Keresztbe tett a diákoknak a verselemzés, de így sem sikerült rosszul – Ilyennek érezték a vizsgázók a középszintű magyarérettségit

A magyarérettségi második részét általánosságban rosszabbra értékelték a diákok, a verseket idén nem lehetett kikerülni.

Május 4-én 76 109 diák érettségizett magyarból középszinten, akiknek idén is egy két részből álló vizsgasort kellett megoldaniuk. Középszinten az I. rész egy 40 pontos szövegértésből és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból állt.

https://eduline.hu/erettsegi-felveteli/20260504_magyar-nyel-es-irodalom-erettsegi-2026-percrol-percre-tudositas

Az I. részre a diákoknak 90 perc állt rendelkezésére, ennyi idő alatt kellett megoldaniuk a szövegértési feladatokat – amelyek alapját idén egy Jókai Mór életpályájáról szóló interjú adta –, illetve az irodalmi műveltségi feladatokat is.

A II. részre 150 percük volt a vizsgázóknak, itt idén is egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé között kellett választaniuk. Sokan novellaelemzést reméltek, azonban ez idén nem jött be, a műelemzés részben egy Arany János-verset kellett elemezni. Ehelyett lehetett választani a témakifejtő esszét a létösszegző versekről, tehát ezzel sem lehetett kikerülni a verseket.

Egy budapesti gimnazista, Alma, arról számolt be nekünk, hogy összességében jól sikerült neki a magyarérettségi, a szövegértés könnyű volt, viszont a verselemzéssel jobban meggyűlt a baja. Elmondása szerint többen arról beszélgettek az érettségi után, hogy nehezen tudták elérni a verselemzés minimum terjedelmét, mivel szerintük furcsa szempontokat adott meg a feladat, például az „ellentétek jelentésformáló szerepét”.

Dávid egy vidéki kisvárosból egyetértett azzal, hogy nehéz volt a verselemzés, ő novellára számított, viszont a szövegértést ő is pozitívan értékelte. Ugyanakkor volt olyan tanár az iskolájában, aki szerint az irodalmi műveltségi feladatsor egyes feladatai – például az, amiben különböző művek három szereplőjét kellett felsorolni – inkább az emelt szintű vizsgához illettek volna.

A budapesti Dóra sokakkal ellentétben a verselemzést találta könnyűnek, bár ő is novellára számított. Szerinte a szövegértés volt nehezebb, például az interjú műfaji jellegzetességeire rákérdező feladat, de az is, amikor az egyik feladatban alárendelő összetett mondattal kellett válaszolni. Ennek ellenére összességében jó jegyre számít.

A verselemzés nem számít népszerűnek a diákok körében: TikTokon az érettségit megelőzően még imádkoztak is azért, hogy ne verset kelljen elemezni, és egy, Facebook-os csoportban azonnal megjelentek azok a diákok, akiknek egyáltalán nem tetszett az érettségi második része. „Ordítva, sírva jöttem ki, 100 szót sem írtam” – írta egy kommentelő, míg egy másik szerint a „leköszönő kormány bosszúja” a magyarérettségi.

Magyarérettségi 2026
Jókai életpályája, Wass Albert, szerzők neve – ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében
Nem okozhattak meglepetést a feladatok – szaktanár véleménye a magyarérettségi első részéről
- Arany János-verselemzés, létösszegző versek - ezt kapták a vizsgázók a magyarérettségi második részében
„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – a magyartanár szerint sokaknak lehet negatív élmény a magyarérettségi második része
A TikTokon novellaelemzésért imádkoztak, mások rózsafüzért hoztak magukkal a magyarérettségire
Itt vannak a magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai
Keresztbe tett a diákoknak a verselemzés, de így sem sikerült rosszul – Ilyennek érezték a vizsgázók a középszintű magyarérettségit
„Pislogtam rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – így sikerült a diákoknak az emelt szintű magyarérettségi
„A szövegértéses feladatok teljesíthetők voltak, az esszé témájára is lehetett számítani” – így értékeli a mai magyarérettségit a szaktanár

Nyitókép: Középszintű magyar érettségi a Budapest X. Kerületi Zrínyi Miklós Gimnáziumban, 2026-ban. Fotó: Cabrera Martin / HVG

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.