Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
Május 22-én hivatalosan is lezárultak a 2025/2026-os tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának írásbeli vizsgái. A következő hetekben már a szóbeliké a főszerep: az emelt szintű vizsgákat június 3. és 10. között, míg a középszintű szóbeliket június 15. és július 1. között tartják.
Az élő idegen nyelvi szóbeli vizsga célja annak felmérése, hogy a diákok mennyire képesek idegen nyelven kommunikálni, beszélgetést fenntartani, véleményt formálni és önállóan kifejteni gondolataikat. Középszinten a vizsga elsősorban a mindennapi kommunikációs helyzetekre fókuszál. A vizsgázóknak képesnek kell lenniük:
Az Oktatási Hivatal szerint fontos, hogy a vizsgázó akkor is érthetően beszéljen, ha akcentussal vagy lassabb tempóban kommunikál.
Az emelt szintű vizsga ennél összetettebb nyelvi teljesítményt vár el. Itt már nemcsak személyes tapasztalatokról kell beszélni, hanem általánosabb, elvontabb kérdésekről is véleményt kell formálni. A vizsgázóknak többek között képesnek kell lenniük:
A szóbeli vizsgára középszinten 15, emelt szinten pedig 20 perc áll rendelkezésre. A vizsgán középszinten legfeljebb 33, emelt szinten maximum 30 pont szerezhető.
A történelem szóbeli egyik legfontosabb része a logikus, jól felépített felelet. A vizsgázók a felelet előtt vázlatot készíthetnek, amelyet a vizsga során használhatnak is. A tételsor összesen 20-22 tételből áll, témakörönként kettő-négy témával.
A történelem szóbelin az alábbi szempontok alapján pontoznak (összesen 50 pont szerezhető):
Különösen fontos, hogy a vizsgázó pontosan értelmezze a feladatot. Ha a „feladat megértése” kategóriára 0 pontot kap valaki, akkor a felelet a további szempontok szerint már nem értékelhető.
A magyar nyelv és irodalom szóbeli két részből áll: egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételből. A vizsgázók középszinten 15 percet, emelt szinten 20 percet kapnak a feleletre, és mindkét szinten maximum 50 pontot szerezhetnek:
A tartalmi értékelésnél elsősorban az irodalmi és nyelvi tájékozottságot, tárgyi tudást, szövegismeretet, önálló véleményalkotást, gondolatgazdagságot, a téma részletes kifejtését figyelik. A nyelvi minőségnél pedig fontos, a logikus felépítés, a lényegkiemelés, a világos fogalmazás, a megfelelő szóhasználat, valamint az érthető előadásmód.
A sikeres szóbelihez nem elég a bemagolt tudás: legalább ilyen fontos a magabiztos előadás, a logikus gondolatmenet és a jó kommunikáció.
Sokat segíthet:
Sok diák érzi úgy az írásbeli érettségik után, hogy már eldőlt a végeredmény, pedig középszinten a legtöbb tantárgynál a szóbeli még komoly javulást hozhat. Magyarból, történelemből vagy akár biológiából a végső pontszám egyharmadát ugyanis még a szóbelin lehet megszerezni.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
