Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Véget ért a biológia emelt szintű érettségi: a diákoknak négy órájuk volt arra, hogy 8-10, több alpontból álló feladatot oldjanak meg összesen 80 pontért, majd egy esszét is írniuk kellett, ami további 20 pontot ért.
Az emelt bioszérettségi az egyik legfontosabb vizsga azoknak, akik orvosi, fogorvosi vagy más egészségtudományi szakra készülnek. A tavalyi felvételi ponthatárok alapján legalább 60-70 százalékos eredményre lehet szükség ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni valamelyik orvosi képzésre. És még ez is csak akkor lehet elég, ha a diákok szinte hibátlan középiskolai bizonyítvánnyal, erős középszintű érettségi eredményekkel és maximális intézményi pontokkal rendelkeznek.
Az idei feladatsorban többek között az inzulin, az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, a sejtbiológia, az élettan és az állattan is megjelent. Többen kiemelték, hogy a biokémiai és genetikai feladatok különösen hangsúlyosak voltak.
Egy emelt szinten érettségiző diákot, Almát is megkérdeztük arról, hogyan sikerült számára a vizsga. Szerinte az idei feladatsor az előző évekhez képest is nehezebb volt, ráadásul több olyan témakör sem került elő, amire sokan számítottak. „Idegrendszerről és etológiáról semmi nem volt” – mondta. Úgy érzi, a feladatok megoldásához nagyon részletes lexikális tudásra volt szükség, és bár mindenhová írt valamit, egyelőre nem túl magabiztos a válaszaiban. Az esszében a hasnyálmirigy működéséről kellett írniuk. Alma szerint a mostani eredménye várhatóan gyengébb lesz, mint azok a dolgozatok, amelyeket otthon, gyakorlásként írt. Hozzátette, hogy gyógyszerész szakra készül, ezért várhatóan nem lesz szüksége kiemelkedően magas pontszámra. Összességében elégedett a vizsgájával, jelenleg körülbelül 70 százalékos eredményre számít.
A Facebook-csoportokban azonnal elindult az érettségi „kibeszélése”, és a vélemények erősen megoszlottak.
„Szörnyű volt” – írta egy diák röviden. Más szerint „aljas egy feladatsor volt”, bár hozzátette, hogy talán valamivel könnyebbnek érezte a tavalyinál.
Akadt olyan vizsgázó is, aki kifejezetten pozitívan jött ki a teremből: „Kb. két óra alatt befejeztem, jónak érzem. Szerintem az előző évekhez képest nem volt nehéz.”
Többen részletesen is felsorolták, milyen témák kerültek elő. A diákok beszámolói alapján szerepeltek nefronokkal és transzporterekkel kapcsolatos feladatok, több genetikai számítás, DNS-szekvenciák elemzése, növényi szövetek, szennyvíztisztítás, aerob és anaerob baktériumok, valamint a menstruációs ciklus különböző szakaszainak felismerése is.
Az esszékben a hasnyálmirigy belső elválasztású működéséről és a cukorbetegség típusairól kellett írni.
1-es típusú cukorbetegként azt hittem, káprázik a szemem, mikor megláttam, hogy ez volt az esszétéma… Az az egy legalább maxpontos lesz.
– írta egy végzős diák.
Mások szerint a sok kisebb feladat miatt jobban eloszlottak a pontok, így kevésbé lehetett „elbukni” egy-egy nagyobb témán.
A hivatalos javítási útmutatót holnap reggel teszi közzé az Oktatási hivatal, akkor derül majd ki pontosan, milyen válaszokat fogadnak el a javítók.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli, és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.
Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe.
Több gyakorló tanár, iskolaigazgató és oktatási szakember mellett a frissen végzett orvos, Dr. Kincse Csongor is tagja lesz az Országgyűlés nyolcfős Oktatási Bizottságának.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
