A 2000-es években az Oktatási és Kulturális Minisztérium irányította az ágazatot, azonban a második Orbán-kormány azonban átalakította a minisztériumi rendszert, és az oktatást más területekkel – például az egészségüggyel és a szociális ügyekkel – együtt egy nagyobb tárcába, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába vonta össze. Ez később Emberi Erőforrások Minisztériuma néven működött tovább, ahol az oktatás már csak államtitkársági szinten jelent meg.
Kormányalakítás: nem kap önálló minisztériumot az oktatás, de két kulcsszereplő is távozik
A közoktatás – vagyis az óvodák, általános és középiskolák – a Belügyminisztériumhoz tartozik, míg a felsőoktatásért és a szakképzésért a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel. Erről a kormányzati struktúra 2022-es átalakítása után döntöttek.
Az átszervezéssel megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely addig többek között az oktatásért is felelt. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz került, míg a felsőoktatás és az innováció külön tárcához.
Ez most változhat, hiszen a Tisza Párt nyerte az április 12-i országgyűlési választást. Magyar Péter a tavaszi országjárása során úgy fogalmazott, hogy ha nyernek, akkor olyan ”luxus” és „huncutság” is lesz, mint oktatási miniszter. Ezt pedig később a saját honlapjukon is megerősítették.
A fő vállalásaik az oktatás terén a következőek:
- Minden gyermek értőn olvas és ír az alsó tagozat végére.
- 25%-os béremelés a nevelést-oktatást segítő dolgozóknak, a pedagógusok megbecsülése, nagyobb módszertani szabadság, kevesebb adminisztráció.
- A Nemzeti Alaptanterv módosítása a szakmával együtt, az állami tankönyvmonopólium megszüntetése.
- Egyetemi autonómia visszaállítása, és a magyar hallgatók Erasmus-hozzáférésének helyreállítása.
- A diplomások arányának felzárkóztatása az uniós átlaghoz.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll – derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből