Ezekben a megyékben a diákok inkább a szakképzést választják

Van olyan megye, ahol a diákok 65 százaléka tanul szakmát.

A 2025/2026-os tanévben a középfokú iskolákban 421 ezren tanulnak, 6,8%-kal kevesebben, mint a 2015/2016-os tanévben – derült ki a KSH legfrissebb adataiból.A középiskolába járó diákok 45%-a gimnáziumban, 54%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul.

Az adatokból kiderült, míg a budapesti tanulók 63%-a a gimnáziumokat preferálja, addig Somogy, Nógrád, illetve Békés vármegyében élő diákok 63–65%-a pedig a szakmai képzést (is) folytató iskolatípusokat.

A szakképzésben azonban nem mindegy, hogy valaki technikumban vagy mondjuk szakképző iskolában tanul, hiszen a középfokú végzettség mellett az előbbi érettségit is ad, míg az utóbbi nem.

Ha alaposan megnézzük, akkor az alábbi megyékben a legmagasabb a technikumban, szakgimnáziumban a tanulók száma:

  • Győr-Moson Sopron: 50,8%
  • Csongrád-Csanád: 50,7%
  • Békés: 50,3%

Ehhez képest a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:

  • Somogy: 19,3%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 18,6%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 18%

Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amire minden szakképzésben tanuló diák jogosult.

Hogy mennyi a szakképzésben az ösztöndíj összege, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter