„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – a magyartanár szerint sokaknak lehet negatív élmény a magyarérettségi második része
Fél 10-kor megkapták az idei magyarérettségi vizsga második részét a diákok. A kapott feladatokról szaktanárral beszélgettünk.
240 perc után véget ért az idei magyarérettségi. Mutatjuk, hogyan kellett megoldani a második rész feladatait a szaktanár szerint. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
Itt van a második rész első feladatának a nem hivatalos megoldása:

Arany János: A tölgyek alatt
Margitsziget
Arany János 70-es évekbeli pályaszakaszát az „Őszikék-korszaknak” szokás nevezni. A lírai életút utolsó szakasza helyszínileg is kötődik a Margitszigethez, mivel a költő itt talált újra írói hangjára, önmagára. Tudjuk, hogy a szigeten a tölgyek alatt talált nyugalomra. Ennek állít elmélet A tölgyek alatt című verse.
A lírai én már az első versszak legelején meghatározza, hogy a címben foglalt tölgyek alatt pihenni tud, mivel ide már nem jut el a városi zaj. Az első versszakban ezt az állapotot idilli helyzetábrázolásként láthatjuk. Azonban a természet közelsége, a tölgyek lehetőséget adnak a lírai én gondolatainak kitágulására, az összegzésre. Megtudjuk, hogy a fa visszaviszi fiatalságába, az emlékezés eszközévé, katalizátorává válik. Eszébe jutnak fiatalkori tettei „ megmásztam”, „madarásztam”. A tölgyek alatt nem csak a magányos költőt látjuk, hanem visszajönnek fiatalságának társas élményei, közös nyáresték. Ezek a kellemes nosztalgia hangján, beszédmódján szólalnak meg.
Azonban az 5. versszak „de” szócskájával változik a vers eddigi kellemes hangulata, beszüremkedik a sóhaj, az a ráeszmélés, hogy életében alapvetően ezt a nyugalmat hiányolta, hiába voltak sikerei „volt bár Kanaán, /nem lett honom a föld.”, máshol nem érezte igazán otthonosan magát. Érezhető a múltból a jelenbe való áttérés, ezzel megteremtődik a múlt értékeinek felértékelése.
A tölgyek alatt töltött időre a költő ma az ábrándozás helyszíneként tekint, a hangok emlékeket idéznek fel benne, azonban önnön öregsége már megkerülhetetlen. Ha jön már az esti hűvösség, a költő inkább hazamegy, itt érezhetjük, hogy a költő rezignáltam veszi tudomásul az öregség természetes, elkerülhetetlen voltát. „Jobb ott, melegebben,/ ki vén, ki beteg…”. Érezhető, hogy a tölgyfák alatti emlékezés már a költő számára egyedüli lehetőségként jelenik meg, saját idős kora még ebben is gátolja, fázik, haza kell mennie, így muszáj a közelgő halál képével is szembenéznie.
Az utolsó versszakban a végső nyugalom, a halál képe jelenik meg, amelyet a költő természetesnek vesz, nincsen benne indulat, hangulata elégikus, beletörődő. Itt, az enyhet és nyugalmat adó tölgyek alatt szeretne elnyugodni, végső nyugalomra lelni, s tudja, hogy ez ugyan nem lehetséges, így azt a vágyát fejezi ki, hogy fejfaként egy tölgy legyen, amely jelöli őt, amely életében, felfele törekvésével továbbviszi a költő emlékét, s akár másoknak majd ugyanolyan lelki enyhülést ad, mint amelyet neki nyújtott.
Összességében Arany számára a tölgyek alatt lelt nyugalom az emlékezés, a nosztalgiázás tere, a jövőben már csak a halálra készülő költő ezen csendes, természettel ölelt helyen tudja újraélni élete elmúlt, számára kedves szakaszát, amelyet a tölgyfa jelképez számára, és amelyet itt hagyna örökül, élő mementóként.
Itt pedig a második feladat nem hivatalos megoldás:

Létösszegzés a magyar lírában:
egy költői életút során több lehetőség van létösszegző költészetre, nem pusztán az életút végén, de ez a jellemzőbb.
létösszegzés lehetőséget teremt egy vélt vagy valós váltás, élethelyzet kapcsán az addigi élet áttekintésére, szemlélésére, tanulságok levonására, akár búcsúzásra.
A magyar irodalomban számtalan szerző életművében találhatunk létösszegző verseket.
ilyenek például:
A magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásait ide kattintva tudjátok megnézni.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink, így nem hivatalos megoldásokat sem teszünk közzé. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
Fél 10-kor megkapták az idei magyarérettségi vizsga második részét a diákok. A kapott feladatokról szaktanárral beszélgettünk.
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
240 perc után véget ért az idei magyarérettségi. Mutatjuk, hogyan kellett megoldani az első rész feladatait a szaktanár szerint. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
240 perc után véget ért az idei magyarérettségi. Mutatjuk, hogyan kellett megoldani a második rész feladatait a szaktanár szerint. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
Több mint 76 ezer diák kapta ebben a percekben készhez az írásbeli magyarérettségit. Hamarosan érkezünk az első információkkal.
Így látja az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár a 2026-os magyarérettségi első részét.
Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében, és mennyi idejük lesz ezek megoldására. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
Néhány diák unortodox módszerekkel próbálkozott, hogy jól sikerüljenek a vizsgák, de vannak, akiknek nem jöttek be a kívánságaik.