ami közfeladat, közfeladat”, ezért ha egy alapítvány közfeladatot lát el, és ehhez jelentős állami vagyont használ fel, akkor ugyanazoknak az elszámoltathatósági és ellenőrzési követelményeknek kell megfelelnie, mint bármely más közpénzből működő intézménynek.
Görög Márta szerint a KEKVA-rendszerrel kapcsolatos alapvető kifogás éppen az volt, hogy a közvagyon az állami rendszerből olyan szervezetekhez került át, amelyek működésének átláthatósága és ellenőrizhetősége vitatott maradt.
Nem az elért eredményekkel van probléma, hanem a közbizalom és a közvagyonnak a KEKVA-rendszeren keresztüli átmenetele vonatkozásában a nem ellenőrizhető volta jelenti az alapvető problémát
– fogalmazott. Hozzátette, hogy a javaslat célja nem az egyetemek működésének ellehetetlenítése, hanem olyan garanciák megteremtése, amelyek mellett a közfeladatok ellátása és a közvagyon kezelése egyaránt átlátható marad.
Az Oktatói Hálózat (a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók civil szervezete) készen áll arra, hogy elkezdődjön a szakmai párbeszéd Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterrel.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
