Nyert a Tisza, újra lehet önálló oktatási minisztérium

A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.

A 2000-es években az Oktatási és Kulturális Minisztérium irányította az ágazatot, azonban a második Orbán-kormány azonban átalakította a minisztériumi rendszert, és az oktatást más területekkel – például az egészségüggyel és a szociális ügyekkel – együtt egy nagyobb tárcába, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumába vonta össze. Ez később Emberi Erőforrások Minisztériuma néven működött tovább, ahol az oktatás már csak államtitkársági szinten jelent meg.

Kormányalakítás: nem kap önálló minisztériumot az oktatás, de két kulcsszereplő is távozik

A közoktatás – vagyis az óvodák, általános és középiskolák – a Belügyminisztériumhoz tartozik, míg a felsőoktatásért és a szakképzésért a Kulturális és Innovációs Minisztérium felel. Erről a kormányzati struktúra 2022-es átalakítása után döntöttek.

Az átszervezéssel megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely addig többek között az oktatásért is felelt. A közoktatás a Belügyminisztériumhoz került, míg a felsőoktatás és az innováció külön tárcához.

Ez most változhat, hiszen a Tisza Párt nyerte az április 12-i országgyűlési választást. Magyar Péter a tavaszi országjárása során úgy fogalmazott, hogy ha nyernek, akkor olyan ”luxus” és „huncutság” is lesz, mint oktatási miniszter. Ezt pedig később a saját honlapjukon is megerősítették.

A fő vállalásaik az oktatás terén a következőek:

  • Minden gyermek értőn olvas és ír az alsó tagozat végére.
  • 25%-os béremelés a nevelést-oktatást segítő dolgozóknak, a pedagógusok megbecsülése, nagyobb módszertani szabadság, kevesebb adminisztráció.
  • A Nemzeti Alaptanterv módosítása a szakmával együtt, az állami tankönyvmonopólium megszüntetése.
  • Egyetemi autonómia visszaállítása, és a magyar hallgatók Erasmus-hozzáférésének helyreállítása.
  • A diplomások arányának felzárkóztatása az uniós átlaghoz.
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.