Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai

Itt van a második rész első feladatának a nem hivatalos megoldása:

Magyarérettségi 2026 II. rész– műértelmező szövegalkotás

Eduline

Arany János: A tölgyek alatt

  Margitsziget

Arany János 70-es évekbeli pályaszakaszát az „Őszikék-korszaknak” szokás nevezni. A lírai életút utolsó szakasza helyszínileg is kötődik a Margitszigethez, mivel a költő itt talált újra írói hangjára, önmagára. Tudjuk, hogy a szigeten a tölgyek alatt talált nyugalomra. Ennek állít elmélet A tölgyek alatt című verse.

A lírai én már az első versszak legelején meghatározza, hogy a címben foglalt tölgyek alatt pihenni tud, mivel ide már nem jut el a városi zaj. Az első versszakban ezt az állapotot idilli helyzetábrázolásként láthatjuk. Azonban a természet közelsége, a tölgyek lehetőséget adnak a lírai én gondolatainak kitágulására, az összegzésre. Megtudjuk, hogy a fa visszaviszi fiatalságába, az emlékezés eszközévé, katalizátorává válik. Eszébe jutnak fiatalkori tettei „ megmásztam”, „madarásztam”. A tölgyek alatt nem csak a magányos költőt látjuk, hanem visszajönnek fiatalságának társas élményei, közös nyáresték. Ezek a kellemes nosztalgia hangján, beszédmódján szólalnak meg.

Azonban az 5. versszak „de” szócskájával változik a vers eddigi kellemes hangulata, beszüremkedik a sóhaj, az a ráeszmélés, hogy életében alapvetően ezt a nyugalmat hiányolta, hiába voltak sikerei „volt bár Kanaán, /nem lett honom a föld.”, máshol nem érezte igazán otthonosan magát. Érezhető a múltból a jelenbe való áttérés, ezzel megteremtődik a múlt értékeinek felértékelése.

A tölgyek alatt töltött időre a költő ma az ábrándozás helyszíneként tekint, a hangok emlékeket idéznek fel benne, azonban önnön öregsége már megkerülhetetlen. Ha jön már az esti hűvösség, a költő inkább hazamegy, itt érezhetjük, hogy a költő rezignáltam veszi tudomásul az öregség természetes, elkerülhetetlen voltát. „Jobb ott, melegebben,/ ki vén, ki beteg…”. Érezhető, hogy a tölgyfák alatti emlékezés már a költő számára egyedüli lehetőségként jelenik meg, saját idős kora még ebben is gátolja, fázik, haza kell mennie, így muszáj a közelgő halál képével is szembenéznie.

Az utolsó versszakban a végső nyugalom, a halál képe jelenik meg, amelyet a költő természetesnek vesz, nincsen benne indulat, hangulata elégikus, beletörődő. Itt, az enyhet és nyugalmat adó tölgyek alatt szeretne elnyugodni, végső nyugalomra lelni, s tudja, hogy ez ugyan nem lehetséges, így azt a vágyát fejezi ki, hogy fejfaként egy tölgy legyen, amely jelöli őt, amely életében, felfele törekvésével továbbviszi a költő emlékét, s akár másoknak majd ugyanolyan lelki enyhülést ad, mint amelyet neki nyújtott.

Összességében Arany számára a tölgyek alatt lelt nyugalom az emlékezés, a nosztalgiázás tere, a jövőben már csak a halálra készülő költő ezen csendes, természettel ölelt helyen tudja újraélni élete elmúlt, számára kedves szakaszát, amelyet a tölgyfa jelképez számára, és amelyet itt hagyna örökül, élő mementóként.

Itt pedig a második feladat nem hivatalos megoldás:

Magyarérettségi 2026 II. rész - témakifejtő dolgozat

Eduline

Létösszegzés a magyar lírában:

egy költői életút során több lehetőség van létösszegző költészetre, nem pusztán az életút végén, de ez a jellemzőbb.

létösszegzés lehetőséget teremt egy vélt vagy valós váltás, élethelyzet kapcsán az addigi élet áttekintésére, szemlélésére, tanulságok levonására, akár búcsúzásra.

A magyar irodalomban számtalan szerző életművében találhatunk létösszegző verseket.

ilyenek például:

• József Attila utolsó versei kifejezetten a számadás, a létösszegzés versei, a költő élete kilátástalanná válásának irodalmi tanúbizonyságai. Karóval jöttél című versében a költő önmagát szólítja meg, végigveszi hibáit, bűneit, a versben osztottan van jelen a költő gyerek és felnőtt énje. A költő létösszegzésének egyik fő mondanivalója az, hogy a hibát önmagában látja, ahogy írja is „ magadat mindig kitakartad, sebedet mindig elvakartad”. A létösszegző költő kérdésekkel mutatja az élet céltalanságát, azt a csalódást, hogy nem teljesítette be, amire hivatott volt, nem jutott sehova. Önnön hírnevére értéktelenségként tekint, magát bolondnak nevezi, hogy ez egyáltalán valaha fontos lehetett számára. A kérdésekkel bemutatott értékek hiánya teszi ezt az életet lezáró, bemutató verset igazán tragikussá. „Szerettél? Magához ki fűzött?” sor azt mutatja, hogy a költő számára valós értékek, vágyak, az érzelmi biztonság és támogatás nem valósult meg, a lírai én életútja végén egyedül áll.  A vers lemondó, de egyben beletörődő utolsó sora a költő gyereki énjét szólítja meg újra: „hajtsd le szépen a fejedet”. Az ebben a képben megjelenő alvás képe felfesti a legvégső nyugalom, a halál képét.
  Ilyen számvetés,létösszegzés József Attila utolsó versei közül megjelenik még pl. az Íme, hát megleltem hazámat, vagy a „Talán eltűnök hirtelen” című művekben is megjelennek. Mindegyikben a lírai én számot vet életével, arról negatív mérleget von, és a búcsúzás hangján szólal meg.

• Berzsenyi Dániel elégikus költeményei között is találunk létösszegzést. Osztályrészem című verse mér címében is utal erre. A költő a versben életútja végéhez érve összegzi életét. Az élet hajóútként, utazásként jelenik meg, amelyet a költő antik példával nehézségekkel telinek jellemez „ sok Charybdis közt, ezer veszélyben izzada orcán”. A lírai én búcsúzik a fiatalságától, se bár úgy érzi nem lenne oka panaszra, itt is költői kérdésekből az elégedetlenség jelenik meg: „Kérjek-e többet?”. A fiatalsággal leszámoló, élete végét, öregségét lemondóan veszi tudomásul, perspektívaként egyedül a költészet jelenik meg a költő számára, ezt tartja motiváló erőnek, amelyet a nimfa, Camoena személyesít meg.

• Arany János élete több szakaszában írt létösszegző verseket, de Őszikék-korszakának egyik leghíresebb verse, az Epilógus már címében is jelzi ezt az indíttatást. A zárszóra utaló cím egyértelműen mutatja, hogy a költő életének végén számvetést készít. Ahogy  műfaj sajátossága megkívánja, itt is megtörténik az életút bemutatása, a számvetés készítése, a tapasztalatok bemutatása „az életet már megjártam”, a számvetés mérlege ambivalens, „nem azt adott, amit vártam”. Érezhető a költő elégedetlensége, amelyet lemondással vesz tudomásul a lírai én. Ahogy az eddigi szerzők kapcsán megfigyelhettük, itt is látható az életút kapcsán az elégedetlenség, az, hogy az élet nem azt hozta, amire a költő valóban vágytak volna. Arany számára oly fontos értékek, mint a haza szabadsága, saját családi nyugalmat, „munkás, vidám öregség”, nem adattak meg számára. A lírai én azt is jelzi, hogy most már nem gondolkodik perspektívában, „egy nyugalom vár, a végső”. A létösszegző költészet egyik sajátossága  a rezignált tudomásul vétele a megakadályozhatatlan végnek, a végső búcsúra készülő költőt heves indulatok már nem feszítik, sorsába belenyugodott.

• Vörösmarty Fogytán van a napod című, élete végén 1855-ben írt verse is jó példa az élet tényleges legvégén megjelenő létösszegzésre. A költő öregségével ihletét, költészeti lehetőségeit is veszni látja, hangulata lemondó. Itt is megfigyelhető a költői kérdések sokasága mint a létösszegző típusú versek egyik jellemző sajátossága.

A magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásait ide kattintva tudjátok megnézni.

Mikor jönnek a hivatalos megoldókulcsok?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.

Mikor jönnek az emelt szintű érettségi megoldásai?

Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink, így nem hivatalos megoldásokat sem teszünk közzé. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – a magyartanár szerint sokaknak lehet negatív élmény a magyarérettségi második része

Fél 10-kor megkapták az idei magyarérettségi vizsga második részét a diákok. A kapott feladatokról szaktanárral beszélgettünk.