Az emelt szintű magyarérettségi első részében egy 40 pontos feladatsort kellett megoldani, amely szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi ismereteket mér.
A második részben a diákoknak egy 40 pontos műértelmező szöveget, valamint egy 20 pontos reflektáló szöveget kellett írniuk. Az idei műértelmezésben Wass István Levél a túlvilágra című műve szerepelt.
A reflektáló szöveg témája a Z generáció olvasási szokásai voltak: hogyan hat az olvasás a koncentrációra, milyen előnyei és hátrányai vannak a digitális olvasásnak, és mindezt szépirodalmi példákkal kellett alátámasztani.
„Az utolsó percig írtam”
Luca kifejezetten nehéznek érezte az idei feladatsort, kifejezetten a verselemzést. „Az utolsó percig írtam, éppen hogy be tudtam fejezni” – mondta.
Bár saját bevallása szerint „jó magyaros”, ez a feladatsor mégis megizzasztotta. A legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a műveltségi feladatok túl hosszúak voltak, miközben kevés pontot értek. Az összes feladatot nehéznek érezte.
Ami meglepte, hogy több olyan feladat is volt, amivel korábban nem találkozott. Például verseket kellett párosítani elemzésekkel, ráadásul ezek közül több nem is szerepelt a tananyagban.
„Pislogtam elég rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – tette hozzá.
A könnyebb részek közé sorolta az évszámok és szerzők párosítását, illetve azt, hogy Balassi egy műfaját kellett megindokolni. Készülni bevallása szerint alig készült külön, inkább az órákon figyelt. Ennek ellenére 80-90 százalék körüli eredménynek már örülne.
A megkönnyebbülés pillanatai
Babett egészen másként élte meg a vizsgát: szerinte könnyebb volt, mint amire számított. Az ő becslése szerint 80 százalék feletti eredménye is lehet. „Könnyebb volt, mint a próbaérettségik. Meg vagyok könnyebbülve” – mondta.
Neki a szövegértés okozta a legtöbb gondot:
Nem mindig értem, hogy mire kérdeznek rá. Szükségtelenül hivatalosan fogalmazzák meg a kérdéseket.
A műveltségi tesztet viszont könnyűnek találta, mivel főként lexikális tudást kért számon. A kedvence egyértelműen a műértelmezés volt, abban kreatív tudott lenni és jó érzés volt felismerni a párhuzamokat és bizonyítani, hogy mit lát a műben. A reflektáló szövegben viszont bizonytalan: nem biztos benne, hogy jó megoldást adott.
„Gyorsabban eltelt a négy óra, mint gondoltam”
Leon inkább pozitívan értékelte az idei vizsgát. „Még extázisban vagyok. Gyorsabban eltelt a négy óra, mint gondoltam volna” – mesélte. Szerinte voltak nehezebb feladatok, de összességében nem volt „kitölthetetlen” a teszt.
A verselemzést jónak érzi, és a szószám teljesítése sem okozott gondot. Körülbelül 80 százalékos eredményt vár.
A legnehezebb feladat számára az volt, amikor Nagy Gáspár versének sorainál kellett felismerni, melyik költő ihlette azokat. A legegyszerűbbnek a klasszikus lexikális feladatokat tartotta, például a születési és halálozási dátumok párosítását.
A próbaérettségihez képest nehezebb volt, a tavalyihoz képest viszont könnyebb.
Készülni főleg az emelt óraszámú órákon készült, otthon kevesebbet tanult.
Érettségizzetek velünk!
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről.
A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk tájékozódhattok elsőként.
És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.
Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.
Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok
Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2026-os érettségiről itt találjátok
legfrissebb cikkeinket.
A magyarérettségi második részét általánosságban rosszabbra értékelték a diákok, a verseket idén nem lehetett kikerülni.