Nahalka István: „A pedagógusok nem rendezhetők sorrendbe pedagógiai munkájuk színvonala alapján”
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
„Mi a pedagógusértékelés valódi célja? Mit jelent ma a jó pedagógiai munka? Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?” – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a TÉR utódjának kidolgozásakor, amelybe pedagógusokat, diákokat és szülőket is bevonnak.
Megkezdődtek a szakmai egyeztetések a pedagógusok új értékelési rendszeréről – derül ki Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-bejegyzéséből. A miniszter emlékeztetett arra, hogy amikor megszüntették a pedagógusok korábbi teljesítményértékelési rendszerét, a TÉR-t, azt is vállalták, hogy egy új rendszert dolgoznak ki helyette. A cél Lannert szerint az, hogy az új értékelés motiváló legyen, és valóban a pedagógusok szakmai fejlődését segítse.
A korábbi rendszer túl sok adminisztrációval járt, miközben nem adott valódi szakmai visszajelzést
Mint ahogyan az a bejegyzésből kiderült, az új rendszer kidolgozása most szakmai egyeztetésekkel folytatódik. A folyamatot Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár indította el, a műhelybeszélgetésekbe pedig nemcsak pedagógusokat és intézményvezetőket, hanem diákokat, szülőket és oktatási szakértőket is bevontak.
A műhelybeszélgetéseken pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, diákokkal, szülőkkel és oktatási szakértőkkel kerestük a választ néhány alapvető kérdésre:
Mi a pedagógusértékelés valódi célja?
Mit jelent ma a jó pedagógiai munka?
Kik és milyen szempontok alapján adjanak visszajelzést?
Hogyan lehet olyan értékelési rendszert kialakítani, amely egyszerre biztosítja a szakmai minőséget, erősíti a pedagógusok autonómiáját, és a fejlődést támogatja?
– fogalmazott Lannert Judit.
A TÉR felfüggesztéséről júliusban döntött az Országgyűlés: a javaslatot 135 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el. A rendszerrel kapcsolatban korábban pedagógusok és érdekképviseletek is többször megfogalmaztak kritikákat – ezek között az adminisztrációs terhek mellett az értékelés szubjektivitása is megjelent. A törvényjavaslat júliusi záróvitáján Müller Anna tiszás országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a rendszer szerinte több mint száz óra pluszmunkát jelentett a pedagógusoknak.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Nyitókép: Facebook / Lannert Judit
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.