Nem kell aggódniuk az állami féléveik miatt azoknak, akiket ide vesznek fel

Itt olyanok is tanulhatnak, akiknek már nincs állami féléve.

  • Székács Linda

"Az NKE-n eltöltött állami támogatott félévek nem számítanak bele a felsőoktatási jogszabályok által engedélyezett tizenkét félévbe" - szerepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szeptemberben induló tanárképzésének honlapján.

A képzést ezek alapján tehát ingyenesen végezhetik el olyanok is, akik már szereztek legalább egy diplomát és nincs több (vagy elég) államilag támogatott félévük, de azoknak is megmarad a lehetőségük a jövőben ingyen más szakokat is elvégezni, akik korábban még nem jártak egyetemre.

Amellett, hogy a szakon elvégzett állami ösztöndíjas képzések nem számítanak bele a tizenkét állami félévbe, a tanárszakos hallgatók egy kiegészítő modul teljesítésével egyidejűleg bölcsészettudományi alapszakos oklevelet is szerezhetnek. A nappali munkarendű hallgatókat pedig "kiemelt ösztöndíjjal" segítik.

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.