A PDSZ szerint a pedagógusértékelés valódi célja az lenne, hogy támogasson, nem az, hogy büntessen. A szervezet a központi teljesítményértékelési rendszer helyett a helyi hatáskörbe eső visszajelzést szorgalmazná.
A TÉR felfüggesztéséről júliusban döntött az Országgyűlés, a javaslatot 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. Mint ismert, megkezdődtek az egyeztetések a pedagógusok új értékelési rendszeréről, a TÉR utódjáról, a műhelybeszélgetésekbe pedagógusok és intézményvezetők mellett diákokat, szülőket és oktatási szakértőket is bevontak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) pénteken arról írt blogbejegyzésében, hogy megküldte a minisztériumnak a teljesítményértékeléssel kapcsolatos észrevételeit.
A szakszervezet állásfoglalása szerint nem indokolt egy új, központi pedagógus-teljesítményértékelési rendszer bevezetése, mondván, a központilag meghatározott értékelési szempontok leegyszerűsítik a pedagógiai munkát, és nem tudják figyelembe venni az intézmények, a tanulói közösségek és a helyi pedagógiai programok sokszínűségét.
Javaslatuk szerint a központi értékelés helyett minden intézmény alakítsa ki a saját helyi rendszerét, amely a pedagógusközösség által is elfogadott, átlátható szabályokon alapulna.
Az állam feladata nem az egységes értékelési rendszer előírása, hanem annak biztosítása, hogy minden intézményben tisztességes, szakmailag megalapozott és átlátható értékelési gyakorlat működjön.
A szakszervezet szerint a pedagógusértékelésnek nem az a dolga, hogy rangsorolja a tanárokat, vagy a bérek differenciálásának eszköze legyen, hanem, hogy érdemi visszajelzést adjon: megerősítse a pedagógusokat abban, ami jól működik, és segítsen felismerni azokat a területeket, amiben még fejlődhetnek.
A pedagógus teljesítményét nem lehet pusztán előírások teljesítésével mérni. A legfontosabb szempont az, hogy a saját tanulócsoportjával milyen fejlődést ér el, vagyis mekkora hozzáadott pedagógiai értéket teremt, figyelembe véve, honnan indultak a gyermekek
– írják.
A PSZ szerint a pedagógusok munkájáról több szereplő együtt tudna érdemi visszajelzést adni, beleértve az intézményvezetést, aki az iskola pedagógiai programja, helyi tanterve és éves munkaterve alapján értékelné a szakmai munkát, illetve a tanulókat és a szülőket, akik jól meghatározott, releváns szempontok alapján mondhatnák el a véleményüket.
A szervezet fontosnak tartja különválasztani a fejlesztő visszajelzést és a munkáltatói ellenőrzést – míg előbbinek a lényege a pedagógus fejlődésének támogatása, az utóbbi, állami szintű értékelés egyik fő célja az lehet, hogy kiszűrje a pályára nem való eseteket és feltárja a sürgős beavatkozást igénylő helyzeteket.
„Ha ugyanaz az értékelési rendszer egyszerre szolgálja a pedagógus szakmai fejlődését, és egyúttal a pedagógusok kiszűrését, minősítését vagy szankcionálását, az szükségszerűen gyengíti a bizalmi viszonyt. A pedagógus akkor tud őszintén reflektálni saját munkájára és nehézségeire, ha biztos lehet abban, hogy a fejlesztő célú visszajelzés nem válik ellene felhasználható munkáltatói eszközzé” – fogalmaztak.
A blogbejegyzés egyik fontos állítása, hogy a teljesítményértékelés bevezetése előtt az oktatási rendszer strukturális problémáit is kezelni kellene, hiszen a rendszer hiányosságai könnyen az egyéni teljesítményen ütközhetnek ki.
„A pedagógus teljesítményét alapvetően befolyásolja az óraszám, az adminisztrációs terhelés, a csoportok összetétele, a rendelkezésre álló szakemberek és erőforrások, az intézményvezetés minősége, valamint az intézmény szervezeti kultúrája” – írják.
A PDSZ továbbra sem támogatja, hogy a pedagógusok bére egy szubjektív egyéni teljesítményértékelés eredményétől függjön, szerintük külön kellene választani a bérezést és a szakmai fejlődését szolgáló értékelést. Állásfoglalásuk szerint a fizetések közötti különbségeknek kizárólag objektív és ellenőrizhető szempontokon, például a szakmai tapasztalaton, a végzettségen, a szakképzettségen, a nyelvtudáson vagy a dokumentálható többletfeladatokon kellene alapulniuk.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
