„A Tisza-kormány nem ad a pedagógusoknak, hanem elvesz tőlük” – írta Facebook-posztjában a KDNP. A párt szerint a következő tanévre megszüntették a teljesítményértékelési rendszert, ezzel pedig az ahhoz kapcsolódó bérelemet is.
A KDNP azt állította, hogy ezzel összesen 33 milliárd forinttól esnek el a pedagógusok. Szerintük mindez annak ellenére történt, hogy a kampányban még az értékelési rendszer javítását és a „minőségi bérpótlék” összegének növelését ígérték. „Tehát a fizetések emelése helyett jön a csökkentés. És a legjobban teljesítők járnak a legrosszabbul” – fogalmaztak.
A PDSZ szerint nem lehet elvenni azt a pénzt, amit be sem terveztek
A KDNP bejegyzésére a PDSZ hosszabb bejegyzésben reagált. A szakszervezet szerint a párt állításainak hátterében „vagy a teljes tájékozatlanság, vagy az emberek tudatos félretájékoztatása” állhat.
A PDSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi teljesítményértékelés alapján már megállapított illetményt a rendszer felfüggesztése miatt nem lehet elvenni, azt ugyanis jogszabály garantálja.
A PDSZ szerint azonban 2026-ra eleve nem terveztek pénzt a teljesítményértékeléshez kapcsolódó béremelésre. Ezért szerintük nem igaz, hogy a rendszer felfüggesztésével 33 milliárd forintot vettek el a pedagógusoktól. „Olyan pénzt ugyanis nem lehet elvenni, amit előzőleg nem terveztek oda” – fogalmazott a PDSZ.
A szakszervezet egyúttal ismét bírálta magát a teljesítményértékelési rendszert is, amelyet megalázónak, szakmailag erősen vitathatónak, valamint rengeteg felesleges adminisztrációval és többletmunkával járó rendszernek nevezett.
A „minőségi bérpótlék” nem ugyanaz, mint a teljesítményértékeléshez kapcsolódó bérelem
A PDSZ szerint a KDNP különböző bérelemeket is összekever a bejegyzésében. A szakszervezet azt írta, hogy a teljesítményértékeléshez kapcsolódó illetmény nem azonos a korábbi minőségi bérpótlékkal vagy a kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel.
Amikor ezek a bérelemek léteztek, az intézmények külön, erre a célra elkülönített költségvetési forrást kaptak – magyarázta a PDSZ. Szerintük ezért egy másik konstrukcióról van szó, mint a később bevezetett teljesítményértékeléshez kapcsolódó bérezés.
A szakszervezet az EFOP Plusz előírásaira is kitért. Szerintük a program valóban tartalmazza a pedagógusbérek differenciálásának követelményét, ez azonban nem jelenti azt, hogy ehhez feltétlenül egy, a felfüggesztetthez hasonló teljesítményértékelési rendszert kell fenntartani.
A PDSZ szerint ráadásul a pedagógusok bérezése jelenleg is differenciált: példaként az egyetemi végzettségért, illetve a hiányszakokhoz kapcsolódó 2 százalékos többletet említették.
Van olyan pénz, amit tényleg vissza kell adni a pedagógusoknak
A szakszervezet ugyanakkor hangsúlyozta: van olyan bérezési probléma, amely miatt szerintük ténylegesen pénzt veszítettek a pedagógusok, csak ennek nincs köze a teljesítményértékelés felfüggesztéséhez. Azt írták:
Az előző évet érintő bérkompenzáció esetében az előző kormány nem gondoskodott arról, hogy a kompenzáció megfelelő része beépüljön a következő béremelés alapjába. Ez valódi veszteség a pedagógusok számára. Ezt valóban rendezni kell. És ezt a következő kormánynak – bárki alakítsa is azt – vissza kell adnia a pedagógusoknak.
„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
