Végleg Bécsbe költözik a CEU, jövőre kezdik el építeni az új kampuszt
Ezzel szinte teljesen kivonul Magyarországról az amerikai intézmény. Csak néhány kutatóintézet marad Budapesten.
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
A Közép-európai Egyetem a jövőben is az osztrák fővárosban folytatja oktatási tevékenységének meghatározó részét, és nem tér vissza Budapestre még a magyarországi kormányváltást követően sem – írja a Népszava.
Mindez azért is érdekes, mert a Tisza-kormány programjában szerepel az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság helyreállítása. A CEU tudomásul vette a választási eredményeket, és úgy fogalmazott: „a CEU továbbra is egy intézményként működik bécsi és budapesti helyszínein”.
A közlemény szerint a campus Bécsben marad, miközben a budapesti telephely a jövőben is fontos szerepet játszik a kutatási tevékenységekben, és több intézményegység – köztük a Demokrácia Intézet – is itt működik tovább.
A CEU hangsúlyozta, hogy mindkét helyszín fejlődik, és hozzájárul az egyetem küldetéséhez. Az intézmény továbbra is elkötelezett az akadémiai szabadság, a nemzetközi együttműködés és a társadalmi szerepvállalás mellett.
Az egyetem 2019-ben volt kénytelen áthelyezni fő oktatási tevékenységét Bécsbe, miután az Orbán Viktor kormánya által bevezetett, lex CEU-ként ismert törvénymódosítás ellehetetlenítette budapesti működésének egy részét. Az amerikai akkreditációjú képzések – amelyek az intézmény egyik legfontosabb vonzerejét jelentették – ekkor kerültek át az osztrák fővárosba.
Bár az Európai Unió Bírósága 2020-ban kimondta, hogy a szabályozás sérti az uniós jogot és az akadémiai szabadságot, az egyetem vezetése már akkor úgy döntött, nem áll vissza a korábbi budapesti működésre. A mostani állásfoglalás alapján ez a döntés a politikai változások ellenére sem módosul.
Ezzel szinte teljesen kivonul Magyarországról az amerikai intézmény. Csak néhány kutatóintézet marad Budapesten.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a belső továbbképzéseket úgy kellene megszervezni, hogy azok ne jelentsenek újabb, a rendes munkavégzésen felüli többletterhet a pedagógusoknak.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.