„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Visszakerülhetnek-e a modellváltott egyetemek az Erasmus+ és Horizon programokba? A vita azóta tart, hogy az Európai Bizottság kizárta az alapítványi fenntartású intézményeket a támogatásokból, ez döntés pedig több tízezer magyar hallgatót érintett.
A kétharmados többséget szerző Tisza Párt hivatalos programjában hangsúlyosan szerepel a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása az oktatás és kutatás területén. A program alapján tehát nemcsak a hozzáférés helyreállítása, hanem a nemzetközi jelenlét aktív erősítése is cél. Mint írják:
Célunk a nemzetközi nyitás és az ipari kapcsolatok erősítése. Újra lehetővé tesszük, hogy a magyar egyetemek, kutatóintézetek és kutatók részt vehessenek az Erasmus és Horizon programokban. A nemzetközi projektekben való részvételt támogató irodát, professzionális projektmenedzsmentet és pályázati segítséget biztosítunk minden nagy kutatóhelyen.
A párt külügyi vezetője, Orbán Anita szintén egyértelmű ígéretet tett az Erasmus ügyében. Hangsúlyozta, hogy a magyar hallgatók jelenleg hátrányba kerülnek például osztrák vagy lengyel társaikkal szemben, ezért: „az elsők között szeretnénk helyreállítani az Erasmus-programhoz való hozzáférést”. A cél az, hogy a diákok ismét külföldön tanulhassanak, majd az ott megszerzett tudást Magyarországon hasznosítsák.
Februárban Magyar Péter 12 pontban foglalta össze, mit tennének az oktatásért, itt fogalmazott úgy, hogy „egy perc alatt megoldjuk, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat”.
Az Erasmus+ és a Horizon programokból való kizárás hátterében elsősorban jogállamisági és összeférhetetlenségi aggályok álltak.
Az Európai Bizottság szerint az alapítványi fenntartású egyetemek irányításában túl nagy szerepet kaptak aktív vagy korábbi kormányzati szereplők. A kuratóriumok összetétele – amelyben miniszterek és politikai kinevezettek is helyet kaptak – felvetette a közpénzek átlátható felhasználásának és az intézményi autonómia biztosításának kérdését.
A főbb kifogások közé tartoztak:
Ezek miatt az Európai Unió úgy ítélte meg, hogy nem garantált a források független és átlátható kezelése, ezért felfüggesztette az érintett intézmények részvételét a programokban.
Bár 2023 februárjában az összes miniszter lemondott a kuratóriumi pozíciójáról, a helyzetet azóta sem sikerült megoldani, így 2024-ben az őszi félévben már nem voltak magyar hallgatók a modellváltó egyetemekről külföldön az Erasmus+ program keretein belül.
A kérdés most az, hogy egy politikai irányváltás esetén ezek a fenntartások megszüntethetők-e. A közelmúltban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy készek megkezdeni a közös munkát Magyar Péterrel.
Ez a kijelentés azt jelzi, hogy Brüsszel nyitott lehet egy új együttműködésre, amennyiben a magyar fél hajlandó kezelni a korábban megfogalmazott jogállamisági és intézményi problémákat.
Egy éve indult el a magyar költségvetésből finanszírozott Pannónia ösztöndíjprogram. Egyik ösztöndíjasát kérdeztük meg tapasztalatairól: mennyire fedezték megélhetését a támogatások, milyen kompromisszumokkal járnak a szálláslehetőségek, és valóban 100%-os e a kreditelismerés?
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
