Végleg Bécsbe költözik a CEU, jövőre kezdik el építeni az új kampuszt
Ezzel szinte teljesen kivonul Magyarországról az amerikai intézmény. Csak néhány kutatóintézet marad Budapesten.
Hiába a politikai fordulat és az egyetemi autonómia helyreállításának ígérete, a Közép-európai Egyetem (CEU) nem tervezi campusának visszaköltöztetését Budapestre.
A Közép-európai Egyetem a jövőben is az osztrák fővárosban folytatja oktatási tevékenységének meghatározó részét, és nem tér vissza Budapestre még a magyarországi kormányváltást követően sem – írja a Népszava.
Mindez azért is érdekes, mert a Tisza-kormány programjában szerepel az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság helyreállítása. A CEU tudomásul vette a választási eredményeket, és úgy fogalmazott: „a CEU továbbra is egy intézményként működik bécsi és budapesti helyszínein”.
A közlemény szerint a campus Bécsben marad, miközben a budapesti telephely a jövőben is fontos szerepet játszik a kutatási tevékenységekben, és több intézményegység – köztük a Demokrácia Intézet – is itt működik tovább.
A CEU hangsúlyozta, hogy mindkét helyszín fejlődik, és hozzájárul az egyetem küldetéséhez. Az intézmény továbbra is elkötelezett az akadémiai szabadság, a nemzetközi együttműködés és a társadalmi szerepvállalás mellett.
Az egyetem 2019-ben volt kénytelen áthelyezni fő oktatási tevékenységét Bécsbe, miután az Orbán Viktor kormánya által bevezetett, lex CEU-ként ismert törvénymódosítás ellehetetlenítette budapesti működésének egy részét. Az amerikai akkreditációjú képzések – amelyek az intézmény egyik legfontosabb vonzerejét jelentették – ekkor kerültek át az osztrák fővárosba.
Bár az Európai Unió Bírósága 2020-ban kimondta, hogy a szabályozás sérti az uniós jogot és az akadémiai szabadságot, az egyetem vezetése már akkor úgy döntött, nem áll vissza a korábbi budapesti működésre. A mostani állásfoglalás alapján ez a döntés a politikai változások ellenére sem módosul.
Ezzel szinte teljesen kivonul Magyarországról az amerikai intézmény. Csak néhány kutatóintézet marad Budapesten.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Bár már közeledik a július 23-a, de még mindig előfordulhat, hogy nem a végleges pontszámotokat mutatja a rendszer.
Tizenöt éves volt Soma, amikor egy vasútállomáson megpróbálta megmenteni a barátját, de ő maga is súlyos áramütést szenvedett.
Rápli Róbert, a TISZA képviselője felszólalt a parlamentben azzal kapcsolatban, hogy a pedagógusok kapják vissza a sztrájkjogukat, és a nevelőtestület véleményezhesse a vezetők kinevezését.