Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Sajnos ez az év sem hozott nagy változást a béremelésünket illetően.
Hiába írta a nyári megmozdulásra válasz levelében Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11%-os garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését. Ebből is csak 7% lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk.
Megalázónak tartjuk a megkülönböztetést, és hogy havonta mekkora összegből kell megélnünk.
Amikor a közszférába kerültem egy bértáblába tartoztam a pedagógusokkal, mára óriási különbség alakult ki, még a NOKS-os béreken belül is.
Az egyik telephelyünkre kijáró NOKS-os dolgozó 18 fő pedagógiai asszisztense (ennyi az ottani iskola összlétszáma) megkapja az esélyteremtési illetménykiegészítést.
Nem az ő bére a sok, a miénk kevés.....
Mi, akik 1300 gyermek adminisztrációját végezzük a székhely iskolában, vagy a pedagógiai asszisztensek, akik iskola szinten 600 gyermekkel kapcsolatos feladatokban állnak helyt nap mint nap, pedig minimálbért kapunk.
Fogalmuk sincs azoknak, akik ezeket a béreket meghatározzák, hogy pontosan milyen és mennyi feladatot kell ellátnunk.
Nem jogos az sem, hogy NOKS-os átlagbérre hivatkoznak, mert sokan pedagógusbért kapnak.
Az egyik országgyűlési képviselő tájékoztatott, hogy decemberben napirendre került a béremelésünk, óriási vita alakult ki, de nem szavazták meg az emelést.
Két hét alatt 5036 képeslap érkezett Pintér Sándor belügyminiszterhez a Pedagógusok Szakszervezete NOKS tagozatának decemberi akciójában. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók azt követelik, hogy bérük érje el legalább a garantált bérminimum 150 százalékát.
Nem érti diplomásként miért nem kapjuk meg a pedagógus alapbért.
Hát azért nem, mert a törvény nem írja elő, hogy a nem pedagógus diplomával rendelkezők megkapják, a tankerület csak a kötelezően előírt minimum összeget biztosítja.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
