Nyert a Tisza, újra lehet önálló oktatási minisztérium

A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.

A 2000-es években az Oktatási és Kulturális Minisztérium irányította az ágazatot, azonban a második Orbán-kormány azonban átalakította a minisztériumi rendszert, és az oktatást más területekkel – például az egészségüggyel és a szociális ügyekkel – együtt egy nagyobb tárcába, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába vonta össze. Ez később Emberi Erőforrások Minisztériuma néven működött tovább, ahol az oktatás már csak államtitkársági szinten jelent meg.

Kormányalakítás: nem kap önálló minisztériumot az oktatás, de két kulcsszereplő is távozik

A közoktatás – vagyis az óvodák, általános és középiskolák – a Belügyminisztériumhoz tartozik, míg a felsőoktatásért és a szakképzésért a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel. Erről a kormányzati struktúra 2022-es átalakítása után döntöttek.

Az átszervezéssel megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely addig többek között az oktatásért is felelt. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz került, míg a felsőoktatás és az innováció külön tárcához.

Ez most változhat, hiszen a Tisza Párt nyerte az április 12-i országgyűlési választást. Magyar Péter a tavaszi országjárása során úgy fogalmazott, hogy ha nyernek, akkor olyan ”luxus” és „huncutság” is lesz, mint oktatási miniszter. Ezt pedig később a saját honlapjukon is megerősítették.

A fő vállalásaik az oktatás terén a következőek:

  • Minden gyermek értőn olvas és ír az alsó tagozat végére.
  • 25%-os béremelés a nevelést-oktatást segítő dolgozóknak, a pedagógusok megbecsülése, nagyobb módszertani szabadság, kevesebb adminisztráció.
  • A Nemzeti Alaptanterv módosítása a szakmával együtt, az állami tankönyvmonopólium megszüntetése.
  • Egyetemi autonómia visszaállítása, és a magyar hallgatók Erasmus-hozzáférésének helyreállítása.
  • A diplomások arányának felzárkóztatása az uniós átlaghoz.
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.