Megalázó fizetés, rengeteg munka, különbség a diplomák között - egy elkeseredett NOKS-dolgozó küldött olvasói levelet az Eduline-nak, amit teljes egészében közlünk.
Sajnos ez az év sem hozott nagy változást a béremelésünket illetően.
Hiába írta a nyári megmozdulásra válasz levelében Maruzsa Zoltán a szakszervezeteknek, hogy a várható 10-11%-os garantált bérminimum emelkedésének erejéig tudják csak biztosítani a NOKS-os illetményemelkedését. Ebből is csak 7% lett. Így nettó havi 18 ezer forinttal változik a bérünk.
Megalázónak tartjuk a megkülönböztetést, és hogy havonta mekkora összegből kell megélnünk.
Amikor a közszférába kerültem egy bértáblába tartoztam a pedagógusokkal, mára óriási különbség alakult ki, még a NOKS-os béreken belül is.
Az egyik telephelyünkre kijáró NOKS-os dolgozó 18 fő pedagógiai asszisztense (ennyi az ottani iskola összlétszáma) megkapja az esélyteremtési illetménykiegészítést.
Nem az ő bére a sok, a miénk kevés.....
Mi, akik 1300 gyermek adminisztrációját végezzük a székhely iskolában, vagy a pedagógiai asszisztensek, akik iskola szinten 600 gyermekkel kapcsolatos feladatokban állnak helyt nap mint nap, pedig minimálbért kapunk.
Fogalmuk sincs azoknak, akik ezeket a béreket meghatározzák, hogy pontosan milyen és mennyi feladatot kell ellátnunk.
Nem jogos az sem, hogy NOKS-os átlagbérre hivatkoznak, mert sokan pedagógusbért kapnak.
Az egyik országgyűlési képviselő tájékoztatott, hogy decemberben napirendre került a béremelésünk, óriási vita alakult ki, de nem szavazták meg az emelést.
Két hét alatt 5036 képeslap érkezett Pintér Sándor belügyminiszterhez a Pedagógusok Szakszervezete NOKS tagozatának decemberi akciójában. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók azt követelik, hogy bérük érje el legalább a garantált bérminimum 150 százalékát.
Nem érti diplomásként miért nem kapjuk meg a pedagógus alapbért.
Hát azért nem, mert a törvény nem írja elő, hogy a nem pedagógus diplomával rendelkezők megkapják, a tankerület csak a kötelezően előírt minimum összeget biztosítja.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
