Volt, aki kirázta a kisujjából és könnyebbnek találta, mint az előző évek feladatsorait, de volt, aki szerint messze ez volt eddig a legnehezebb. Olyan diákokat kérdeztünk, akik idén magyarból emelt szinten érettségiztek.
Az emelt szintű magyarérettségi első részében egy 40 pontos feladatsort kellett megoldani, amely szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi ismereteket mér.
A második részben a diákoknak egy 40 pontos műértelmező szöveget, valamint egy 20 pontos reflektáló szöveget kellett írniuk. Az idei műértelmezésben Vas István Levél a túlvilágra című műve szerepelt.
A reflektáló szöveg témája a Z generáció olvasási szokásai voltak: hogyan hat az olvasás a koncentrációra, milyen előnyei és hátrányai vannak a digitális olvasásnak, és mindezt szépirodalmi példákkal kellett alátámasztani.
Luca kifejezetten nehéznek érezte az idei feladatsort, kifejezetten a verselemzést. „Az utolsó percig írtam, éppen hogy be tudtam fejezni” – mondta.
Bár saját bevallása szerint „jó magyaros”, ez a feladatsor mégis megizzasztotta. A legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a műveltségi feladatok túl hosszúak voltak, miközben kevés pontot értek. Az összes feladatot nehéznek érezte.
Ami meglepte, hogy több olyan feladat is volt, amivel korábban nem találkozott. Például verseket kellett párosítani elemzésekkel, ráadásul ezek közül több nem is szerepelt a tananyagban.
„Pislogtam elég rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – tette hozzá.
A könnyebb részek közé sorolta az évszámok és szerzők párosítását, illetve azt, hogy Balassi egy műfaját kellett megindokolni. Készülni bevallása szerint alig készült külön, inkább az órákon figyelt. Ennek ellenére 80-90 százalék körüli eredménynek már örülne.
Babett egészen másként élte meg a vizsgát: szerinte könnyebb volt, mint amire számított. Az ő becslése szerint 80 százalék feletti eredménye is lehet. „Könnyebb volt, mint a próbaérettségik. Meg vagyok könnyebbülve” – mondta.
Neki a szövegértés okozta a legtöbb gondot:
Nem mindig értem, hogy mire kérdeznek rá. Szükségtelenül hivatalosan fogalmazzák meg a kérdéseket.
A műveltségi tesztet viszont könnyűnek találta, mivel főként lexikális tudást kért számon. A kedvence egyértelműen a műértelmezés volt, abban kreatív tudott lenni és jó érzés volt felismerni a párhuzamokat és bizonyítani, hogy mit lát a műben. A reflektáló szövegben viszont bizonytalan: nem biztos benne, hogy jó megoldást adott.
Leon inkább pozitívan értékelte az idei vizsgát. „Még extázisban vagyok. Gyorsabban eltelt a négy óra, mint gondoltam volna” – mesélte. Szerinte voltak nehezebb feladatok, de összességében nem volt „kitölthetetlen” a teszt.
A verselemzést jónak érzi, és a szószám teljesítése sem okozott gondot. Körülbelül 80 százalékos eredményt vár.
A legnehezebb feladat számára az volt, amikor Nagy Gáspár versének sorainál kellett felismerni, melyik költő ihlette azokat. A legegyszerűbbnek a klasszikus lexikális feladatokat tartotta, például a születési és halálozási dátumok párosítását.
A próbaérettségihez képest nehezebb volt, a tavalyihoz képest viszont könnyebb.
Készülni főleg az emelt óraszámú órákon készült, otthon kevesebbet tanult.
A magyarérettségi második részét általánosságban rosszabbra értékelték a diákok, a verseket idén nem lehetett kikerülni.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
