Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
Megkezdődtek a szakmai egyeztetések a pedagógusok új értékelési rendszeréről – derül ki Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-bejegyzéséből. A miniszter emlékeztetett arra, hogy amikor megszüntették a pedagógusok korábbi teljesítményértékelési rendszerét, a TÉR-t, azt is vállalták, hogy egy új rendszert dolgoznak ki helyette. A cél Lannert szerint az, hogy az új értékelés motiváló legyen, és valóban a pedagógusok szakmai fejlődését segítse.
A korábbi rendszer túl sok adminisztrációval járt, miközben nem adott valódi szakmai visszajelzést
Mint ahogyan az a bejegyzésből kiderült, az új rendszer kidolgozása most szakmai egyeztetésekkel folytatódik. A folyamatot Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár indította el, a műhelybeszélgetésekbe pedig nemcsak pedagógusokat és intézményvezetőket, hanem diákokat, szülőket és oktatási szakértőket is bevontak.
A műhelybeszélgetéseken pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, diákokkal, szülőkkel és oktatási szakértőkkel kerestük a választ néhány alapvető kérdésre:
Mi a pedagógusértékelés valódi célja?
Mit jelent ma a jó pedagógiai munka?
Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?
Hogyan lehet olyan értékelési rendszert kialakítani, amely egyszerre biztosítja a szakmai minőséget, erősíti a pedagógusok autonómiáját, és a fejlődést támogatja?
– fogalmazott Lannert Judit.
A TÉR felfüggesztéséről júliusban döntött az Országgyűlés: a javaslatot 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. A rendszerrel kapcsolatban korábban pedagógusok és érdekképviseletek is többször megfogalmaztak kritikákat – ezek között az adminisztrációs terhek mellett az értékelés szubjektivitása is megjelent. A törvényjavaslat júliusi záróvitáján Müller Anna tiszás országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a rendszer szerinte több mint száz óra pluszmunkát jelentett a pedagógusoknak.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Nyitókép: Facebook / Lannert Judit
Június 15-én zárta volna le a tanévet a Tanítanék, és a kötelező hétvégi ledolgozást is eltörölte volna. Ezeket nem fogadták el, három másik javaslatuk viszont bekerült a következő tanév szabályozásába.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
A tegnap megválasztott köztársasági elnök Budapesten érettségizett, majd az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Később főiskolai vezető, országgyűlési képviselő, majd strasbourgi bíró lett, hazatérése után pedig a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották.
Alig változott a 2026/2027-es tanév rendje a társadalmi egyeztetés után. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint sok esetben érthető, hogy jogi vagy időbeli korlátok miatt nem lehet megvalósítani a beérkező javaslatokat, de minderről a minisztériumnak sokkal világosabban kellene kommunikálnia.
@eduline.hu “Fogyasszunk minél kevesebb energiát, és minél több jeget!” – a Sziget 0. napján jártunk, ahol fenntarthatóságról és az extrém hőségről is kérdeztük a fesztiválozókat. 🪭⛺️ #utcaembere #sziget2026 #eduline #foryou #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Már csak két hetet kell várni a 2026-os pótfelvételi ponthatáraira. Mutatjuk, tavaly hány ponttal lehetett bekerülni a legnépszerűbb képzésekre, és mikor derül ki, hogy idén kit vettek fel.
Alapvetően támogatja a Pedagógusok Szakszervezete az általános iskolák alsó tagozatait érintő 14 pontos javaslatcsomag irányát, de egyelőre nem látják, hogyan teremtenék meg hozzá a megfelelő jogszabályi és pénzügyi feltételeket.
Már több mint 13 ezer forintba kerül egy átlagos hátizsák, és a 700 forintot is átlépte egy adag iskolai ebéd átlagára. Mutatjuk, mi minden drágult még az új tanév előtt.