Közelegnek a szóbeli érettségik: mutatjuk, mire kell figyelni a vizsgákon

Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.

Május 22-én hivatalosan is lezárultak a 2025/2026-os tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának írásbeli vizsgái. A következő hetekben már a szóbeliké a főszerep: az emelt szintű vizsgákat június 3. és 10. között, míg a középszintű szóbeliket június 15. és július 1. között tartják.

Élő idegen nyelvi szóbelin a kommunikációs készség a kulcs

Az élő idegen nyelvi szóbeli vizsga célja annak felmérése, hogy a diákok mennyire képesek idegen nyelven kommunikálni, beszélgetést fenntartani, véleményt formálni és önállóan kifejteni gondolataikat. Középszinten a vizsga elsősorban a mindennapi kommunikációs helyzetekre fókuszál. A vizsgázóknak képesnek kell lenniük:

  • egyszerűbb kommunikációs helyzetek megoldására,
  • beszélgetés kezdeményezésére és fenntartására,
  • önálló témakifejtésre,
  • élmények és érzések bemutatására,
  • valamint arra, hogy ismerős témákról folyamatosan beszéljenek.

Az Oktatási Hivatal szerint fontos, hogy a vizsgázó akkor is érthetően beszéljen, ha akcentussal vagy lassabb tempóban kommunikál.

Az emelt szintű vizsga ennél összetettebb nyelvi teljesítményt vár el. Itt már nemcsak személyes tapasztalatokról kell beszélni, hanem általánosabb, elvontabb kérdésekről is véleményt kell formálni. A vizsgázóknak többek között képesnek kell lenniük:

  • összetettebb helyzetek kezelésére,
  • érvelésre és álláspontjuk megvédésére,
  • választékosabb nyelvhasználatra,
  • természetesebb kommunikációra,
  • valamint váratlan elemeket tartalmazó feladatok megoldására.

A szóbeli vizsgára középszinten 15, emelt szinten pedig 20 perc áll rendelkezésre. A vizsgán középszinten legfeljebb 33, emelt szinten maximum 30 pont szerezhető.

Történelem szóbelin nemcsak a tudás számít

A történelem szóbeli egyik legfontosabb része a logikus, jól felépített felelet. A vizsgázók a felelet előtt vázlatot készíthetnek, amelyet a vizsga során használhatnak is. A tételsor összesen 20-22 tételből áll, témakörönként kettő-négy témával.

A történelem szóbelin az alábbi szempontok alapján pontoznak (összesen 50 pont szerezhető):

  • A feladat megértése: 4 pont
  • Tájékozódás térben és időben: 6 pont
  • Kommunikáció, szaknyelv használata: 10 pont
  • Források használata: 12 pont
  • Történelmi gondolkodás és ismeretek: 18 pont

Különösen fontos, hogy a vizsgázó pontosan értelmezze a feladatot. Ha a „feladat megértése” kategóriára 0 pontot kap valaki, akkor a felelet a további szempontok szerint már nem értékelhető.

Magyar szóbelin a tartalom és az előadásmód is fontos

A magyar nyelv és irodalom szóbeli két részből áll: egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételből. A vizsgázók középszinten 15 percet, emelt szinten 20 percet kapnak a feleletre, és mindkét szinten maximum 50 pontot szerezhetnek:

  • az irodalom felelet tartalmi minőségére 25 pont,
  • a magyar nyelvi felelet tartalmi minőségére 15 pont,
  • a két felelet nyelvi minőségére együtt 10 pont járhat.

A tartalmi értékelésnél elsősorban az irodalmi és nyelvi tájékozottságot, tárgyi tudást, szövegismeretet, önálló véleményalkotást, gondolatgazdagságot, a téma részletes kifejtését figyelik. A nyelvi minőségnél pedig fontos, a logikus felépítés, a lényegkiemelés, a világos fogalmazás, a megfelelő szóhasználat, valamint az érthető előadásmód.

Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás

A sikeres szóbelihez nem elég a bemagolt tudás: legalább ilyen fontos a magabiztos előadás, a logikus gondolatmenet és a jó kommunikáció.

Sokat segíthet:

  • a hangos gyakorlás,
  • vázlatírás gyakorlása,
  • időre történő felelés,
  • illetve az, ha a vizsgázó megpróbál nyugodtan, természetesen kommunikálni.
Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.