Őszi érettségi 2025: így pontozzák a magyar nyelv és irodalom szóbelit

A napokban tartják az őszi érettségi szóbeli vizsgáit, ezért összegyűjtöttük, hogy pontosan mire és mennyi pontot kaphattok a magyar nyelv és irodalom szóbelin.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az írásbelik után az idei őszi érettségi november 6. és 10. között több mint 14.300 emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik. A középszintű szóbeliket pedig november 17. és 21. között tartják.

Az OH részletes vizsgakövetelményének leírása szerint az érettségizők a szóbeli vizsgára:

  • középszinten 15 percet,
  • emelt szinten pedig 20 percet kapnak,

melyből mindkét esetben maximum 50-50 pontot szerezhetnek.

A vizsga szintjétől függetlenül a szóbeli egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll. A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll.

A vizsgateljesítmény értékelése az értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Így tudtok fellebbezni, ha hibát találtok az írásbeli érettségi javításában

Értékelési kritériumok

Tartalmi minőséget az alábbi kritériumok alapján pontozzák:

  • Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
  • Tárgyi tudás
  • Szövegismeret, szövegértés
  • Feladatmegoldó képesség
  • Gondolatgazdagság
  • Önálló vélemény
  • A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség pedig ezek alapján:

  • Rendszerezés, lényegkiemelés
  • Logikus gondolatmenet
  • Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
  • Megfelelő szókincs, szóhasználat
  • Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt maximum 50 pont szerezhettek. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 15 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 10 pont adható.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.