Nyert a Tisza, újra lehet önálló oktatási minisztérium

A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.

A 2000-es években az Oktatási és Kulturális Minisztérium irányította az ágazatot, azonban a második Orbán-kormány azonban átalakította a minisztériumi rendszert, és az oktatást más területekkel – például az egészségüggyel és a szociális ügyekkel – együtt egy nagyobb tárcába, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába vonta össze. Ez később Emberi Erőforrások Minisztériuma néven működött tovább, ahol az oktatás már csak államtitkársági szinten jelent meg.

Kormányalakítás: nem kap önálló minisztériumot az oktatás, de két kulcsszereplő is távozik

A közoktatás – vagyis az óvodák, általános és középiskolák – a Belügyminisztériumhoz tartozik, míg a felsőoktatásért és a szakképzésért a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel. Erről a kormányzati struktúra 2022-es átalakítása után döntöttek.

Az átszervezéssel megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely addig többek között az oktatásért is felelt. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz került, míg a felsőoktatás és az innováció külön tárcához.

Ez most változhat, hiszen a Tisza Párt nyerte az április 12-i országgyűlési választást. Magyar Péter a tavaszi országjárása során úgy fogalmazott, hogy ha nyernek, akkor olyan ”luxus” és „huncutság” is lesz, mint oktatási miniszter. Ezt pedig később a saját honlapjukon is megerősítették.

A fő vállalásaik az oktatás terén a következőek:

  • Minden gyermek értőn olvas és ír az alsó tagozat végére.
  • 25%-os béremelés a nevelést-oktatást segítő dolgozóknak, a pedagógusok megbecsülése, nagyobb módszertani szabadság, kevesebb adminisztráció.
  • A Nemzeti Alaptanterv módosítása a szakmával együtt, az állami tankönyvmonopólium megszüntetése.
  • Egyetemi autonómia visszaállítása, és a magyar hallgatók Erasmus-hozzáférésének helyreállítása.
  • A diplomások arányának felzárkóztatása az uniós átlaghoz.
Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.