Ezekben a megyékben a diákok inkább a szakképzést választják

Van olyan megye, ahol a diákok 65 százaléka tanul szakmát.

A 2025/2026-os tanévben a középfokú iskolákban 421 ezren tanulnak, 6,8%-kal kevesebben, mint a 2015/2016-os tanévben – derült ki a KSH legfrissebb adataiból.A középiskolába járó diákok 45%-a gimnáziumban, 54%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul.

Az adatokból kiderült, míg a budapesti tanulók 63%-a a gimnáziumokat preferálja, addig Somogy, Nógrád, illetve Békés vármegyében élő diákok 63–65%-a pedig a szakmai képzést (is) folytató iskolatípusokat.

A szakképzésben azonban nem mindegy, hogy valaki technikumban vagy mondjuk szakképző iskolában tanul, hiszen a középfokú végzettség mellett az előbbi érettségit is ad, míg az utóbbi nem.

Ha alaposan megnézzük, akkor az alábbi megyékben a legmagasabb a technikumban, szakgimnáziumban a tanulók száma:

  • Győr-Moson Sopron: 50,8%
  • Csongrád-Csanád: 50,7%
  • Békés: 50,3%

Ehhez képest a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:

  • Somogy: 19,3%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 18,6%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 18%

Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amire minden szakképzésben tanuló diák jogosult.

Hogy mennyi a szakképzésben az ösztöndíj összege, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.