Egy Pest megyei, református fenntartású intézményben megpróbálták lenullázni a pedagógusok korábbi teljesítményértékelés alapján kapott illetményemelését – tudta meg az Eduline a Pedagógusok Szakszervezetétől. Tóth Tünde, a PSZ alelnöke szerint ez jogszerűtlen, az összeg ugyanis az illetmény részévé vált. A PDSZ-hez is érkeztek jelzések csökkenő fizetésekről, ezek hátterében azonban más okok állhatnak.
Az elmúlt napokban ismét téma lett a pedagógusok fizetése, miután Takács Péter és más fideszes politikusok arról posztoltak, hogy egyes tanárok kevesebb bért kaptak, mert megszűnt a teljesítményértékelési rendszer. Takács egy pedagógusoknak küldött tájékoztatásból is idézett, amely szerint az előző tanévi teljesítményértékelés alapján járó fizetéskiegészítést a 2025/2026-os tanév végével eltörölték az iskolai finanszírozásból, így az a jelenlegi tanévtől már nem képezi az illetmény részét. Később frissítette bejegyzését, és megjegyezte, hogy szerencsére nem minden fenntartónál jelentkezett ez a probléma.
A Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) is megkérdeztük arról, tudnak-e olyan pedagógusokról, akiknek a szeptemberi fizetéséből eltűnt a korábbi teljesítményértékelés alapján megállapított emelés. A két szakszervezet válaszai alapján fontos különbséget tenni aközött, hogy valakinek csökkent a fizetése, illetve aközött, hogy a munkáltató kifejezetten a korábbi TÉR alapján megállapított összeget vette el.
„A teljesítményértékelés után járó díjazás, még ha külön soron is szerepel a kollégák bérpapírján, az illetményük része, és mivel az illetményük része, ez az összeg nem vehető el” – mondta az Eduline-nak Tóth Tünde, a PSZ alelnöke.
A 2024/2025-ös tanév teljesítményértékelése alapján 2025. szeptember 1-jével megállapított illetményemelésnek ugyanis a későbbiekben is meg kell maradnia. Vagyis attól, hogy a teljesítményértékelési rendszer időközben megszűnt, a pedagógus korábban már megszerzett illetményemelése nem tűnhet el automatikusan a fizetéséből.
A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet ugyanerre hívta fel a figyelmet lapunknak küldött válaszában: „Ezek a bércsökkenések nem abból következnek, hogy megszűnt a teljesítményértékelési rendszer, és nem arról van szó, hogy a TÉR alapján korábban megállapított illetményrészt most egyszerűen elvonták volna.”
A PSZ-hez ugyanakkor időközben befutott egy olyan eset, amelyben éppen ezt próbálták megtenni. Tóth Tünde az Eduline-nak azt mondta, egy Pest megyei, református fenntartású intézményből kaptak jelzést. Az érintett pedagógusoknak olyan átsorolást készítettek, amelyben a teljesítményértékelés alapján járó összeget lenullázták.
Jogszerűtlenül készítették el az átsorolást a kollégáknak, és a TÉR után járó soron lévő összeget teljesen lenullázták
– mondta Tóth Tünde, és hozzátette, hogy a szakszervezet már foglalkozik az üggyel.
A PSZ alelnöke szerint ezen az sem változtat, ha az összeg a bérpapíron külön soron szerepel. „Ha nem akarják külön soron szerepeltetni, akkor is be kell építeni, mivel az illetmény része. Nem jogszerű az, hogy megpróbálják elvenni” – hangsúlyozta.
A szakszervezet az eset után a tagsága körében is érdeklődött arról, hogy más egyházi fenntartású intézményekben történt-e hasonló. Egyelőre nem kaptak további ilyen jelzést. A tankerületi, vagyis állami fenntartású iskolákból sem jeleztek ilyen problémát.
„A tankerületeknél, tehát az állami fenntartású intézményeknél rendben megkapták a kollégáink a TÉR után járó illetményrészt” – mondta Tóth Tünde.
A PDSZ szerint különösen az új jogviszony létesítésekor okozhat problémát a jelenlegi illetménysávos rendszer. Ha egy pedagógus új munkáltatóhoz kerül, az új munkáltató az illetménysávon belül alacsonyabb illetményt is megállapíthat annál, mint amennyit a pedagógus a korábbi munkahelyén kapott.
Ez különösen azoknál jelenthet érzékelhető visszaesést, akik korábban már a pedagógusfokozatukhoz tartozó minimumösszegnél magasabb illetményt kaptak.
A törvény ugyanis nem garantálja, hogy egy új munkáltató a pedagógus korábbi, már elért illetményét továbbra is biztosítja
– közölte a PDSZ nevében Nagy Erzsébet. Szerinte így előfordulhat, hogy egy pedagógus munkahelyváltás után visszakerül a fokozatához tartozó minimum közelébe. Hasonló probléma merülhet fel azoknál a bérelemeknél is, amelyeknél alsó és felső összeghatárt határoztak meg, például az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői megbízási díjaknál, illetve egyes pótlékoknál.
Nagy Erzsébet szerint nem a TÉR megszüntetése jelenti a fő problémát, hanem az, hogy a jelenlegi illetménysávos rendszerben nincs valódi garancia a pedagógus korábban elért teljes keresetének megőrzésére.
Tóth Tünde is hasonló problémára hívta fel a figyelmet. „Itt kanyarodunk vissza arra a problémára, hogy nincsen bértábla. Mivel nincsen egy átlátható bértábla és egy kiszámítható bérezés a pedagógusoknak, előfordulhatnak ilyen helyzetek” – mondta a PSZ alelnöke.
Tegnap arról posztolt a KDNP, hogy a kormány a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével „33 milliárd forintot húz ki a tanárok zsebéből”. Erre reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a KDNP állításai nemcsak tévesek, hanem félrevezetők is.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.
