Fél 10-kor megkapták az idei magyarérettségi vizsga második részét a diákok. A kapott feladatokról szaktanárral beszélgettünk.
A 40 pontot érő II. részben a magyarérettségin a diákoknak egy műértelmezés vagy egy általános témakifejtő esszé közül kell kiválasztaniuk. A rendelkezésre álló idő erre a vizsgarészre 150 perc.
Idén műértelmező szövegalkotásként Arany János: A tölgyek alatt című versét elemezhetik a diákok, vagy választhatják a témakifejtő dolgozatot is, melyben három különböző magyar költő alkotásain keresztül kell bemutatni a lírai verstípus sajátosságait.
A szaktanár szerint azoknak a diákoknak, akik kevésbé kedvelik a verselemzést, viszont az esszéfeladatokban erősebbek, most nem lesz könnyű dolguk, hiszen ezúttal nem kerülhetik el ezt a műfajt. Az esszéfeladatban ugyanis három különböző magyar költő versét kell elemezni, így egyik opció sem teszi lehetővé a verselemzés kihagyását.
„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – fogalmazott a szaktanár, hozzátéve, hogy általánosságban inkább prózai műre, esetleg balladára számítottak.
Pozitívum ugyanakkor a műértelmező szövegalkotási feladatban, hogy Arany János a magyar irodalmi kánon egyik alapköve, ezért munkásságát minden diáknak ismernie kell, különösen azt az alkotói korszakát, amelyben az adott vers született.
A szaktanár szerint az emlékezés motívuma, valamint a múlt és a jelen összevetése olyan ismert témák, amelyekkel a tanulók korábbi tanulmányaik során már találkozhattak. Ugyanakkor a líra sajátosságaiból adódó nehézségek miatt „mindenképpen meg kell dolgozni a verselemzéssel” – tette hozzá.
A magyartanár az érettségi első részéről ebben a cikkünkben nyiltkozott.
Kövessétek velünk élőben az érettségit:
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
