Sajnos ez az év sem hozott nagy változást a béremelésünket illetően.
Hiába írta a nyári megmozdulásra válasz levelében Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11%-os garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését. Ebből is csak 7% lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk.
Megalázónak tartjuk a megkülönböztetést, és hogy havonta mekkora összegből kell megélnünk.
Amikor a közszférába kerültem egy bértáblába tartoztam a pedagógusokkal, mára óriási különbség alakult ki, még a NOKS-os béreken belül is.
Az egyik telephelyünkre kijáró NOKS-os dolgozó 18 fő pedagógiai asszisztense (ennyi az ottani iskola összlétszáma) megkapja az esélyteremtési illetménykiegészítést.
Nem az ő bére a sok, a miénk kevés.....
Mi, akik 1300 gyermek adminisztrációját végezzük a székhely iskolában, vagy a pedagógiai asszisztensek, akik iskola szinten 600 gyermekkel kapcsolatos feladatokban állnak helyt nap mint nap, pedig minimálbért kapunk.
Fogalmuk sincs azoknak, akik ezeket a béreket meghatározzák, hogy pontosan milyen és mennyi feladatot kell ellátnunk.
Nem jogos az sem, hogy NOKS-os átlagbérre hivatkoznak, mert sokan pedagógusbért kapnak.
Az egyik országgyűlési képviselő tájékoztatott, hogy decemberben napirendre került a béremelésünk, óriási vita alakult ki, de nem szavazták meg az emelést.
Két hét alatt 5036 képeslap érkezett Pintér Sándor belügyminiszterhez a Pedagógusok Szakszervezete NOKS tagozatának decemberi akciójában. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók azt követelik, hogy bérük érje el legalább a garantált bérminimum 150 százalékát.
Nem érti diplomásként miért nem kapjuk meg a pedagógus alapbért.
Hát azért nem, mert a törvény nem írja elő, hogy a nem pedagógus diplomával rendelkezők megkapják, a tankerület csak a kötelezően előírt minimum összeget biztosítja.