Ezekben a megyékben a diákok inkább a szakképzést választják

Van olyan megye, ahol a diákok 65 százaléka tanul szakmát.

A 2025/2026-os tanévben a középfokú iskolákban 421 ezren tanulnak, 6,8%-kal kevesebben, mint a 2015/2016-os tanévben – derült ki a KSH legfrissebb adataiból.A középiskolába járó diákok 45%-a gimnáziumban, 54%-a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul.

Az adatokból kiderült, míg a budapesti tanulók 63%-a a gimnáziumokat preferálja, addig Somogy, Nógrád, illetve Békés vármegyében élő diákok 63–65%-a pedig a szakmai képzést (is) folytató iskolatípusokat.

A szakképzésben azonban nem mindegy, hogy valaki technikumban vagy mondjuk szakképző iskolában tanul, hiszen a középfokú végzettség mellett az előbbi érettségit is ad, míg az utóbbi nem.

Ha alaposan megnézzük, akkor az alábbi megyékben a legmagasabb a technikumban, szakgimnáziumban a tanulók száma:

  • Győr-Moson Sopron: 50,8%
  • Csongrád-Csanád: 50,7%
  • Békés: 50,3%

Ehhez képest a 3 éves szakképző iskolában tanulók aránya különösen az ország szegényebb régióiban magas:

  • Somogy: 19,3%
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 18,6%
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: 18%

Miért lehet vonzó a szakképzés ezekben a megyékben? Például az ösztöndíj miatt, amire minden szakképzésben tanuló diák jogosult.

Hogy mennyi a szakképzésben az ösztöndíj összege, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.