Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Véget ért a biológia emelt szintű érettségi: a diákoknak négy órájuk volt arra, hogy 8-10, több alpontból álló feladatot oldjanak meg összesen 80 pontért, majd egy esszét is írniuk kellett, ami további 20 pontot ért.
Az emelt bioszérettségi az egyik legfontosabb vizsga azoknak, akik orvosi, fogorvosi vagy más egészségtudományi szakra készülnek. A tavalyi felvételi ponthatárok alapján legalább 60-70 százalékos eredményre lehet szükség ahhoz, hogy egyáltalán esélyük legyen bekerülni valamelyik orvosi képzésre. És még ez is csak akkor lehet elég, ha a diákok szinte hibátlan középiskolai bizonyítvánnyal, erős középszintű érettségi eredményekkel és maximális intézményi pontokkal rendelkeznek.
Az idei feladatsorban többek között az inzulin, az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség, a sejtbiológia, az élettan és az állattan is megjelent. Többen kiemelték, hogy a biokémiai és genetikai feladatok különösen hangsúlyosak voltak.
Egy emelt szinten érettségiző diákot, Almát is megkérdeztük arról, hogyan sikerült számára a vizsga. Szerinte az idei feladatsor az előző évekhez képest is nehezebb volt, ráadásul több olyan témakör sem került elő, amire sokan számítottak. „Idegrendszerről és etológiáról semmi nem volt” – mondta. Úgy érzi, a feladatok megoldásához nagyon részletes lexikális tudásra volt szükség, és bár mindenhová írt valamit, egyelőre nem túl magabiztos a válaszaiban. Az esszében a hasnyálmirigy működéséről kellett írniuk. Alma szerint a mostani eredménye várhatóan gyengébb lesz, mint azok a dolgozatok, amelyeket otthon, gyakorlásként írt. Hozzátette, hogy gyógyszerész szakra készül, ezért várhatóan nem lesz szüksége kiemelkedően magas pontszámra. Összességében elégedett a vizsgájával, jelenleg körülbelül 70 százalékos eredményre számít.
A Facebook-csoportokban azonnal elindult az érettségi „kibeszélése”, és a vélemények erősen megoszlottak.
„Szörnyű volt” – írta egy diák röviden. Más szerint „aljas egy feladatsor volt”, bár hozzátette, hogy talán valamivel könnyebbnek érezte a tavalyinál.
Akadt olyan vizsgázó is, aki kifejezetten pozitívan jött ki a teremből: „Kb. két óra alatt befejeztem, jónak érzem. Szerintem az előző évekhez képest nem volt nehéz.”
Többen részletesen is felsorolták, milyen témák kerültek elő. A diákok beszámolói alapján szerepeltek nefronokkal és transzporterekkel kapcsolatos feladatok, több genetikai számítás, DNS-szekvenciák elemzése, növényi szövetek, szennyvíztisztítás, aerob és anaerob baktériumok, valamint a menstruációs ciklus különböző szakaszainak felismerése is.
Az esszékben a hasnyálmirigy belső elválasztású működéséről és a cukorbetegség típusairól kellett írni.
1-es típusú cukorbetegként azt hittem, káprázik a szemem, mikor megláttam, hogy ez volt az esszétéma… Az az egy legalább maxpontos lesz.
– írta egy végzős diák.
Mások szerint a sok kisebb feladat miatt jobban eloszlottak a pontok, így kevésbé lehetett „elbukni” egy-egy nagyobb témán.
A hivatalos javítási útmutatót holnap reggel teszi közzé az Oktatási hivatal, akkor derül majd ki pontosan, milyen válaszokat fogadnak el a javítók.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli, és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
