Orbán: jövőre és két év múlva is 10-10 százalékkal emelik a tanárok bérét

„Amit vállaltunk, azt meg kell csinálni. Azt vállaltuk, hogy ebben az évben is, a következő évben, és az azt követő évben is tízszázalékos béremelés lesz” – mondta a pedagógusok várható béremeléséről Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. Arról is beszélt: nem várható, hogy újra a minimálbér lesz a bértábla alapja.

  • Szabó Fruzsina

A miniszterelnök újságírói kérdésre beszélt a pedagógusok béremeléséről. Háromszor tízszázalékos emelést említett (ebből az első az idei pótlékemelés). Hogy ennél nagyobb mértékben tudják-e növelni a fizetéseket, az a gazdaság teljesítményétől függ – tette hozzá.

Megismételte azt is: tisztában van vele, hogy a pedagógusok szerint nem elegendő egy ekkora emelés, és egyet is ért velük, többet adna, ha lenne rá lehetőség.

„Én elvi alapon nem értek egyet azokkal a közgazdasági megoldásokkal, ahol bármilyen állami ágazatnak a bérezése a minimálbérhez van kötve. Mert a minimálbér befolyásolására csak részleges ráhatásunk van” – mondta arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy ismét a minimálbér lesz a pedagógus-bértábla alapja.

Orbán Viktor hozzátette: a minimálbér elválasztása a bérektől egy szükséges gazdaságpolitikai lépés. „Én nem ettől remélném a béremelést, hanem attól, hogy a kormány belátja, hogy a pedagógusok alul vannak fizetve” – jelentette ki.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.