„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Visszakerülhetnek-e a modellváltott egyetemek az Erasmus+ és Horizon programokba? A vita azóta tart, hogy az Európai Bizottság kizárta az alapítványi fenntartású intézményeket a támogatásokból, ez döntés pedig több tízezer magyar hallgatót érintett.
A kétharmados többséget szerző Tisza Párt hivatalos programjában hangsúlyosan szerepel a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása az oktatás és kutatás területén. A program alapján tehát nemcsak a hozzáférés helyreállítása, hanem a nemzetközi jelenlét aktív erősítése is cél. Mint írják:
Célunk a nemzetközi nyitás és az ipari kapcsolatok erősítése. Újra lehetővé tesszük, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban. A nemzetközi projektekben való részvételt támogató irodát, professzionális projektmenedzsmentet és pályázati segítséget biztosítunk minden nagy kutatóhelyen.
A párt külügyi vezetője, Orbán Anita szintén egyértelmű ígéretet tett az Erasmus ügyében. Hangsúlyozta, hogy a magyar hallgatók jelenleg hátrányba kerülnek például osztrák vagy lengyel társaikkal szemben, ezért: „az elsők között szeretnénk helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést”. A cél az, hogy a diákok ismét külföldön tanulhassanak, majd az ott megszerzett tudást Magyarországon hasznosítsák.
Februárban Magyar Péter 12 pontban foglalta össze, mit tennének az oktatásért, itt fogalmazott úgy, hogy „egy perc alatt megoldjuk, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat”.
Az Erasmus+ és a Horizon programokból való kizárás hátterében elsősorban jogállamisági és összeférhetetlenségi aggályok álltak.
Az Európai Bizottság szerint az alapítványi fenntartású egyetemek irányításában túl nagy szerepet kaptak aktív vagy korábbi kormányzati szereplők. A kuratóriumok összetétele – amelyben miniszterek és politikai kinevezettek is helyet kaptak – felvetette a közpénzek átlátható felhasználásának és az intézményi autonómia biztosításának kérdését.
A főbb kifogások közé tartoztak:
Ezek miatt az Európai Unió úgy ítélte meg, hogy nem garantált a források független és átlátható kezelése, ezért felfüggesztette az érintett intézmények részvételét a programokban.
Bár 2023 februárjában az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így 2024-ben az őszi félévben már nem voltak magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.
A kérdés most az, hogy egy politikai irányváltás esetén ezek a fenntartások megszüntethetők-e. A közelmúltban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy készek megkezdeni a közös munkát Magyar Péterrel.
Ez a kijelentés azt jelzi, hogy Brüsszel nyitott lehet egy új együttműködésre, amennyiben a magyar fél hajlandó kezelni a korábban megfogalmazott jogállamisági és intézményi problémákat.
Egy éve indult el a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia ösztöndíjprogram. Egyik ösztöndíjasát kérdeztük meg tapasztalatairól: mennyire fedezték megélhetését a támogatások, milyen kompromisszumokkal járnak a szálláslehetőségek, és valóban 100%-os e a kreditelismerés?
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Hiába nőtt a pedagógusképzésbe jelentkezők száma, több olyan osztatlan tanárképzés is van, amely alig vonz jelentkezőket: a biológia-kémia tanári képzésre például mindössze 19-en jelentkeztek első helyen, míg fizikatanár-kémiatanárnak csupán hárman. Sőt, több olyan képzés is akad, amit senki vagy mindössze egyetlen diák jelölt meg első helyen.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Megnyílt az Európai Unió egyik legnépszerűbb ifjúsági programjának, a Európai Bizottság által indított DiscoverEU idei pályázata. Közel 900 magyar 18 éves nyerhet ingyenes európai utazási bérletet.
Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
