Fél 10-kor megkapták az idei magyarérettségi vizsga második részét a diákok. A kapott feladatokról szaktanárral beszélgettünk.
A 40 pontot érő II. részben a magyarérettségin a diákoknak egy műértelmezés vagy egy általános témakifejtő esszé közül kell kiválasztaniuk. A rendelkezésre álló idő erre a vizsgarészre 150 perc.
Idén műértelmező szövegalkotásként Arany János: A tölgyek alatt című versét elemezhetik a diákok, vagy választhatják a témakifejtő dolgozatot is, melyben három különböző magyar költő alkotásain keresztül kell bemutatni a lírai verstípus sajátosságait.
A szaktanár szerint azoknak a diákoknak, akik kevésbé kedvelik a verselemzést, viszont az esszéfeladatokban erősebbek, most nem lesz könnyű dolguk, hiszen ezúttal nem kerülhetik el ezt a műfajt. Az esszéfeladatban ugyanis három különböző magyar költő versét kell elemezni, így egyik opció sem teszi lehetővé a verselemzés kihagyását.
„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – fogalmazott a szaktanár, hozzátéve, hogy általánosságban inkább prózai műre, esetleg balladára számítottak.
Pozitívum ugyanakkor a műértelmező szövegalkotási feladatban, hogy Arany János a magyar irodalmi kánon egyik alapköve, ezért munkásságát minden diáknak ismernie kell, különösen azt az alkotói korszakát, amelyben az adott vers született.
A szaktanár szerint az emlékezés motívuma, valamint a múlt és a jelen összevetése olyan ismert témák, amelyekkel a tanulók korábbi tanulmányaik során már találkozhattak. Ugyanakkor a líra sajátosságaiból adódó nehézségek miatt „mindenképpen meg kell dolgozni a verselemzéssel” – tette hozzá.
A magyartanár az érettségi első részéről ebben a cikkünkben nyiltkozott.
Kövessétek velünk élőben az érettségit:
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
