Őszi érettségi 2025: mire kell figyelni az élő idegen nyelvi szóbelin?

Összegyűjtöttük, mi alapján értékelik a szóbeliket idegen nyelvből.

Középszint

A középszintű szóbeli vizsga célja, hogy megmérjék, a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni – írja az Oktatási Hivatal.

Így számolják a pontokat a történelem szóbelin az idei őszi érettségin

Középszinten minden nyelvből a szóbeli vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezi a beszédértés és a beszédkészség is. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:

  • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes
  • vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
  • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
  • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
  • az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
  • ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
  • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
  • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
  • érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

Emelt szint

A közép- és emelt szintű vizsga közötti különbség elsősorban a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, vagyis a nyelvi megformálás minőségében mutatkozik meg. Középszinten a vizsgázó elsősorban a megadott témakörök személyes vonatkozásait fejti ki, míg emelt szinten már képes az adott témákról általánosabb, elvontabb szinten gondolkodni, véleményt formálni és azt árnyaltan, választékosan kifejezni.

A vizsga ebben az esetben azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:

  • a megadott helyzetekben és szerepekben a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes
  • vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
  • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
  • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
  • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,
  • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,
  • a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,
  • folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,
  • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,
  • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,
  • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.
Az élő idegen nyelvi szóbeli érettségi vizsgán középszinten a vizsgázók 15 percet, emelt szinten pedig 20 percet kapnak arra, hogy kifejtsék a kihúzott témájukat. A vizsga ezen részében középszinten legfeljebb 33, emelt szinten pedig legfeljebb 30 pont érhető el.
Hozzászólások

Fóti Péter: Miért olyan nehéz az iskola átalakítása?

Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.

Új igazgatói pályázatot írnak ki a csömöri iskolában: egy szülő csuklószorításról és megalázó büntetésekről beszélt Bátovszky János kapcsán

Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.