Az Oktatói Hálózat (a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók civil szervezete) készen áll arra, hogy elkezdődjön a szakmai párbeszéd Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterrel.
Az Oktatói Hálózat 2012 óta folyamatosan tiltakozott a kormányzat intézkedései ellen, többek között:
A Háttal Európának és a Háttal Európának 2. című jelentéseiben részletesen elemezték azt is, hogy miként építette le a NER a magyar oktatást, tudományt, kultúrát és médiát 2010 és 2022 között.
Modellváltás volt, béremelés nem – legalábbis ez derül ki abból a levélből, amelyet a bérpapírokkal együtt az Eduline szerkesztősége kapott a Széchenyi Egyetem több alkalmazottjától. A győri egyetem szerint jól működik a teljesítményalapú bérezés, a gyakorlat azonban, úgy tűnik, mást mutat.
Ebben az időszakban is az Oktatói Hálózat kiállt
Ezenkívül követelték az európai színvonalú bérezést, a felsőoktatás egészének szektorsemleges, kiszámítható, normatív finanszírozását, az ideológiai-politikai alapon osztott privilégiumok rendszerének felszámolását és még sok minden mást.
A felsőoktatás területén a rombolás utolsó fejezetét képezte a korábban állami egyetemek négyötödének alapítványokba való kiszervezése. Az Oktatói Hálózat üdvözli, hogy a most alakuló Tisza-kormány szándékában áll az egyetemi közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének felszámolása és az egyetemi autonómia helyreállítása a modellt, illetve fenntartót váltott egyetemeken
– írták, majd kitértek arra is, hogy egyetértenek azzal a törekvéssel, hogy ezek az intézmények minél előbb kerüljenek vissza az európai vérkeringésbe, hogy hallgatóik, oktatóik, kutatóik ismét élvezhessék az Erasmus és a Horizon program adta lehetőségeket.
Az Oktatói Hálózat szerint a magyar felsőoktatás egésze mind szervezetileg, mind a finanszírozás rendje tekintetében felülvizsgálatra szorul. Ám az egyetemek megújulása csak akkor lehet eredményes, ha az minden egyetemi polgár bevonásával, a választott testületek és a szakszervezeti képviselet egyetértésével történik, és ha ezeket a folyamatokat a kormány támogatja. A maga eszközeivel és tapasztalataival ehhez a közös munkához szeretne az Oktatói Hálózat is hozzájárulni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit jelölésének másnapján levelet írt a leendő miniszternek, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judit miniszteri jelölésének másnapján levelet írt neki, amelyben többek között azt is kifejtették, mennyire biztatónak tartják, hogy személyében olyan tárgyalópartnerrel dolgozhatnak együtt, aki mélyen ismeri az oktatási rendszert.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
