Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
Megkezdődtek a szakmai egyeztetések a pedagógusok új értékelési rendszeréről – derül ki Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-bejegyzéséből. A miniszter emlékeztetett arra, hogy amikor megszüntették a pedagógusok korábbi teljesítményértékelési rendszerét, a TÉR-t, azt is vállalták, hogy egy új rendszert dolgoznak ki helyette. A cél Lannert szerint az, hogy az új értékelés motiváló legyen, és valóban a pedagógusok szakmai fejlődését segítse.
A korábbi rendszer túl sok adminisztrációval járt, miközben nem adott valódi szakmai visszajelzést
Mint ahogyan az a bejegyzésből kiderült, az új rendszer kidolgozása most szakmai egyeztetésekkel folytatódik. A folyamatot Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár indította el, a műhelybeszélgetésekbe pedig nemcsak pedagógusokat és intézményvezetőket, hanem diákokat, szülőket és oktatási szakértőket is bevontak.
A műhelybeszélgetéseken pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, diákokkal, szülőkkel és oktatási szakértőkkel kerestük a választ néhány alapvető kérdésre:
Mi a pedagógusértékelés valódi célja?
Mit jelent ma a jó pedagógiai munka?
Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?
Hogyan lehet olyan értékelési rendszert kialakítani, amely egyszerre biztosítja a szakmai minőséget, erősíti a pedagógusok autonómiáját, és a fejlődést támogatja?
– fogalmazott Lannert Judit.
A TÉR felfüggesztéséről júliusban döntött az Országgyűlés: a javaslatot 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. A rendszerrel kapcsolatban korábban pedagógusok és érdekképviseletek is többször megfogalmaztak kritikákat – ezek között az adminisztrációs terhek mellett az értékelés szubjektivitása is megjelent. A törvényjavaslat júliusi záróvitáján Müller Anna tiszás országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a rendszer szerinte több mint száz óra pluszmunkát jelentett a pedagógusoknak.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Nyitókép: Facebook / Lannert Judit
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.