Elsősorban a nehéz számolási feladatok miatt érkeztek kritikus visszajelzések az idei emelt szintű kémiaérettségi után. A vizsgázók jelentős része úgy érezte, hogy a feladatsor megterhelő volt, és az eredményük akár a továbbtanulási terveiket is veszélybe sodorhatja.
Kémiából középszinten 163 helyszínen 408 vizsgázó (közülük 60 fő angol, német vagy szerb nyelven), emelt szinten 86 helyszínen 4421 vizsgázó (közülük 10 fő angol vagy szerb nyelven) tett érettségi vizsgát.
Az emelt szintű vizsga 240 perces volt, ez idő alatt a vizsgázók szabadon oszthatták be idejüket. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a feladatsor közel azonos arányban tartalmazhatott általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket, emellett feleletválasztós, táblázatkiegészítős, reakcióegyenletes, elemző, esettanulmányos és számítási feladatok szerepeltek benne. A feladatsorral legfeljebb 100 pontot lehetett elérni.
A Facebook-csoportokban a vizsga vége után hamar elindult a feladatsor kibeszélése: a legtöbb panasz a számolási részre érkezett. Sokan a vártnál jóval nehezebbnek érezték ezt a blokkot, amely szerintük jelentős pontveszteséget okozhatott. Emellett visszatérő észrevétel volt, hogy a feladatsorban a szerves kémia a vártnál hangsúlyosabban jelent meg, amit többen aránytalannak éreztek.
A keddi emelt biológiaérettségi után már sokan nehéz vizsgáról beszéltek, a mostani reakciók alapján azonban többen úgy látják, hogy a kémia még azon is túlmutatott nehézségben. Akadtak olyan vizsgázók is, akik szerint ezzel az eredménnyel az orvosi egyetemre való bejutásuk is veszélybe kerülhet.
Az elméleti rész megítélése ezzel szemben jóval kedvezőbb volt. Sokan korrektnek, sőt a megszokottnál könnyebbnek tartották ezt a részt. Pozitív visszajelzések érkeztek a szervetlen és általános kémia témaköreiről is, amelyeket többek szerint jól összeállított, teljesíthető feladatok jellemeztek.
Ahogy az lenni szokott, összességében vegyes kép rajzolódott ki a vizsgáról: míg a számolási rész sokaknál komoly csalódást okozott, mások szerint a nehezebb feladatok ellenére is megoldható maradt az idei emelt kémiaérettségi.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
