Lannert Judit: „A mai napon egy fontos első lépést tettünk a tankönyvellátás megújítása felé”
Az oktatási miniszter nyilvános felhívást tett közzé, hozzátette azonban, hogy a teljesen szabad tankönyvválasztáshoz időre és szakmai munkára van szükség.
Lannert Judit oktatási miniszter a Qubitnak adott interjújában úgy fogalmazott: reméli, a pedagógusok egy kicsit megnyugodnak, és emiatt nyugodtabb lesz az iskolai hangulat is, mert „ez nagyon fontos”.
Folyamatosan egyeztetünk a szakmai szervezetekkel, hogy már most könnyebb legyen az iskolai élet, például a kompetenciamérés-cunamit leállítjuk, a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR) megszüntetjük. Minden, ami túl sok adminisztrációval jár, azon változtatunk, és a sztrájkjogokat visszaállítjuk
– emelte ki, majd megjegyezte: azt szeretnék, ha a tanárok jobban éreznék, hogy megbecsülik a munkájukat, hogy van számukra perspektíva, még akkor is, ha szeptemberig a rövid idő miatt sok dolgon nem tudnak változtatni, hiszen a tanévnek el kell indulnia.
Lannert többek között beszélt arról is, hogy dolgozni fognak az új NAT-on, amelynek be kellene hoznia:
- az állampolgári ismereteket,
- az egészséges életre nevelést,
- a pénzügyi ismereteket,
- a társadalomtudományos alapismereteket és
- a digitális műveltség helyett a médiaműveltséget.
Az oktatási miniszter azt is megjegyezte, hogy a tanulásszervezés módját is sokkal rugalmasabbá kell tenni.
Például – és ezt már akár ősztől is be lehet vezetni – nem kell a kis alsósoknak 45 percet bent ülniük egy tanórán, mert lehet, hogy csak 20 percig bírják, és akkor menjenek ki az udvarra, játsszanak, a következő alkalommal pedig bent maradnak 50 percig, ha bírják. A rugalmas tanulásszervezés azt jelenti, hogy a gyerekek szükségleteire reagálok
– mondta, majd hozzátette, hogy például az észtekhez hasonlóan nem is kell mindig az iskolában lenni, mert lehet az erdőben is órát tartani.
Az oktatási miniszter szerint ahhoz, hogy a pedagógus ilyen szintű autonómiát kapjon, sok esetben tankerületi és intézményi szinten is vezetőváltásra lesz szükség.
A mostani igazgatók nagy része lojalitás alapon lett kiválasztva. Erre mondtam, hogy új elvárások szerint újra pályáztatjuk az intézményvezetőket, és akkor remélhetőleg egy részük már valódi vezetőként fog funkcionálni. Ez biztos nem rögtön fog bekövetkezni, mert ezt meg kell támasztani vezetőképzéssel
– hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy átalakítják a pedagógusképzést, és megszüntetik a tanárképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, mert „rossz üzenete van annak, ha a pedagógusság ugyanolyan hivatásrendnek számít, mint a katonaság vagy a rendőrség”.
Lannert megjegyezte, abba az irányba szeretnének elmozdulni, hogy tanulószervezetté váljon az iskola.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) 2025-ben indította el pedagógusképzési programját, amely keretében osztatlan tanári, óvodapedagógus és tanító szakokra lehet jelentkezni. Az első évben, 2025-ben az osztatlan tanárképzésekre 82-en jelentkeztek első helyen, az összes jelentkezések száma 232 volt.
A 2026-os felvételi eljárásban 99 első helyes jelentkezőt regisztráltak az osztatlan tanári szakokon – ebben a levelező képzésre jelentkezők is szerepelnek, a számuk 21 fő. Az összes jelentkezés száma így 297.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy az NKE-n eltöltött államilag támogatott félévek nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által meghatározott tizenkét féléves keretbe. Ez azt jelenti, hogy a képzések térítésmentesen elvégezhetők azok számára is, akik már rendelkeznek diplomával, illetve megmarad a lehetőségük később más, szintén államilag támogatott képzések elvégzésére.
