Volt, aki kirázta a kisujjából és könnyebbnek találta, mint az előző évek feladatsorait, de volt, aki szerint messze ez volt eddig a legnehezebb. Olyan diákokat kérdeztünk, akik idén magyarból emelt szinten érettségiztek.
Az emelt szintű magyarérettségi első részében egy 40 pontos feladatsort kellett megoldani, amely szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi ismereteket mér.
A második részben a diákoknak egy 40 pontos műértelmező szöveget, valamint egy 20 pontos reflektáló szöveget kellett írniuk. Az idei műértelmezésben Vas István Levél a túlvilágra című műve szerepelt.
A reflektáló szöveg témája a Z generáció olvasási szokásai voltak: hogyan hat az olvasás a koncentrációra, milyen előnyei és hátrányai vannak a digitális olvasásnak, és mindezt szépirodalmi példákkal kellett alátámasztani.
Luca kifejezetten nehéznek érezte az idei feladatsort, kifejezetten a verselemzést. „Az utolsó percig írtam, éppen hogy be tudtam fejezni” – mondta.
Bár saját bevallása szerint „jó magyaros”, ez a feladatsor mégis megizzasztotta. A legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a műveltségi feladatok túl hosszúak voltak, miközben kevés pontot értek. Az összes feladatot nehéznek érezte.
Ami meglepte, hogy több olyan feladat is volt, amivel korábban nem találkozott. Például verseket kellett párosítani elemzésekkel, ráadásul ezek közül több nem is szerepelt a tananyagban.
„Pislogtam elég rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – tette hozzá.
A könnyebb részek közé sorolta az évszámok és szerzők párosítását, illetve azt, hogy Balassi egy műfaját kellett megindokolni. Készülni bevallása szerint alig készült külön, inkább az órákon figyelt. Ennek ellenére 80-90 százalék körüli eredménynek már örülne.
Babett egészen másként élte meg a vizsgát: szerinte könnyebb volt, mint amire számított. Az ő becslése szerint 80 százalék feletti eredménye is lehet. „Könnyebb volt, mint a próbaérettségik. Meg vagyok könnyebbülve” – mondta.
Neki a szövegértés okozta a legtöbb gondot:
Nem mindig értem, hogy mire kérdeznek rá. Szükségtelenül hivatalosan fogalmazzák meg a kérdéseket.
A műveltségi tesztet viszont könnyűnek találta, mivel főként lexikális tudást kért számon. A kedvence egyértelműen a műértelmezés volt, abban kreatív tudott lenni és jó érzés volt felismerni a párhuzamokat és bizonyítani, hogy mit lát a műben. A reflektáló szövegben viszont bizonytalan: nem biztos benne, hogy jó megoldást adott.
Leon inkább pozitívan értékelte az idei vizsgát. „Még extázisban vagyok. Gyorsabban eltelt a négy óra, mint gondoltam volna” – mesélte. Szerinte voltak nehezebb feladatok, de összességében nem volt „kitölthetetlen” a teszt.
A verselemzést jónak érzi, és a szószám teljesítése sem okozott gondot. Körülbelül 80 százalékos eredményt vár.
A legnehezebb feladat számára az volt, amikor Nagy Gáspár versének sorainál kellett felismerni, melyik költő ihlette azokat. A legegyszerűbbnek a klasszikus lexikális feladatokat tartotta, például a születési és halálozási dátumok párosítását.
A próbaérettségihez képest nehezebb volt, a tavalyihoz képest viszont könnyebb.
Készülni főleg az emelt óraszámú órákon készült, otthon kevesebbet tanult.
A magyarérettségi második részét általánosságban rosszabbra értékelték a diákok, a verseket idén nem lehetett kikerülni.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
