Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzések jövőjéről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. Bejegyzésében arról számolt be, hogy megszüntetnék a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) pedagógus-továbbképzési monopóliumát, valamint felmenő rendszerben kivezetnék az intézményből a pedagógusképzést.
Az álláspontunk világos: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pedagógus-továbbképzési monopóliumát megszüntetjük.
Lannert Judit szerint a pedagógusképzés jelenleg nincs megfelelő intézményi keretben az NKE-n, ezért azt fokozatosan, felmenő rendszerben kivezetnék az egyetemről.
A bejegyzés kitér arra is, hogy az átalakítás nem érintené hátrányosan azokat a hallgatókat, akik már megkezdték tanulmányaikat.
Azokat a hallgatókat, akik már megkezdték tanulmányaikat, semmilyen hátrány nem éri, számukra természetesen biztosítjuk, hogy képzésüket változatlan feltételek mellett befejezhessék
– fogalmazott.
A pedagógusképzés és a pedagógus-továbbképzések szervezésének kérdése az elmúlt években többször is szakmai viták tárgya volt. A most közzétett elképzelés szerint a jövőben megszűnne az NKE kizárólagos szerepe a pedagógus-továbbképzések területén, és a pedagógusképzés is más intézményi keretek közé kerülne.
Az NKE Nemeskürty István Tanárképző Karának hallgatói a héten petíciót indítottak, miután a sajtóból értesültek arról, hogy a kormányzat kivonná a tanárképzést az egyetemről. A kezdeményezést eddig több mint 850-en írták alá.
A hallgatók szerint elfogadhatatlan, hogy a kar jövőjéről szóló tervekről nem kaptak hivatalos tájékoztatást, és azt szeretnék, ha bevonnák őket az őket érintő döntések előkészítésébe. Közleményükben azt is hangsúlyozták, hogy fellépésük nem pártpolitikai kezdeményezés.
„A petíció és a hallgatók fellépése nem pártpolitikai kezdeményezés, hanem a diákokat érintő döntések előtti érdemi párbeszéd iránti igényből született” – írták.
A hallgatók szerint a kar diákjai különböző világnézetűek, egy dologban azonban egyetértenek: szeretnék megőrizni a képzésüket, és azt akarják, hogy a róluk szóló döntések ne nélkülük szülessenek meg.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Bár a petíció kezdeményezője a KDNP ifjúsági szervezetében vezet munkacsoportot, egy új közlemény szerint a több száz diákot csak az köti össze, hogy azt szeretnék: ne nélkülük döntsenek a kar sorsáról. A diákok arra reagáltak, hogy Lannert Judit kivonná a tanárképzést az NKE-ről.
Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
Az emelt szintű szóbeliken mintegy 74 877-en vizsgáztak.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.
