Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Sajnos ez az év sem hozott nagy változást a béremelésünket illetően.
Hiába írta a nyári megmozdulásra válasz levelében Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11%-os garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését. Ebből is csak 7% lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk.
Megalázónak tartjuk a megkülönböztetést, és hogy havonta mekkora összegből kell megélnünk.
Amikor a közszférába kerültem egy bértáblába tartoztam a pedagógusokkal, mára óriási különbség alakult ki, még a NOKS-os béreken belül is.
Az egyik telephelyünkre kijáró NOKS-os dolgozó 18 fő pedagógiai asszisztense (ennyi az ottani iskola összlétszáma) megkapja az esélyteremtési illetménykiegészítést.
Nem az ő bére a sok, a miénk kevés.....
Mi, akik 1300 gyermek adminisztrációját végezzük a székhely iskolában, vagy a pedagógiai asszisztensek, akik iskola szinten 600 gyermekkel kapcsolatos feladatokban állnak helyt nap mint nap, pedig minimálbért kapunk.
Fogalmuk sincs azoknak, akik ezeket a béreket meghatározzák, hogy pontosan milyen és mennyi feladatot kell ellátnunk.
Nem jogos az sem, hogy NOKS-os átlagbérre hivatkoznak, mert sokan pedagógusbért kapnak.
Az egyik országgyűlési képviselő tájékoztatott, hogy decemberben napirendre került a béremelésünk, óriási vita alakult ki, de nem szavazták meg az emelést.
Két hét alatt 5036 képeslap érkezett Pintér Sándor belügyminiszterhez a Pedagógusok Szakszervezete NOKS tagozatának decemberi akciójában. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók azt követelik, hogy bérük érje el legalább a garantált bérminimum 150 százalékát.
Nem érti diplomásként miért nem kapjuk meg a pedagógus alapbért.
Hát azért nem, mert a törvény nem írja elő, hogy a nem pedagógus diplomával rendelkezők megkapják, a tankerület csak a kötelezően előírt minimum összeget biztosítja.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
