Végleg Bécsbe költözik a CEU, jövőre kezdik el építeni az új kampuszt
Ezzel szinte teljesen kivonul Magyarországról az amerikai intézmény. Csak néhány kutatóintézet marad Budapesten.
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
A Közép-európai Egyetem a jövőben is az osztrák fővárosban folytatja oktatási tevékenységének meghatározó részét, és nem tér vissza Budapestre még a magyarországi kormányváltást követően sem – írja a Népszava.
Mindez azért is érdekes, mert a Tisza-kormány programjában szerepel az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság helyreállítása. A CEU tudomásul vette a választási eredményeket, és úgy fogalmazott: „a CEU továbbra is egy intézményként működik bécsi és budapesti helyszínein”.
A közlemény szerint a campus Bécsben marad, miközben a budapesti telephely a jövőben is fontos szerepet játszik a kutatási tevékenységekben, és több intézményegység – köztük a Demokrácia Intézet – is itt működik tovább.
A CEU hangsúlyozta, hogy mindkét helyszín fejlődik, és hozzájárul az egyetem küldetéséhez. Az intézmény továbbra is elkötelezett az akadémiai szabadság, a nemzetközi együttműködés és a társadalmi szerepvállalás mellett.
Az egyetem 2019-ben volt kénytelen áthelyezni fő oktatási tevékenységét Bécsbe, miután az Orbán Viktor kormánya által bevezetett, lex CEU-ként ismert törvénymódosítás ellehetetlenítette budapesti működésének egy részét. Az amerikai akkreditációjú képzések – amelyek az intézmény egyik legfontosabb vonzerejét jelentették – ekkor kerültek át az osztrák fővárosba.
Bár az Európai Unió Bírósága 2020-ban kimondta, hogy a szabályozás sérti az uniós jogot és az akadémiai szabadságot, az egyetem vezetése már akkor úgy döntött, nem áll vissza a korábbi budapesti működésre. A mostani állásfoglalás alapján ez a döntés a politikai változások ellenére sem módosul.
Ezzel szinte teljesen kivonul Magyarországról az amerikai intézmény. Csak néhány kutatóintézet marad Budapesten.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.