Őszi érettségi 2025: így pontozzák a magyar nyelv és irodalom szóbelit

A napokban tartják az őszi érettségi szóbeli vizsgáit, ezért összegyűjtöttük, hogy pontosan mire és mennyi pontot kaphattok a magyar nyelv és irodalom szóbelin.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az írásbelik után az idei őszi érettségi november 6. és 10. között több mint 14.300 emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik. A középszintű szóbeliket pedig november 17. és 21. között tartják.

Az OH részletes vizsgakövetelményének leírása szerint az érettségizők a szóbeli vizsgára:

  • középszinten 15 percet,
  • emelt szinten pedig 20 percet kapnak,

melyből mindkét esetben maximum 50-50 pontot szerezhetnek.

A vizsga szintjétől függetlenül a szóbeli egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll. A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll.

A vizsgateljesítmény értékelése az értékelési kritériumok és pontszámok alkalmazásával történik. A ponthatárokon belül az értékelés kritériumainak való megfelelés mértéke dönt.

Így tudtok fellebbezni, ha hibát találtok az írásbeli érettségi javításában

Értékelési kritériumok

Tartalmi minőséget az alábbi kritériumok alapján pontozzák:

  • Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
  • Tárgyi tudás
  • Szövegismeret, szövegértés
  • Feladatmegoldó képesség
  • Gondolatgazdagság
  • Önálló vélemény
  • A feladat kifejtettsége

Nyelvi minőség pedig ezek alapján:

  • Rendszerezés, lényegkiemelés
  • Logikus gondolatmenet
  • Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
  • Megfelelő szókincs, szóhasználat
  • Érthető előadásmód

A szóbeli vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt maximum 50 pont szerezhettek. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 15 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 10 pont adható.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.