A PDSZ-nek a minisztériumban azt mondták, a pénzügy még nem döntött a NOKS-dolgozók béremeléséről

Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”. Nagy Erzsébet szerint az időhúzás végül akár sztrájkhoz is vezethet.

Hétfőn mutattuk be részletesen négy nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozó mindennapjait. A megkérdezett pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, iskolatitkár és rendszergazda ki nem fizetett túlórákról, hektikus munkaszervezésről és a rájuk háruló felelősséghez képest rendkívül alacsony anyagi megbecsülésről számoltak be. Mindannyian nettó 270-280 ezer forint körül keresnek, és abban is egyetértettek, hogy ebből a fizetésből önállóan gyakorlatilag nem lehet megélni. Sokan családi segítségre szorulnak vagy másodállást vállalnak.

Erre a cikkünkre reagált közösségi oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet azt írta:

És még ma is azt hallottuk a minisztériumban, hogy a pénzügy még nem döntött ebben a kérdésben, de az elmaradt jubileumi/köznevelési foglalkoztatotti jutalmakat se fizették még ki. Az idő megy, a hitel és a bizalom csökken.

A bejegyzés alatt Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja kommentben további részleteket is közölt. Azt írta, aznap Sipos Imrének, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium helyettes államtitkárának is jelezte, hogy az elhúzódó helyzet akár sztrájkhoz vezethet.

„Ma mondtam Sipos Imrének, hogy bele fognak bennünket kergetni a sztrájkba, ami senkinek se jó. Miért kell húzni az időt? Azt mondta, hogy mident előkészítettek, de a pénzügyön áll az egész. Én írok nekik is, de tényleg elképesztőnek tartom az amúgy állítólag vétójoggal felruházott OGYM tehetetlenségét” – írta kommentjében.

Béremelést már ígértek, de az érintettek továbbra sem tudják, pontosan mennyit kapnak

A NOKS-dolgozók bérrendezéséről az elmúlt hónapokban többször is beszélt a kormány. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter az augusztus végi nagykanizsai tanévnyitón jelentette be, hogy hamarosan megemelik a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók fizetését. A bejelentéskor azonban még nem mondott konkrét összeget vagy ütemezést.

Néhány nappal később Magyar Péter már arról beszélt, hogy két lépcsőben rendezik a NOKS-dolgozók bérét: az első emelés október közepén, a második 2027. január 1-jén jöhet. A Tisza programjában 25 százalékos béremelés szerepelt a NOKS-dolgozók számára, azt azonban ekkor sem közölték, hogy a két lépcsőben pontosan mekkora emelést kapnak majd az érintettek. Szeptember közepén Lannert Judit már arról is beszélt, hogy a bérrendezés a technikai dolgozókra is kiterjed.

A konkrét összegekről azonban azóta sem kaptak tájékoztatást az érintettek. Az Eduline-nak nyilatkozó NOKS-dolgozók azt mondták, sem tervezetet, sem jogszabálytervezetet nem láttak. Azt hallották, hogy két részletben érkezhet az emelés, de arról nem kaptak információt, hogy ez pontosan mekkora összeget jelent majd. Emiatt az érdekvédelmi akcióikat sem állították le.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is konkrétumokat sürgetett. Szeptember elején nyílt levélben kérdeztek rá arra, hogy mikor és milyen bérrendezésre számíthatnak a NOKS- és technikai dolgozók.

A PDSZ legalább 25 százalékos emelést tart szükségesnek első lépésként, amelyet szerintük később további, kiszámítható bérrendezésnek kellene követnie. A szervezet korábban már arra kérte Lannert Juditot, hogy gyakoroljon nyomást a pénzügyi tárcára annak érdekében, hogy biztosítsák legalább a béremelés első lépcsőjéhez szükséges forrást.

Arcok a NOKS-dolgozók bérharca mögött: havi nettó 280 ezerért a hivatástudatukat használja ki a rendszer

Az intézmények létszámhiányát sokszor azok a dolgozók fedik el, akik eleve a legalacsonyabb fizetést kapják, és „jolly jokerként” szinte bármire bevethetők: takarítanak, villanyt szerelnek, sebet kötöznek, és ha kell, a náluk jóval többet kereső pedagógus kollégáikat is helyettesítik. Négy, nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozóval beszélgettünk, akik ki nem fizetett túlórákról, hektikus munkaszervezésről és a rájuk háruló felelősséghez képest drámaian alacsony anyagi megbecsülésről számoltak be.

Hozzászólások

Mennyi állami kiadás jut egy tanulóra itthon? – egyes iskolai szinteken alig több mint az OECD-átlag fele

Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.

@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu