„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – a magyartanár szerint sokaknak lehet negatív élmény a magyarérettségi második része

Fél 10-kor megkapták az idei magyarérettségi vizsga második részét a diákok. A kapott feladatokról szaktanárral beszélgettünk.

A 40 pontot érő II. részben a magyarérettségin a diákoknak egy műértelmezés vagy egy általános témakifejtő esszé közül kell kiválasztaniuk. A rendelkezésre álló idő erre a vizsgarészre 150 perc.

Idén műértelmező szövegalkotásként Arany János: A tölgyek alatt című versét elemezhetik a diákok, vagy választhatják a témakifejtő dolgozatot is, melyben három különböző magyar költő alkotásain keresztül kell bemutatni a lírai verstípus sajátosságait.

Nem lehet kikerülni a verselemzést

A szaktanár szerint azoknak a diákoknak, akik kevésbé kedvelik a verselemzést, viszont az esszéfeladatokban erősebbek, most nem lesz könnyű dolguk, hiszen ezúttal nem kerülhetik el ezt a műfajt. Az esszéfeladatban ugyanis három különböző magyar költő versét kell elemezni, így egyik opció sem teszi lehetővé a verselemzés kihagyását.

„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – fogalmazott a szaktanár, hozzátéve, hogy általánosságban inkább prózai műre, esetleg balladára számítottak.

Pozitívum ugyanakkor a műértelmező szövegalkotási feladatban, hogy Arany János a magyar irodalmi kánon egyik alapköve, ezért munkásságát minden diáknak ismernie kell, különösen azt az alkotói korszakát, amelyben az adott vers született.

A szaktanár szerint az emlékezés motívuma, valamint a múlt és a jelen összevetése olyan ismert témák, amelyekkel a tanulók korábbi tanulmányaik során már találkozhattak. Ugyanakkor a líra sajátosságaiból adódó nehézségek miatt „mindenképpen meg kell dolgozni a verselemzéssel” – tette hozzá.

A magyartanár az érettségi első részéről ebben a cikkünkben nyiltkozott.

Magyarérettségi 2026
Jókai életpályája, Wass Albert, szerzők neve – ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében
Nem okozhattak meglepetést a feladatok – szaktanár véleménye a magyarérettségi első részéről
- Arany János-verselemzés, létösszegző versek - ezt kapták a vizsgázók a magyarérettségi második részében
„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – a magyartanár szerint sokaknak lehet negatív élmény a magyarérettségi második része
A TikTokon novellaelemzésért imádkoztak, mások rózsafüzért hoztak magukkal a magyarérettségire
Itt vannak a magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai
Keresztbe tett a diákoknak a verselemzés, de így sem sikerült rosszul – Ilyennek érezték a vizsgázók a középszintű magyarérettségit
„Pislogtam rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – így sikerült a diákoknak az emelt szintű magyarérettségi
„A szövegértéses feladatok teljesíthetők voltak, az esszé témájára is lehetett számítani” – így értékeli a mai magyarérettségit a szaktanár

Kövessétek velünk élőben az érettségit:

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.