Ezekben a megyékben a diákok inkább a szakképzést választják

Van olyan megye, ahol a diákok 65 százaléka tanul szakmát.

A 2025/2026-os tanévben a középfokú iskolákban 421 ezren tanulnak, 6,8%-kal kevesebben, mint a 2015/2016-os tanévben – derült ki a KSH legfrissebb adataiból.A középiskolába járó diákok 45%-a gimnáziumban, 54%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul.

Az adatokból kiderült, míg a budapesti tanulók 63%-a a gimnáziumokat preferálja, addig Somogy, Nógrád, illetve Békés vármegyében élő diákok 63–65%-a pedig a szakmai képzést (is) folytató iskolatípusokat.

A szakképzésben azonban nem mindegy, hogy valaki technikumban vagy mondjuk szakképző iskolában tanul, hiszen a középfokú végzettség mellett az előbbi érettségit is ad, míg az utóbbi nem.

Ha alaposan megnézzük, akkor az alábbi megyékben a legmagasabb a technikumban, szakgimnáziumban a tanulók száma:

  • Győr-Moson Sopron: 50,8%
  • Csongrád-Csanád: 50,7%
  • Békés: 50,3%

Ehhez képest a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:

  • Somogy: 19,3%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 18,6%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 18%

Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amire minden szakképzésben tanuló diák jogosult.

Hogy mennyi a szakképzésben az ösztöndíj összege, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.