Keresztbe tett a diákoknak a verselemzés, de így sem sikerült rosszul – Ilyennek érezték a vizsgázók a középszintű magyarérettségit

A magyarérettségi második részét általánosságban rosszabbra értékelték a diákok, a verseket idén nem lehetett kikerülni.

Május 4-én 76 109 diák érettségizett magyarból középszinten, akiknek idén is egy két részből álló vizsgasort kellett megoldaniuk. Középszinten az I. rész egy 40 pontos szövegértésből és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból állt.

https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260504_magyar-nyel-es-irodalom-erettsegi-2026-percrol-percre-tudositas

Az I. részre a diákoknak 90 perc állt rendelkezésére, ennyi idő alatt kellett megoldaniuk a szövegértési feladatokat – amelyek alapját idén egy Jókai Mór életpályájáról szóló interjú adta –, illetve az irodalmi műveltségi feladatokat is.

A II. részre 150 percük volt a vizsgázóknak, itt idén is egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé között kellett választaniuk. Sokan novellaelemzést reméltek, azonban ez idén nem jött be, a műelemzés részben egy Arany János-verset kellett elemezni. Ehelyett lehetett választani a témakifejtő esszét a létösszegző versekről, tehát ezzel sem lehetett kikerülni a verseket.

Egy budapesti gimnazista, Alma, arról számolt be nekünk, hogy összességében jól sikerült neki a magyarérettségi, a szövegértés könnyű volt, viszont a verselemzéssel jobban meggyűlt a baja. Elmondása szerint többen arról beszélgettek az érettségi után, hogy nehezen tudták elérni a verselemzés minimum terjedelmét, mivel szerintük furcsa szempontokat adott meg a feladat, például az „ellentétek jelentésformáló szerepét”.

Dávid egy vidéki kisvárosból egyetértett azzal, hogy nehéz volt a verselemzés, ő novellára számított, viszont a szövegértést ő is pozitívan értékelte. Ugyanakkor volt olyan tanár az iskolájában, aki szerint az irodalmi műveltségi feladatsor egyes feladatai – például az, amiben különböző művek három szereplőjét kellett felsorolni – inkább az emelt szintű vizsgához illettek volna.

A budapesti Dóra sokakkal ellentétben a verselemzést találta könnyűnek, bár ő is novellára számított. Szerinte a szövegértés volt nehezebb, például az interjú műfaji jellegzetességeire rákérdező feladat, de az is, amikor az egyik feladatban alárendelő összetett mondattal kellett válaszolni. Ennek ellenére összességében jó jegyre számít.

A verselemzés nem számít népszerűnek a diákok körében: TikTokon az érettségit megelőzően még imádkoztak is azért, hogy ne verset kelljen elemezni, és egy, Facebook-os csoportban azonnal megjelentek azok a diákok, akiknek egyáltalán nem tetszett az érettségi második része. „Ordítva, sírva jöttem ki, 100 szót sem írtam” – írta egy kommentelő, míg egy másik szerint a „leköszönő kormány bosszúja” a magyarérettségi.

Magyarérettségi 2026
Jókai életpályája, Wass Albert, szerzők neve – ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében
Nem okozhattak meglepetést a feladatok – szaktanár véleménye a magyarérettségi első részéről
- Arany János-verselemzés, létösszegző versek - ezt kapták a vizsgázók a magyarérettségi második részében
„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – a magyartanár szerint sokaknak lehet negatív élmény a magyarérettségi második része
A TikTokon novellaelemzésért imádkoztak, mások rózsafüzért hoztak magukkal a magyarérettségire
Itt vannak a magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai
Keresztbe tett a diákoknak a verselemzés, de így sem sikerült rosszul – Ilyennek érezték a vizsgázók a középszintű magyarérettségit
„Pislogtam rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – így sikerült a diákoknak az emelt szintű magyarérettségi
„A szövegértéses feladatok teljesíthetők voltak, az esszé témájára is lehetett számítani” – így értékeli a mai magyarérettségit a szaktanár

Nyitókép: Középszintű magyar érettségi a Budapest X. Kerületi Zrínyi Miklós Gimnáziumban, 2026-ban. Fotó: Cabrera Martin / HVG

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.