„Pislogtam rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – így sikerült a diákoknak az emelt szintű magyarérettségi

Volt, aki kirázta a kisujjából és könnyebbnek találta, mint az előző évek feladatsorait, de volt, aki szerint messze ez volt eddig a legnehezebb. Olyan diákokat kérdeztünk, akik idén magyarból emelt szinten érettségiztek.

Az emelt szintű magyarérettségi első részében egy 40 pontos feladatsort kellett megoldani, amely szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi ismereteket mér.

A második részben a diákoknak egy 40 pontos műértelmező szöveget, valamint egy 20 pontos reflektáló szöveget kellett írniuk. Az idei műértelmezésben Vas István Levél a túlvilágra című műve szerepelt.

A reflektáló szöveg témája a Z generáció olvasási szokásai voltak: hogyan hat az olvasás a koncentrációra, milyen előnyei és hátrányai vannak a digitális olvasásnak, és mindezt szépirodalmi példákkal kellett alátámasztani.

„Az utolsó percig írtam”

Luca kifejezetten nehéznek érezte az idei feladatsort, kifejezetten a verselemzést. „Az utolsó percig írtam, éppen hogy be tudtam fejezni” – mondta.

Bár saját bevallása szerint „jó magyaros”, ez a feladatsor mégis megizzasztotta. A legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a műveltségi feladatok túl hosszúak voltak, miközben kevés pontot értek. Az összes feladatot nehéznek érezte.

Ami meglepte, hogy több olyan feladat is volt, amivel korábban nem találkozott. Például verseket kellett párosítani elemzésekkel, ráadásul ezek közül több nem is szerepelt a tananyagban.

„Pislogtam elég rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – tette hozzá.

A könnyebb részek közé sorolta az évszámok és szerzők párosítását, illetve azt, hogy Balassi egy műfaját kellett megindokolni. Készülni bevallása szerint alig készült külön, inkább az órákon figyelt. Ennek ellenére 80-90 százalék körüli eredménynek már örülne.

A megkönnyebbülés pillanatai

Babett egészen másként élte meg a vizsgát: szerinte könnyebb volt, mint amire számított. Az ő becslése szerint 80 százalék feletti eredménye is lehet. „Könnyebb volt, mint a próbaérettségik. Meg vagyok könnyebbülve” – mondta.

Neki a szövegértés okozta a legtöbb gondot:

Nem mindig értem, hogy mire kérdeznek rá. Szükségtelenül hivatalosan fogalmazzák meg a kérdéseket.

A műveltségi tesztet viszont könnyűnek találta, mivel főként lexikális tudást kért számon. A kedvence egyértelműen a műértelmezés volt, abban kreatív tudott lenni és jó érzés volt felismerni a párhuzamokat és bizonyítani, hogy mit lát a műben. A reflektáló szövegben viszont bizonytalan: nem biztos benne, hogy jó megoldást adott.

„Gyorsabban eltelt a négy óra, mint gondoltam”

Leon inkább pozitívan értékelte az idei vizsgát. „Még extázisban vagyok. Gyorsabban eltelt a négy óra, mint gondoltam volna” – mesélte. Szerinte voltak nehezebb feladatok, de összességében nem volt „kitölthetetlen” a teszt.

A verselemzést jónak érzi, és a szószám teljesítése sem okozott gondot. Körülbelül 80 százalékos eredményt vár.

A legnehezebb feladat számára az volt, amikor Nagy Gáspár versének sorainál kellett felismerni, melyik költő ihlette azokat. A legegyszerűbbnek a klasszikus lexikális feladatokat tartotta, például a születési és halálozási dátumok párosítását.

A próbaérettségihez képest nehezebb volt, a tavalyihoz képest viszont könnyebb.

Készülni főleg az emelt óraszámú órákon készült, otthon kevesebbet tanult.

Magyarérettségi 2026
Jókai életpályája, Wass Albert, szerzők neve – ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében
Nem okozhattak meglepetést a feladatok – szaktanár véleménye a magyarérettségi első részéről
- Arany János-verselemzés, létösszegző versek - ezt kapták a vizsgázók a magyarérettségi második részében
„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – a magyartanár szerint sokaknak lehet negatív élmény a magyarérettségi második része
A TikTokon novellaelemzésért imádkoztak, mások rózsafüzért hoztak magukkal a magyarérettségire
Itt vannak a magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai
Keresztbe tett a diákoknak a verselemzés, de így sem sikerült rosszul – Ilyennek érezték a vizsgázók a középszintű magyarérettségit
„Pislogtam rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – így sikerült a diákoknak az emelt szintű magyarérettségi
„A szövegértéses feladatok teljesíthetők voltak, az esszé témájára is lehetett számítani” – így értékeli a mai magyarérettségit a szaktanár

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.