Így látja az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár a 2026-os magyarérettségi első részét.
Pontban 9-kor elkezdődött az idei magyarérettségi. Az első rész szövegértési feladatában Jókai életpályát kapták a diákok, míg az irodalmi feladatlapban feltűnt hibafelismerési feladat, művekhez kellett szereplők nevét társítani, és szerzőket is össze kellet kötni különböző, hozzájuk tartozó információkkal.
A magyartanár szerint a szövegértési feladatra számítani lehetett, így nem okozhatott különösebb meglepetést a diákoknak. A szöveg interjúformája kifejezetten segítséget jelenthet, hiszen a kérdések irányt mutathatnak a válaszadás során. Emellett a téma is ismerős lehet a vizsgázók számára, ráadásul érdekes is.
Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a szöveghez kapcsolódó feladatokban csupán minimális leíró nyelvtani rész szerepel, inkább csak jelzésértékkel. Ugyanakkor hozzátette: bár összességében jó feladatokról van szó, egy-két esetben a megfogalmazás nehézséget okozhat a tanulóknak.
Az irodalmi feladatlap szintén a tananyagra épül, a feladattípusok pedig itt is ismertek. „Első ránézésre nem tűnik ijesztőnek” – fogalmazott a tanár. A vizsgázók olyan feladatokat kaptak, amelyekkel korábban már találkozhattak, így ezek sem okozhatnak nagy meglepetést.
Az idei érettségiben ugyanakkor van egy újdonság is: kevesebb, összesen hat feladat szerepel a lapon, viszont az utolsó a megszokottnál összetettebb. Ebben a szerzők neveihez kell különböző információkat párosítani. Ez azért lehet nehezebb, mert viszonylag sok szerző és sok adat szerepel egyszerre a feladatlapon, de megfelelő tudással és józan logikával jól megoldható – véli a tanár. Pozitívumként emelte ki azt is, hogy a feladatban szereplő szerzők és életpályák jól elkülöníthetők egymástól.
Az a feladat viszont, amelyben megadott művekhez kell szereplők neveit megadni, már okozhat némi kellemetlenséget. A szaktanár szerint egy-két szereplőt valószínűleg mindenki fel tud idézni, ám három nevet már nehezebb megnevezni, különösen a világirodalmi művek esetében. Az idegen hangzású neveket általában nehezebb megjegyezni, ugyanakkor a feladat megfelelő tudással itt is teljesíthető.
A magyarérettségi második részének feladatairól itt írtunk, a magyartanár pedig ebben a cikkben véleményezte a második részt.
Hány perc alatt kell megoldani és hány pontot ér?
Az érettségi I. részének megoldására a vizsgázóknak összesen 90 percük van. A szövegértés megoldása 40, az irodalmi kvíz megoldása pedig 20 pontot ér.
Kövessétek velünk élőben az érettségit:
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Befejeződött a 2025/2026-os tanév digitális országos kompetenciamérése – közölte az Oktatási Hivatal. A mérések március 23. és május 29. között zajlottak, és több mint 607 ezer, 4-11. évfolyamos diák vett részt bennük.
Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.
A polgári jogi záróvizsgán a megalázó, lekezelő bánásmódról évek óta érkeztek jelzések, a mostani döntés a kari hallgatói önkormányzat és a dékán asszony egyeztetésének eredménye.
