Lannert Judit: „A mai napon egy fontos első lépést tettünk a tankönyvellátás megújítása felé”

Az oktatási miniszter nyilvános felhívást tett közzé, hozzátette viszont, hogy a teljesen szabad tankönyvválasztáshoz időre és szakmai munkára van szükség.

Nyilvános felhívást tettünk közzé annak érdekében, hogy a jelenlegi tankönyvkínálat új kiadványokkal, munkafüzetekkel, feladatgyűjteményekkel, digitális tananyagokkal és speciális tanulástámogató tartalmakkal bővülhessen

– írta Lannert Judit tegnapi Facebook-posztjában. Erre azért volt szükség, mert – mint írta – szeretnék, ha a pedagógusok több szakmai lehetőség közül választhatnának, és ha a diákok olyan segítő eszközökhöz férnének hozzá, amelyek „jobban igazodnak az eltérő igényekhez, képességekhez és tanulási utakhoz. A cél az, hogy több lehetőség, nagyobb rugalmasság és korszerűbb tanulási környezet lehessen az iskolákban”.

Hozzátette: tudja, hogy sokan a teljesen szabad tankönyvválasztást tartanák ideálisnak, de ez időt és szakmai munkát fog igényelni, de addig sem szeretnének egy helyben állni.

https://eduline.hu/kozoktatas/20260521_tankonyvpiac-kozpontositas-pedagogusok-pukli-istvan

Ezért most megnyitjuk a lehetőséget olyan minőségi kiadványok és digitális tartalmak előtt, amelyek eddig nem vagy csak korlátozottan voltak elérhetők az állami tankönyvellátás rendszerében.

A bejegyzést azzal zárta: ez egy folyamat kezdete, az oktatás megújítása nem egyetlen nagy döntésből áll, hanem sok egymásra épülő lépésből.

A tankönyvkínálat bővítése az első olyan intézkedések egyike, amelyekkel egy nyitottabb, korszerűbb és a tanulók szükségleteihez jobban alkalmazkodó oktatási rendszer felé szeretnénk elindulni.

Nyitókép: Lannert Judit / Facebook

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.