Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében, és mennyi idejük lesz ezek megoldására. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
A feladatlap I. részében jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet, vagy annak egy részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani az azokkal kapcsolatos feladatokat. Így mérik fel azt, hogy mennyire képesek figyelmesen olvasni és értelmezni a kapott szöveget.
A szövegértési feladatban Jókai életpályájáról kell olvasnia az érettségizőknek.
Az idei tesztben pedig szerepel szóképekkel kapcsolatos feladat és versrészletek sorba rendezése, valamint művek szereplőit is ki kell találni. Ezen kívül egy Wass Alberttel, Herczeg Ferenccel kapcsolatos kérdést is kaptak a vizsgázók.
Egy megadott vers stílusirányzatának, rímelésének felismerése is szerepel az irodalmi tesztben.
Ezek megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén I. részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.
Az I. feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van. Ennyi idő alatt kell tehát kivitelezniük a kapott szöveg figyelmes elolvasását, értelmezését, a hozzá kapcsolódó feladatok megoldását és az irodalmi műveltségi teszt kitöltését is.
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A magyarérettségi legfontosabb eseményeiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A TOP3-as listára két fővárosi intézmény mellett egy vidéki is felkerült.
A gyerek szerencsére időben észrevette, hogy a csokis papírban nem csak édesség van.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
Milyen hiedelem kötődik az ünnephez és miért faragnak töklámpást az emberek? Teszteljétek a tudásotokat!
A sci-fi történetek jelentősen befolyásolják, miként gondolkodunk a mesterséges intelligencia jövőjéről: míg a sötét disztópiákat részletesen és összefüggően írjuk le, a pozitív alternatívákat sokkal nehezebben fogalmazzuk meg – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
