Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
Május 22-én hivatalosan is lezárultak a 2025/2026-os tanév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakának írásbeli vizsgái. A következő hetekben már a szóbeliké a főszerep: az emelt szintű vizsgákat június 3. és 10. között, míg a középszintű szóbeliket június 15. és július 1. között tartják.
Az élő idegen nyelvi szóbeli vizsga célja annak felmérése, hogy a diákok mennyire képesek idegen nyelven kommunikálni, beszélgetést fenntartani, véleményt formálni és önállóan kifejteni gondolataikat. Középszinten a vizsga elsősorban a mindennapi kommunikációs helyzetekre fókuszál. A vizsgázóknak képesnek kell lenniük:
Az Oktatási Hivatal szerint fontos, hogy a vizsgázó akkor is érthetően beszéljen, ha akcentussal vagy lassabb tempóban kommunikál.
Az emelt szintű vizsga ennél összetettebb nyelvi teljesítményt vár el. Itt már nemcsak személyes tapasztalatokról kell beszélni, hanem általánosabb, elvontabb kérdésekről is véleményt kell formálni. A vizsgázóknak többek között képesnek kell lenniük:
A szóbeli vizsgára középszinten 15, emelt szinten pedig 20 perc áll rendelkezésre. A vizsgán középszinten legfeljebb 33, emelt szinten maximum 30 pont szerezhető.
A történelem szóbeli egyik legfontosabb része a logikus, jól felépített felelet. A vizsgázók a felelet előtt vázlatot készíthetnek, amelyet a vizsga során használhatnak is. A tételsor összesen 20-22 tételből áll, témakörönként kettő-négy témával.
A történelem szóbelin az alábbi szempontok alapján pontoznak (összesen 50 pont szerezhető):
Különösen fontos, hogy a vizsgázó pontosan értelmezze a feladatot. Ha a „feladat megértése” kategóriára 0 pontot kap valaki, akkor a felelet a további szempontok szerint már nem értékelhető.
A magyar nyelv és irodalom szóbeli két részből áll: egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételből. A vizsgázók középszinten 15 percet, emelt szinten 20 percet kapnak a feleletre, és mindkét szinten maximum 50 pontot szerezhetnek:
A tartalmi értékelésnél elsősorban az irodalmi és nyelvi tájékozottságot, tárgyi tudást, szövegismeretet, önálló véleményalkotást, gondolatgazdagságot, a téma részletes kifejtését figyelik. A nyelvi minőségnél pedig fontos, a logikus felépítés, a lényegkiemelés, a világos fogalmazás, a megfelelő szóhasználat, valamint az érthető előadásmód.
A sikeres szóbelihez nem elég a bemagolt tudás: legalább ilyen fontos a magabiztos előadás, a logikus gondolatmenet és a jó kommunikáció.
Sokat segíthet:
Sok diák érzi úgy az írásbeli érettségik után, hogy már eldőlt a végeredmény, pedig középszinten a legtöbb tantárgynál a szóbeli még komoly javulást hozhat. Magyarból, történelemből vagy akár biológiából a végső pontszám egyharmadát ugyanis még a szóbelin lehet megszerezni.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
