Volt, aki kirázta a kisujjából és könnyebbnek találta, mint az előző évek feladatsorait, de volt, aki szerint messze ez volt eddig a legnehezebb. Olyan diákokat kérdeztünk, akik idén magyarból emelt szinten érettségiztek.
Az emelt szintű magyarérettségi első részében egy 40 pontos feladatsort kellett megoldani, amely szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi ismereteket mér.
A második részben a diákoknak egy 40 pontos műértelmező szöveget, valamint egy 20 pontos reflektáló szöveget kellett írniuk. Az idei műértelmezésben Vas István Levél a túlvilágra című műve szerepelt.
A reflektáló szöveg témája a Z generáció olvasási szokásai voltak: hogyan hat az olvasás a koncentrációra, milyen előnyei és hátrányai vannak a digitális olvasásnak, és mindezt szépirodalmi példákkal kellett alátámasztani.
Luca kifejezetten nehéznek érezte az idei feladatsort, kifejezetten a verselemzést. „Az utolsó percig írtam, éppen hogy be tudtam fejezni” – mondta.
Bár saját bevallása szerint „jó magyaros”, ez a feladatsor mégis megizzasztotta. A legnagyobb problémának azt tartotta, hogy a műveltségi feladatok túl hosszúak voltak, miközben kevés pontot értek. Az összes feladatot nehéznek érezte.
Ami meglepte, hogy több olyan feladat is volt, amivel korábban nem találkozott. Például verseket kellett párosítani elemzésekkel, ráadásul ezek közül több nem is szerepelt a tananyagban.
„Pislogtam elég rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – tette hozzá.
A könnyebb részek közé sorolta az évszámok és szerzők párosítását, illetve azt, hogy Balassi egy műfaját kellett megindokolni. Készülni bevallása szerint alig készült külön, inkább az órákon figyelt. Ennek ellenére 80-90 százalék körüli eredménynek már örülne.
Babett egészen másként élte meg a vizsgát: szerinte könnyebb volt, mint amire számított. Az ő becslése szerint 80 százalék feletti eredménye is lehet. „Könnyebb volt, mint a próbaérettségik. Meg vagyok könnyebbülve” – mondta.
Neki a szövegértés okozta a legtöbb gondot:
Nem mindig értem, hogy mire kérdeznek rá. Szükségtelenül hivatalosan fogalmazzák meg a kérdéseket.
A műveltségi tesztet viszont könnyűnek találta, mivel főként lexikális tudást kért számon. A kedvence egyértelműen a műértelmezés volt, abban kreatív tudott lenni és jó érzés volt felismerni a párhuzamokat és bizonyítani, hogy mit lát a műben. A reflektáló szövegben viszont bizonytalan: nem biztos benne, hogy jó megoldást adott.
Leon inkább pozitívan értékelte az idei vizsgát. „Még extázisban vagyok. Gyorsabban eltelt a négy óra, mint gondoltam volna” – mesélte. Szerinte voltak nehezebb feladatok, de összességében nem volt „kitölthetetlen” a teszt.
A verselemzést jónak érzi, és a szószám teljesítése sem okozott gondot. Körülbelül 80 százalékos eredményt vár.
A legnehezebb feladat számára az volt, amikor Nagy Gáspár versének sorainál kellett felismerni, melyik költő ihlette azokat. A legegyszerűbbnek a klasszikus lexikális feladatokat tartotta, például a születési és halálozási dátumok párosítását.
A próbaérettségihez képest nehezebb volt, a tavalyihoz képest viszont könnyebb.
Készülni főleg az emelt óraszámú órákon készült, otthon kevesebbet tanult.
A magyarérettségi második részét általánosságban rosszabbra értékelték a diákok, a verseket idén nem lehetett kikerülni.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
