Az Oktatói Hálózat (a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók civil szervezete) készen áll arra, hogy elkezdődjön a szakmai párbeszéd Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterrel.
Az Oktatói Hálózat 2012 óta folyamatosan tiltakozott a kormányzat intézkedései ellen, többek között:
A Háttal Európának és a Háttal Európának 2. című jelentéseiben részletesen elemezték azt is, hogy miként építette le a NER a magyar oktatást, tudományt, kultúrát és médiát 2010 és 2022 között.
Modellváltás volt, béremelés nem – legalábbis ez derül ki abból a levélből, amelyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban, úgy tűnik, mást mutat.
Ebben az időszakban is az Oktatói Hálózat kiállt
Ezenkívül követelték az európai színvonalú bérezést, a felsőoktatás egészének szektorsemleges, kiszámítható, normatív finanszírozását, az ideológiai-politikai alapon osztott privilégiumok rendszerének felszámolását és még sok minden mást.
A felsőoktatás területén a rombolás utolsó fejezetét képezte a korábban állami egyetemek négyötödének alapítványokba való kiszervezése. Az Oktatói Hálózat üdvözli, hogy a most alakuló Tisza-kormány szándékában áll az egyetemi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének felszámolása és az egyetemi autonómia helyreállítása a modellt, illetve fenntartót váltott egyetemeken
– írták, majd kitértek arra is, hogy egyetértenek azzal a törekvéssel, hogy ezek az intézmények minél előbb kerüljenek vissza az európai vérkeringésbe, hogy hallgatóik, oktatóik, kutatóik ismét élvezhessék az Erasmus és a Horizon program adta lehetőségeket.
Az Oktatói Hálózat szerint a magyar felsőoktatás egésze mind szervezetileg, mind a finanszírozás rendje tekintetében felülvizsgálatra szorul. Ám az egyetemek megújulása csak akkor lehet eredményes, ha az minden egyetemi polgár bevonásával, a választott testületek és a szakszervezeti képviselet egyetértésével történik, és ha ezeket a folyamatokat a kormány támogatja. A maga eszközeivel és tapasztalataival ehhez a közös munkához szeretne az Oktatói Hálózat is hozzájárulni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit jelölésének másnapján levelet írt a leendő miniszternek, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
