Sok diák érzi úgy az írásbeli érettségik után, hogy már eldőlt a végeredmény, pedig középszinten a legtöbb tantárgynál a szóbeli még komoly javulást hozhat. Magyarból, történelemből vagy akár biológiából a végső pontszám egyharmadát ugyanis még a szóbelin lehet megszerezni.
A középszintű érettségik többségénél az írásbeli 100 pontos, a szóbeli pedig további 50 pontot ér. Ez összesen 150 pontot jelent, vagyis a vizsga jelentős része még hátravan azoknak is, akik csalódottan jöttek ki az írásbeliről.
Középszinten magyar nyelv és irodalomból, történelemből, biológiából, kémiából, fizikából és földrajzból azonos a pontozás. Mindegyiknél az írásbeli 100 pontos, a szóbeli pedig 50 pontos. Ez azt jelenti, hogy egy erős felelettel jelentősen javítani lehet az összeredményen.
Például ha valaki az írásbelin 50 pontot szerez a 100-ból, az önmagában még csak 33 százalékos eredménynek felel meg a teljes, 150 pontos rendszerben. Ha viszont a szóbelin 44 pontot ér el az 50-ből, akkor összesen már 94 pontja lesz, ami 63 százalékos eredményt és négyes érdemjegyet jelent.
Még látványosabb lehet a javulás egy gyengébb írásbeli után. A 42 pontos írásbeli önmagában még csak elégséges szintű eredmény lenne, de egy erős, 45 pontos szóbelivel együtt már 87 pont gyűlhet össze, ami 58 százalékos, vagyis stabil hármas eredmény.
Azok pedig, akik egy közepes írásbelire húznak nagyon erős szóbelit, akár 70-80 százalékos, vagyis négyes-ötös eredményt is elérhetnek.
Magyarból nemcsak a tárgyi tudást pontozzák. A 15 perces középszintű szóbelin a diákoknak egy irodalom- és egy nyelvtantételt kell kifejteniük, a maximális 50 pontból pedig 10 pontot külön a felelet nyelvi minőségére adnak. Ez azt jelenti, hogy az előadásmód, a kommunikáció és a gondolatmenet felépítése is sokat számíthat.
Történelemből szintén 15 perces a szóbeli vizsga, ahol egyetlen tételt kell részletesen kifejteni, maximum 50 pontért. Az idegen nyelveknél valamivel kisebb a szóbeli súlya: angolból, németből és más élő idegen nyelvekből középszinten legfeljebb 33 pont szerezhető szóban. A vizsgázóknak társalgási feladatot, önálló témakifejtést és szerepjátékot kell teljesíteniük, így itt különösen sokat jelenthet, ha valaki kommunikációban erősebb.
Matematikából középszinten normál esetben nincs szóbeli vizsga, csak azok kerülhetnek szóbelire, akik az írásbelin legalább 12 százalékot elértek, de a ketteshez szükséges 25 százalékot nem szerezték meg. Számukra a szóbeli javítási lehetőséget jelenthet.
Elsősorban a nehéz számolási feladatok miatt érkeztek kritikus visszajelzések az idei emelt szintű kémiaérettségi után. A vizsgázók jelentős része úgy érezte, hogy a feladatsor megterhelő volt, és az eredményük akár a továbbtanulási terveiket is veszélybe sodorhatja.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
