Nem okozhattak meglepetést a feladatok – szaktanár véleménye a magyarérettségi első részéről

Így látja az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár a 2026-os magyarérettségi első részét.

Pontban 9-kor elkezdődött az idei magyarérettségi. Az első rész szövegértési feladatában Jókai életpályát kapták a diákok, míg az irodalmi feladatlapban feltűnt hibafelismerési feladat, művekhez kellett szereplők nevét társítani, és szerzőket is össze kellet kötni különböző, hozzájuk tartozó információkkal.

A magyartanár szerint a szövegértési feladatra számítani lehetett, így nem okozhatott különösebb meglepetést a diákoknak. A szöveg interjúformája kifejezetten segítséget jelenthet, hiszen a kérdések irányt mutathatnak a válaszadás során. Emellett a téma is ismerős lehet a vizsgázók számára, ráadásul érdekes is.

Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a szöveghez kapcsolódó feladatokban csupán minimális leíró nyelvtani rész szerepel, inkább csak jelzésértékkel. Ugyanakkor hozzátette: bár összességében jó feladatokról van szó, egy-két esetben a megfogalmazás nehézséget okozhat a tanulóknak.

Az irodalmi feladatlap szintén a tananyagra épül, a feladattípusok pedig itt is ismertek. „Első ránézésre nem tűnik ijesztőnek” – fogalmazott a tanár. A vizsgázók olyan feladatokat kaptak, amelyekkel korábban már találkozhattak, így ezek sem okozhatnak nagy meglepetést.

Az idei érettségiben ugyanakkor van egy újdonság is: kevesebb, összesen hat feladat szerepel a lapon, viszont az utolsó a megszokottnál összetettebb. Ebben a szerzők neveihez kell különböző információkat párosítani. Ez azért lehet nehezebb, mert viszonylag sok szerző és sok adat szerepel egyszerre a feladatlapon, de megfelelő tudással és józan logikával jól megoldható – véli a tanár. Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a feladatban szereplő szerzők és életpályák jól elkülöníthetők egymástól.

Az a feladat viszont, amelyben megadott művekhez kell szereplők neveit megadni, már okozhat némi kellemetlenséget. A szaktanár szerint egy-két szereplőt valószínűleg mindenki fel tud idézni, ám három nevet már nehezebb megnevezni, különösen a világirodalmi művek esetében. Az idegen hangzású neveket általában nehezebb megjegyezni, ugyanakkor a feladat megfelelő tudással itt is teljesíthető.

A magyarérettségi második részének feladatairól itt írtunk, a magyartanár pedig ebben a cikkben véleményezte a második részt.

Magyarérettségi 2026
Jókai életpályája, Wass Albert, szerzők neve – ilyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében
Nem okozhattak meglepetést a feladatok – szaktanár véleménye a magyarérettségi első részéről
- Arany János-verselemzés, létösszegző versek - ezt kapták a vizsgázók a magyarérettségi második részében
„Meglep ez a fajta egyoldalúság” – a magyartanár szerint sokaknak lehet negatív élmény a magyarérettségi második része
A TikTokon novellaelemzésért imádkoztak, mások rózsafüzért hoztak magukkal a magyarérettségire
Itt vannak a magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
Itt vannak a magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásai
Keresztbe tett a diákoknak a verselemzés, de így sem sikerült rosszul – Ilyennek érezték a vizsgázók a középszintű magyarérettségit
„Pislogtam rendesen, pedig dicséretes vagyok magyarból” – így sikerült a diákoknak az emelt szintű magyarérettségi
„A szövegértéses feladatok teljesíthetők voltak, az esszé témájára is lehetett számítani” – így értékeli a mai magyarérettségit a szaktanár

Hány perc alatt kell megoldani és hány pontot ér?

Az érettségi I. részének megoldására a vizsgázóknak összesen 90 percük van. A szövegértés megoldása 40, az irodalmi kvíz megoldása pedig 20 pontot ér.

Kövessétek velünk élőben az érettségit:

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.