A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A TÉR felfüggesztéséről júliusban döntött az Országgyűlés, a javaslatot 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. Mint ismert, megkezdődtek az egyeztetések a pedagógusok új értékelési rendszeréről, a TÉR utódjáról, a műhelybeszélgetésekbe pedagógusok és intézményvezetők mellett diákokat, szülőket és oktatási szakértőket is bevontak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pénteken arról írt blogbejegyzésében, hogy megküldte a minisztériumnak a teljesítményértékeléssel kapcsolatos észrevételeit.
A szakszervezet állásfoglalása szerint nem indokolt egy új, központi pedagógus-teljesítményértékelési rendszer bevezetése, mondván, a központilag meghatározott értékelési szempontok leegyszerűsítik a pedagógiai munkát, és nem tudják figyelembe venni az intézmények, a tanulói közösségek és a helyi pedagógiai programok sokszínűségét.
Javaslatuk szerint a központi értékelés helyett minden intézmény alakítsa ki a saját helyi rendszerét, amely a pedagógusközösség által is elfogadott, átlátható szabályokon alapulna.
Az állam feladata nem az egységes értékelési rendszer előírása, hanem annak biztosítása, hogy minden intézményben tisztességes, szakmailag megalapozott és átlátható értékelési gyakorlat működjön.
A szakszervezet szerint a pedagógusértékelésnek nem az a dolga, hogy rangsorolja a tanárokat, vagy a bérek differenciálásának eszköze legyen, hanem, hogy érdemi visszajelzést adjon: megerősítse a pedagógusokat abban, ami jól működik, és segítsen felismerni azokat a területeket, amiben még fejlődhetnek.
A pedagógus teljesítményét nem lehet pusztán előírások teljesítésével mérni. A legfontosabb szempont az, hogy a saját tanulócsoportjával milyen fejlődést ér el, vagyis mekkora hozzáadott pedagógiai értéket teremt, figyelembe véve, honnan indultak a gyermekek
– írják.
A PSZ szerint a pedagógusok munkájáról több szereplő együtt tudna érdemi visszajelzést adni, beleértve az intézményvezetést, aki az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve és éves munkaterve alapján értékelné a szakmai munkát, illetve a tanulókat és a szülőket, akik jól meghatározott, releváns szempontok alapján mondhatnák el a véleményüket.
A szervezet fontosnak tartja különválasztani a fejlesztő visszajelzést és a munkáltatói ellenőrzést – míg előbbinek a lényege a pedagógus fejlődésének támogatása, az utóbbi, állami szintű értékelés egyik fő célja az lehet, hogy kiszűrje a pályára nem való eseteket és feltárja a sürgős beavatkozást igénylő helyzeteket.
„Ha ugyanaz az értékelési rendszer egyszerre szolgálja a pedagógus szakmai fejlődését, és egyúttal a pedagógusok kiszűrését, minősítését vagy szankcionálását, az szükségszerűen gyengíti a bizalmi viszonyt. A pedagógus akkor tud őszintén reflektálni saját munkájára és nehézségeire, ha biztos lehet abban, hogy a fejlesztő célú visszajelzés nem válik ellene felhasználható munkáltatói eszközzé” – fogalmaztak.
A blogbejegyzés egyik fontos állítása, hogy a teljesítményértékelés bevezetése előtt az oktatási rendszer strukturális problémáit is kezelni kellene, hiszen a rendszer hiányosságai könnyen az egyéni teljesítményen ütközhetnek ki.
„A pedagógus teljesítményét alapvetően befolyásolja az óraszám, az adminisztrációs terhelés, a csoportok összetétele, a rendelkezésre álló szakemberek és erőforrások, az intézményvezetés minősége, valamint az intézmény szervezeti kultúrája” – írják.
A PDSZ továbbra sem támogatja, hogy a pedagógusok bére egy szubjektív egyéni teljesítményértékelés eredményétől függjön, szerintük külön kellene választani a bérezést és a szakmai fejlődését szolgáló értékelést. Állásfoglalásuk szerint a fizetések közötti különbségeknek kizárólag objektív és ellenőrizhető szempontokon, például a szakmai tapasztalaton, a végzettségen, a szakképzettségen, a nyelvtudáson vagy a dokumentálható többletfeladatokon kellene alapulniuk.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
