Magyarországon a közoktatás és a kora gyermekkori nevelés finanszírozása jócskán elmarad a nemzetközi átlagtól, miközben a felsőoktatásra fordított állami források elérik vagy akár meg is haladják azt – erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Koragyerekkori Platform II. országos konferenciáján.
A miniszter a konferencia nyitóelőadásában hangsúlyozta: minél korábban történik befektetés a gyerekek fejlődésébe és az emberi erőforrásokba, annál nagyobb társadalmi és gazdasági haszonnal jár hosszú távon – írta meg az MTI.
Minél többet és jobban foglalkozunk a hátrányos helyzetű családokkal, annál nagyobb lesz a gazdasági megtérülés is az ország számára
– fogalmazott.
Lannert Judit arról is beszélt, hogy az oktatás különböző szintjein jelentősen eltér az egy tanulóra vagy hallgatóra jutó állami támogatás mértéke. Az állami ráfordítás mértéke a felsőoktatásban eléri, sőt meg is haladja a nemzetközi átlagot, a közoktatásban és a kora gyermekkori nevelésben azonban csak a nemzetközi átlag felénél jár.
„Ezt a rendszert a fejéről a talpára kell állítani” – jelentette ki a miniszter.
Az oktatási tárca vezetője kiemelte azt is, hogy saját kérésére került be a „gyermekügyi” kifejezés a minisztérium nevébe, jelezve a terület kiemelt fontosságát. Jelentős változásnak nevezte továbbá, hogy Magyarországon most először külön államtitkárság foglalkozik a kora gyermekkori fejlesztés és nevelés kérdéseivel.
A budapesti rendezvényen szakemberek, kutatók, pedagógusok és döntéshozók vitatták meg, hogyan lehetne javítani a kisgyerekek fejlődését segítő szolgáltatásokat, valamint csökkenteni a társadalmi különbségeket már az élet első éveiben. A konferencia középpontjában a korai nevelés, a családtámogatás és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása állt.
Vizsgálatot rendelt el az állami tankönyvellátás egyik legnagyobb értékű szerződésével kapcsolatban Lannert Judit. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium tételesen átvizsgálja a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és az Alföldi Nyomda Zrt. között április végén megkötött, 45 milliárd forintos nyomdai keretmegállapodást.
Miután beszámoltunk arról, hogy az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatója Csapodi Zoltán fideszes képviselőktől kért segítséget a polgári engedetlenség idején még 2022-ben, kaptunk egy olvasói levelet azoktól az akkori trefortos pedagógusoktól, akik részt vettek az akcióban. A szöveget változtatás nélkül közöljük.
Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a jelenlegi központosított szabályozás nem veszi kellően figyelembe a gyerekek egyéni fejlődését, ezért a döntési jogkörök visszaadását, valamint a határidők rugalmasabbá tételét sürgetik.
