Őszi érettségi 2025: mire kell figyelni az élő idegen nyelvi szóbelin?

Összegyűjtöttük, mi alapján értékelik a szóbeliket idegen nyelvből.

Középszint

A középszintű szóbeli vizsga célja, hogy megmérjék, a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni – írja az Oktatási Hivatal.

Így számolják a pontokat a történelem szóbelin az idei őszi érettségin

Középszinten minden nyelvből a szóbeli vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezi a beszédértés és a beszédkészség is. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:

  • a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes
  • vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
  • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
  • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
  • az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,
  • ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,
  • kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,
  • viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,
  • érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

Emelt szint

A közép- és emelt szintű vizsga közötti különbség elsősorban a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, vagyis a nyelvi megformálás minőségében mutatkozik meg. Középszinten a vizsgázó elsősorban a megadott témakörök személyes vonatkozásait fejti ki, míg emelt szinten már képes az adott témákról általánosabb, elvontabb szinten gondolkodni, véleményt formálni és azt árnyaltan, választékosan kifejezni.

A vizsga ebben az esetben azt méri, hogy képes-e a vizsgázó:

  • a megadott helyzetekben és szerepekben a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Részletes
  • vizsgakövetelmények: Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),
  • a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd Részletes vizsgakövetelmények: a Témakörök című részt),
  • a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),
  • folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,
  • gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,
  • a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,
  • folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,
  • bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,
  • elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,
  • enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.
Az élő idegen nyelvi szóbeli érettségi vizsgán középszinten a vizsgázók 15 percet, emelt szinten pedig 20 percet kapnak arra, hogy kifejtsék a kihúzott témájukat. A vizsga ezen részében középszinten legfeljebb 33, emelt szinten pedig legfeljebb 30 pont érhető el.
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.