Kormányalakítás: nem kap önálló minisztériumot az oktatás, de két kulcsszereplő is távozik

Úgy tűnik, az ötödik Orbán-kormányban sem kap önálló minisztériumot az oktatás, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter – aki hírek szerint a kormány tagja marad – legalábbis ragaszkodik a felsőoktatás irányításához.

  • Eduline

A Népszava úgy tudja, az Emberi Erőforrások Minisztériumának éléről távozik a 72 éves Kásler Miklós, az a hír járja, hogy nyugdíjba vonul.

A lapnak többen azt mondták, hogy szerintük a minisztérium nem marad egyben, de főként az egészségügy irányításának helye kérdéses, éppúgy válhat önálló tárcává, mint ahogy bekerülhet a Belügyminisztérium alá.

Az oktatás ennek ellenére várhatóan nem kap önálló minisztériumot (még ha az egészségügyet el is veszítené az Emmi, maradna a szociális, a kulturális, a sportterület), a Népszava szerint Palkovics László innovációs miniszter ugyanis ragaszkodik a felsőoktatáshoz. Róla egyébként azt lehet hallani, hogy a kormány tagja marad.

A lap szerint a felsőoktatásért várhatóan Hankó Balázs jelenlegi felsőoktatási helyettes államtitkár lesz a felelős.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.