Magyarországon a közoktatás és a kora gyermekkori nevelés finanszírozása jócskán elmarad a nemzetközi átlagtól, miközben a felsőoktatásra fordított állami források elérik vagy akár meg is haladják azt – erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Koragyerekkori Platform II. országos konferenciáján.
A miniszter a konferencia nyitóelőadásában hangsúlyozta: minél korábban történik befektetés a gyerekek fejlődésébe és az emberi erőforrásokba, annál nagyobb társadalmi és gazdasági haszonnal jár hosszú távon – írta meg az MTI.
Minél többet és jobban foglalkozunk a hátrányos helyzetű családokkal, annál nagyobb lesz a gazdasági megtérülés is az ország számára
– fogalmazott.
Lannert Judit arról is beszélt, hogy az oktatás különböző szintjein jelentősen eltér az egy tanulóra vagy hallgatóra jutó állami támogatás mértéke. Az állami ráfordítás mértéke a felsőoktatásban eléri, sőt meg is haladja a nemzetközi átlagot, a közoktatásban és a kora gyermekkori nevelésben azonban csak a nemzetközi átlag felénél jár.
„Ezt a rendszert a fejéről a talpára kell állítani” – jelentette ki a miniszter.
Az oktatási tárca vezetője kiemelte azt is, hogy saját kérésére került be a „gyermekügyi” kifejezés a minisztérium nevébe, jelezve a terület kiemelt fontosságát. Jelentős változásnak nevezte továbbá, hogy Magyarországon most először külön államtitkárság foglalkozik a kora gyermekkori fejlesztés és nevelés kérdéseivel.
A budapesti rendezvényen szakemberek, kutatók, pedagógusok és döntéshozók vitatták meg, hogyan lehetne javítani a kisgyerekek fejlődését segítő szolgáltatásokat, valamint csökkenteni a társadalmi különbségeket már az élet első éveiben. A konferencia középpontjában a korai nevelés, a családtámogatás és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása állt.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A Tanítanék Mozgalom szerint várható az idei pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) felfüggesztése. A szervezet a szerdai egyeztetései után közölte, hogy információik szerint a rendszer leállításának szándéka már felmerült, a hivatalos felfüggesztéshez azonban törvénymódosításra lesz szükség.
Már az első parlamenti felszólalásain is túl van Kapronczai Balázs, aki nemrég lett a kormány oktatási és gyermekügyi ügyekért felelős parlamenti államtitkára. A politikus az iskolai szexuális nevelés témájában válaszolt képviselői kérdésekre.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Egy diák szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, egy másik hallgató viszont a demokratikus működéshez való visszatérésre helyezte a hangsúlyt.
