Így látja az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár a 2026-os magyarérettségi első részét.
Pontban 9-kor elkezdődött az idei magyarérettségi. Az első rész szövegértési feladatában Jókai életpályát kapták a diákok, míg az irodalmi feladatlapban feltűnt hibafelismerési feladat, művekhez kellett szereplők nevét társítani, és szerzőket is össze kellet kötni különböző, hozzájuk tartozó információkkal.
A magyartanár szerint a szövegértési feladatra számítani lehetett, így nem okozhatott különösebb meglepetést a diákoknak. A szöveg interjúformája kifejezetten segítséget jelenthet, hiszen a kérdések irányt mutathatnak a válaszadás során. Emellett a téma is ismerős lehet a vizsgázók számára, ráadásul érdekes is.
Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a szöveghez kapcsolódó feladatokban csupán minimális leíró nyelvtani rész szerepel, inkább csak jelzésértékkel. Ugyanakkor hozzátette: bár összességében jó feladatokról van szó, egy-két esetben a megfogalmazás nehézséget okozhat a tanulóknak.
Az irodalmi feladatlap szintén a tananyagra épül, a feladattípusok pedig itt is ismertek. „Első ránézésre nem tűnik ijesztőnek” – fogalmazott a tanár. A vizsgázók olyan feladatokat kaptak, amelyekkel korábban már találkozhattak, így ezek sem okozhatnak nagy meglepetést.
Az idei érettségiben ugyanakkor van egy újdonság is: kevesebb, összesen hat feladat szerepel a lapon, viszont az utolsó a megszokottnál összetettebb. Ebben a szerzők neveihez kell különböző információkat párosítani. Ez azért lehet nehezebb, mert viszonylag sok szerző és sok adat szerepel egyszerre a feladatlapon, de megfelelő tudással és józan logikával jól megoldható – véli a tanár. Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a feladatban szereplő szerzők és életpályák jól elkülöníthetők egymástól.
Az a feladat viszont, amelyben megadott művekhez kell szereplők neveit megadni, már okozhat némi kellemetlenséget. A szaktanár szerint egy-két szereplőt valószínűleg mindenki fel tud idézni, ám három nevet már nehezebb megnevezni, különösen a világirodalmi művek esetében. Az idegen hangzású neveket általában nehezebb megjegyezni, ugyanakkor a feladat megfelelő tudással itt is teljesíthető.
A magyarérettségi második részének feladatairól itt írtunk, a magyartanár pedig ebben a cikkben véleményezte a második részt.
Hány perc alatt kell megoldani és hány pontot ér?
Az érettségi I. részének megoldására a vizsgázóknak összesen 90 percük van. A szövegértés megoldása 40, az irodalmi kvíz megoldása pedig 20 pontot ér.
Kövessétek velünk élőben az érettségit:
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
