Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében, és mennyi idejük lesz ezek megoldására. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
A feladatlap I. részében jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet, vagy annak egy részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani az azokkal kapcsolatos feladatokat. Így mérik fel azt, hogy mennyire képesek figyelmesen olvasni és értelmezni a kapott szöveget.
A szövegértési feladatban Jókai életpályájáról kell olvasnia az érettségizőknek.
Az idei tesztben pedig szerepel szóképekkel kapcsolatos feladat és versrészletek sorba rendezése, valamint művek szereplőit is ki kell találni. Ezen kívül egy Wass Alberttel, Herczeg Ferenccel kapcsolatos kérdést is kaptak a vizsgázók.
Egy megadott vers stílusirányzatának, rímelésének felismerése is szerepel az irodalmi tesztben.
Ezek megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén I. részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.
Az I. feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van. Ennyi idő alatt kell tehát kivitelezniük a kapott szöveg figyelmes elolvasását, értelmezését, a hozzá kapcsolódó feladatok megoldását és az irodalmi műveltségi teszt kitöltését is.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A magyarérettségi legfontosabb eseményeiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
A Corvinuson több szakon is csökkentek a ponthatárok, de még mindig magasak. Megvan, hány pont kellett a BME-re, a BGE-re és az ELTE-re. Mutatjuk azt is, hol nézhetitek meg az összes ponthatárt.
Ma este derülnek ki a ponthatárok a felsőoktatási felvételin. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes a pontszámításról, az idei jelentkezési adatokról és arról, hogyan alakulhatnak a ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.
Mutatjuk egyetemenként, szakonként, hogy hova mennyi ponttal lehetett bejutni.
Összeszedtük, korábban milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes képzésekre.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A ponthatárhirdetés előtt még van idő egy utolsó csekkolásra.
Fontos kérdésre válaszolunk, ami bárkivel előfordulhat a 2026-os felvételin.
