Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Véget ért a biológia emelt szintű érettségi: a diákoknak négy órájuk volt arra, hogy 8-10, több alpontból álló feladatot oldjanak meg összesen 80 pontért, majd egy esszét is írniuk kellett, ami további 20 pontot ért.
Az emelt bioszérettségi az egyik legfontosabb vizsga azoknak, akik orvosi, fogorvosi vagy más egészségtudományi szakra készülnek. A tavalyi felvételi ponthatárok alapján legalább 60-70 százalékos eredményre lehet szükség ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni valamelyik orvosi képzésre. És még ez is csak akkor lehet elég, ha a diákok szinte hibátlan középiskolai bizonyítvánnyal, erős középszintű érettségi eredményekkel és maximális intézményi pontokkal rendelkeznek.
Az idei feladatsorban többek között az inzulin, az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, a sejtbiológia, az élettan és az állattan is megjelent. Többen kiemelték, hogy a biokémiai és genetikai feladatok különösen hangsúlyosak voltak.
Egy emelt szinten érettségiző diákot, Almát is megkérdeztük arról, hogyan sikerült számára a vizsga. Szerinte az idei feladatsor az előző évekhez képest is nehezebb volt, ráadásul több olyan témakör sem került elő, amire sokan számítottak. „Idegrendszerről és etológiáról semmi nem volt” – mondta. Úgy érzi, a feladatok megoldásához nagyon részletes lexikális tudásra volt szükség, és bár mindenhová írt valamit, egyelőre nem túl magabiztos a válaszaiban. Az esszében a hasnyálmirigy működéséről kellett írniuk. Alma szerint a mostani eredménye várhatóan gyengébb lesz, mint azok a dolgozatok, amelyeket otthon, gyakorlásként írt. Hozzátette, hogy gyógyszerész szakra készül, ezért várhatóan nem lesz szüksége kiemelkedően magas pontszámra. Összességében elégedett a vizsgájával, jelenleg körülbelül 70 százalékos eredményre számít.
A Facebook-csoportokban azonnal elindult az érettségi „kibeszélése”, és a vélemények erősen megoszlottak.
„Szörnyű volt” – írta egy diák röviden. Más szerint „aljas egy feladatsor volt”, bár hozzátette, hogy talán valamivel könnyebbnek érezte a tavalyinál.
Akadt olyan vizsgázó is, aki kifejezetten pozitívan jött ki a teremből: „Kb. két óra alatt befejeztem, jónak érzem. Szerintem az előző évekhez képest nem volt nehéz.”
Többen részletesen is felsorolták, milyen témák kerültek elő. A diákok beszámolói alapján szerepeltek nefronokkal és transzporterekkel kapcsolatos feladatok, több genetikai számítás, DNS-szekvenciák elemzése, növényi szövetek, szennyvíztisztítás, aerob és anaerob baktériumok, valamint a menstruációs ciklus különböző szakaszainak felismerése is.
Az esszékben a hasnyálmirigy belső elválasztású működéséről és a cukorbetegség típusairól kellett írni.
1-es típusú cukorbetegként azt hittem, káprázik a szemem, mikor megláttam, hogy ez volt az esszétéma… Az az egy legalább maxpontos lesz.
– írta egy végzős diák.
Mások szerint a sok kisebb feladat miatt jobban eloszlottak a pontok, így kevésbé lehetett „elbukni” egy-egy nagyobb témán.
A hivatalos javítási útmutatót holnap reggel teszi közzé az Oktatási hivatal, akkor derül majd ki pontosan, milyen válaszokat fogadnak el a javítók.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli, és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
