Magyarországon a közoktatás és a kora gyermekkori nevelés finanszírozása jócskán elmarad a nemzetközi átlagtól, miközben a felsőoktatásra fordított állami források elérik vagy akár meg is haladják azt – erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Koragyerekkori Platform II. országos konferenciáján.
A miniszter a konferencia nyitóelőadásában hangsúlyozta: minél korábban történik befektetés a gyerekek fejlődésébe és az emberi erőforrásokba, annál nagyobb társadalmi és gazdasági haszonnal jár hosszú távon – írta meg az MTI.
Minél többet és jobban foglalkozunk a hátrányos helyzetű családokkal, annál nagyobb lesz a gazdasági megtérülés is az ország számára
– fogalmazott.
Lannert Judit arról is beszélt, hogy az oktatás különböző szintjein jelentősen eltér az egy tanulóra vagy hallgatóra jutó állami támogatás mértéke. Az állami ráfordítás mértéke a felsőoktatásban eléri, sőt meg is haladja a nemzetközi átlagot, a közoktatásban és a kora gyermekkori nevelésben azonban csak a nemzetközi átlag felénél jár.
„Ezt a rendszert a fejéről a talpára kell állítani” – jelentette ki a miniszter.
Az oktatási tárca vezetője kiemelte azt is, hogy saját kérésére került be a „gyermekügyi” kifejezés a minisztérium nevébe, jelezve a terület kiemelt fontosságát. Jelentős változásnak nevezte továbbá, hogy Magyarországon most először külön államtitkárság foglalkozik a kora gyermekkori fejlesztés és nevelés kérdéseivel.
A budapesti rendezvényen szakemberek, kutatók, pedagógusok és döntéshozók vitatták meg, hogyan lehetne javítani a kisgyerekek fejlődését segítő szolgáltatásokat, valamint csökkenteni a társadalmi különbségeket már az élet első éveiben. A konferencia középpontjában a korai nevelés, a családtámogatás és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása állt.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.
