A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A TÉR felfüggesztéséről júliusban döntött az Országgyűlés, a javaslatot 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. Mint ismert, megkezdődtek az egyeztetések a pedagógusok új értékelési rendszeréről, a TÉR utódjáról, a műhelybeszélgetésekbe pedagógusok és intézményvezetők mellett diákokat, szülőket és oktatási szakértőket is bevontak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pénteken arról írt blogbejegyzésében, hogy megküldte a minisztériumnak a teljesítményértékeléssel kapcsolatos észrevételeit.
A szakszervezet állásfoglalása szerint nem indokolt egy új, központi pedagógus-teljesítményértékelési rendszer bevezetése, mondván, a központilag meghatározott értékelési szempontok leegyszerűsítik a pedagógiai munkát, és nem tudják figyelembe venni az intézmények, a tanulói közösségek és a helyi pedagógiai programok sokszínűségét.
Javaslatuk szerint a központi értékelés helyett minden intézmény alakítsa ki a saját helyi rendszerét, amely a pedagógusközösség által is elfogadott, átlátható szabályokon alapulna.
Az állam feladata nem az egységes értékelési rendszer előírása, hanem annak biztosítása, hogy minden intézményben tisztességes, szakmailag megalapozott és átlátható értékelési gyakorlat működjön.
A szakszervezet szerint a pedagógusértékelésnek nem az a dolga, hogy rangsorolja a tanárokat, vagy a bérek differenciálásának eszköze legyen, hanem, hogy érdemi visszajelzést adjon: megerősítse a pedagógusokat abban, ami jól működik, és segítsen felismerni azokat a területeket, amiben még fejlődhetnek.
A pedagógus teljesítményét nem lehet pusztán előírások teljesítésével mérni. A legfontosabb szempont az, hogy a saját tanulócsoportjával milyen fejlődést ér el, vagyis mekkora hozzáadott pedagógiai értéket teremt, figyelembe véve, honnan indultak a gyermekek
– írják.
A PSZ szerint a pedagógusok munkájáról több szereplő együtt tudna érdemi visszajelzést adni, beleértve az intézményvezetést, aki az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve és éves munkaterve alapján értékelné a szakmai munkát, illetve a tanulókat és a szülőket, akik jól meghatározott, releváns szempontok alapján mondhatnák el a véleményüket.
A szervezet fontosnak tartja különválasztani a fejlesztő visszajelzést és a munkáltatói ellenőrzést – míg előbbinek a lényege a pedagógus fejlődésének támogatása, az utóbbi, állami szintű értékelés egyik fő célja az lehet, hogy kiszűrje a pályára nem való eseteket és feltárja a sürgős beavatkozást igénylő helyzeteket.
„Ha ugyanaz az értékelési rendszer egyszerre szolgálja a pedagógus szakmai fejlődését, és egyúttal a pedagógusok kiszűrését, minősítését vagy szankcionálását, az szükségszerűen gyengíti a bizalmi viszonyt. A pedagógus akkor tud őszintén reflektálni saját munkájára és nehézségeire, ha biztos lehet abban, hogy a fejlesztő célú visszajelzés nem válik ellene felhasználható munkáltatói eszközzé” – fogalmaztak.
A blogbejegyzés egyik fontos állítása, hogy a teljesítményértékelés bevezetése előtt az oktatási rendszer strukturális problémáit is kezelni kellene, hiszen a rendszer hiányosságai könnyen az egyéni teljesítményen ütközhetnek ki.
„A pedagógus teljesítményét alapvetően befolyásolja az óraszám, az adminisztrációs terhelés, a csoportok összetétele, a rendelkezésre álló szakemberek és erőforrások, az intézményvezetés minősége, valamint az intézmény szervezeti kultúrája” – írják.
A PDSZ továbbra sem támogatja, hogy a pedagógusok bére egy szubjektív egyéni teljesítményértékelés eredményétől függjön, szerintük külön kellene választani a bérezést és a szakmai fejlődését szolgáló értékelést. Állásfoglalásuk szerint a fizetések közötti különbségeknek kizárólag objektív és ellenőrizhető szempontokon, például a szakmai tapasztalaton, a végzettségen, a szakképzettségen, a nyelvtudáson vagy a dokumentálható többletfeladatokon kellene alapulniuk.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
