A magyarérettségi második részét általánosságban rosszabbra értékelték a diákok, a verseket idén nem lehetett kikerülni.
Május 4-én 76 109 diák érettségizett magyarból középszinten, akiknek idén is egy két részből álló vizsgasort kellett megoldaniuk. Középszinten az I. rész egy 40 pontos szövegértésből és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból állt.
https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260504_magyar-nyel-es-irodalom-erettsegi-2026-percrol-percre-tudositas
Az I. részre a diákoknak 90 perc állt rendelkezésére, ennyi idő alatt kellett megoldaniuk a szövegértési feladatokat – amelyek alapját idén egy Jókai Mór életpályájáról szóló interjú adta –, illetve az irodalmi műveltségi feladatokat is.
A II. részre 150 percük volt a vizsgázóknak, itt idén is egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé között kellett választaniuk. Sokan novellaelemzést reméltek, azonban ez idén nem jött be, a műelemzés részben egy Arany János-verset kellett elemezni. Ehelyett lehetett választani a témakifejtő esszét a létösszegző versekről, tehát ezzel sem lehetett kikerülni a verseket.
Egy budapesti gimnazista, Alma, arról számolt be nekünk, hogy összességében jól sikerült neki a magyarérettségi, a szövegértés könnyű volt, viszont a verselemzéssel jobban meggyűlt a baja. Elmondása szerint többen arról beszélgettek az érettségi után, hogy nehezen tudták elérni a verselemzés minimum terjedelmét, mivel szerintük furcsa szempontokat adott meg a feladat, például az „ellentétek jelentésformáló szerepét”.
Dávid egy vidéki kisvárosból egyetértett azzal, hogy nehéz volt a verselemzés, ő novellára számított, viszont a szövegértést ő is pozitívan értékelte. Ugyanakkor volt olyan tanár az iskolájában, aki szerint az irodalmi műveltségi feladatsor egyes feladatai – például az, amiben különböző művek három szereplőjét kellett felsorolni – inkább az emelt szintű vizsgához illettek volna.
A budapesti Dóra sokakkal ellentétben a verselemzést találta könnyűnek, bár ő is novellára számított. Szerinte a szövegértés volt nehezebb, például az interjú műfaji jellegzetességeire rákérdező feladat, de az is, amikor az egyik feladatban alárendelő összetett mondattal kellett válaszolni. Ennek ellenére összességében jó jegyre számít.
A verselemzés nem számít népszerűnek a diákok körében: TikTokon az érettségit megelőzően még imádkoztak is azért, hogy ne verset kelljen elemezni, és egy, Facebook-os csoportban azonnal megjelentek azok a diákok, akiknek egyáltalán nem tetszett az érettségi második része. „Ordítva, sírva jöttem ki, 100 szót sem írtam” – írta egy kommentelő, míg egy másik szerint a „leköszönő kormány bosszúja” a magyarérettségi.
Nyitókép: Középszintű magyar érettségi a Budapest X. Kerületi Zrínyi Miklós Gimnáziumban, 2026-ban. Fotó: Cabrera Martin / HVG
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
