Ezekben a megyékben a diákok inkább a szakképzést választják

Van olyan megye, ahol a diákok 65 százaléka tanul szakmát.

A 2025/2026-os tanévben a középfokú iskolákban 421 ezren tanulnak, 6,8%-kal kevesebben, mint a 2015/2016-os tanévben – derült ki a KSH legfrissebb adataiból.A középiskolába járó diákok 45%-a gimnáziumban, 54%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul.

Az adatokból kiderült, míg a budapesti tanulók 63%-a a gimnáziumokat preferálja, addig Somogy, Nógrád, illetve Békés vármegyében élő diákok 63–65%-a pedig a szakmai képzést (is) folytató iskolatípusokat.

A szakképzésben azonban nem mindegy, hogy valaki technikumban vagy mondjuk szakképző iskolában tanul, hiszen a középfokú végzettség mellett az előbbi érettségit is ad, míg az utóbbi nem.

Ha alaposan megnézzük, akkor az alábbi megyékben a legmagasabb a technikumban, szakgimnáziumban a tanulók száma:

  • Győr-Moson Sopron: 50,8%
  • Csongrád-Csanád: 50,7%
  • Békés: 50,3%

Ehhez képest a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:

  • Somogy: 19,3%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 18,6%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 18%

Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amire minden szakképzésben tanuló diák jogosult.

Hogy mennyi a szakképzésben az ösztöndíj összege, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Érettségi-felvételi
Kurucz-Gáspár Tünde

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde