Magyarországon a közoktatás és a kora gyermekkori nevelés finanszírozása jócskán elmarad a nemzetközi átlagtól, miközben a felsőoktatásra fordított állami források elérik vagy akár meg is haladják azt – erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Koragyerekkori Platform II. országos konferenciáján.
A miniszter a konferencia nyitóelőadásában hangsúlyozta: minél korábban történik befektetés a gyerekek fejlődésébe és az emberi erőforrásokba, annál nagyobb társadalmi és gazdasági haszonnal jár hosszú távon – írta meg az MTI.
Minél többet és jobban foglalkozunk a hátrányos helyzetű családokkal, annál nagyobb lesz a gazdasági megtérülés is az ország számára
– fogalmazott.
Lannert Judit arról is beszélt, hogy az oktatás különböző szintjein jelentősen eltér az egy tanulóra vagy hallgatóra jutó állami támogatás mértéke. Az állami ráfordítás mértéke a felsőoktatásban eléri, sőt meg is haladja a nemzetközi átlagot, a közoktatásban és a kora gyermekkori nevelésben azonban csak a nemzetközi átlag felénél jár.
„Ezt a rendszert a fejéről a talpára kell állítani” – jelentette ki a miniszter.
Az oktatási tárca vezetője kiemelte azt is, hogy saját kérésére került be a „gyermekügyi” kifejezés a minisztérium nevébe, jelezve a terület kiemelt fontosságát. Jelentős változásnak nevezte továbbá, hogy Magyarországon most először külön államtitkárság foglalkozik a kora gyermekkori fejlesztés és nevelés kérdéseivel.
A budapesti rendezvényen szakemberek, kutatók, pedagógusok és döntéshozók vitatták meg, hogyan lehetne javítani a kisgyerekek fejlődését segítő szolgáltatásokat, valamint csökkenteni a társadalmi különbségeket már az élet első éveiben. A konferencia középpontjában a korai nevelés, a családtámogatás és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása állt.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Az Oktatási Hivatal augusztus 27-én délelőtt közzétette a pótfelvételi eredményeit is.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
