Középszinten jól teljesíthető feladatsort kaptak a diákok, és bár a második részben sem okozhatott akkora meglepetést az esszé, a műértelmezésnél szerencsésebb lett volna egy másik témát, novellaelemzést adni a diákoknak. Németh Nikolettel, a Százhalombattai Széchenyi István Technikum és Gimnázium magyartanárával értékeltük a kapott feladatokat és a mai napot.
Ami feltűnt, hogy azért ezek a szövegértéses feladatok nem voltak túl izmosak
– nyilatkozta a szaktanár. A szövegértési-nyelvi feladatsorban egy Jókai Mór életpályájáról szóló interjút kaptak a vizsgázók, ami viszonylag rövid volt, és a kérdések is jól követhető, könnyen értelmezhető részekre irányultak. Első benyomása alapján a feladatsor kifejezetten diákbarátnak mondható, bár hozzátette: a javítás során természetesen előfordulhat, hogy a diákok egészen másként értelmeznek bizonyos részleteket, mint ahogyan azt a javító tanár várná. Emellett a szöveg hossza sem jelenthetett komoly problémát.
A tanár szerint a diákokat leginkább az interjúműfaj sajátosságai, illetve a stílusréteg meghatározása zavarhatta meg. Fontos kérdés lehet, hogy a javítókulcs pontosan milyen válaszokat fog elfogadni, különösen azoknál a feladatoknál, ahol a megfogalmazás többféleképpen is értelmezhető.
A nyelvtani részről a szaktanár úgy gondolja, hogy a feladatok teljesíthetők voltak. Kiemelte, hogy például egy birtokos jelző felismerését középszinten a diákoknak meg kell tudniuk oldani, akár a szöveg alapján, akár általános nyelvtani ismereteikre támaszkodva.
Az irodalmi feladatlap kapcsán a szaktanár szerint a második feladat okozhatott nehézséget. Itt több mű közül kellett hármat választani, melyekhez a vizsgázónak magától kellett leírnia három, a műben található szereplők neveit. Úgy látja, hogy a feladatba fektetett energia és a megszerezhető három pont nincs teljesen arányban egymással.
Diák legyen a talpán, aki ezeket az orosz neveket úgy megjegyezte, hogy a Ványa bácsi nevét leszámítva a többit is hozzá tudta kötni a műhöz
– mondta a tanár. Szerinte szerencsésebb lett volna olyan műveket választani, amelyek ismerete kevésbé bizonytalan, vagy ha már ilyen típusú feladat szerepel, akkor több pontot lehetett volna érte adni.
A teljes feladatsor rövidsége is meglepő volt, az előző évben például 7 feladatot kaptak a diákok. Az első feladatot ugyanakkor olyannak tartja, amelyet minden vizsgázónak tudnia kellett teljesíteni. A memoriteres feladatnál szerinte elsősorban figyelmesen el kellett olvasni az utasítást; a feladat hosszabbnak tűnhetett, mint amennyi gondolkodást valójában igényelt.
A Tóth Árpádhoz kapcsolódó feladatban verstani ismeretek is előkerültek, de a szaktanár szerint ez középszinten elvárható. A fogalmak olyanok voltak, amelyeket a diákoknak ismerniük kell. Az utolsó feladatban pedig – ahol a költőket kellett összekötni különböző információkkal – azért volt jó feladat, mivel egymástól jól elkülöníthető, alapvetően más korszakokhoz tartozó szerzők szerepeltek benne. Véleménye szerint például Mikszáthot nem lehet könnyen összekeverni Wass Alberttel, ahogyan Kosztolányit sem Petőfivel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a pontozás itt is meglehetősen szűk volt, bár érthető, hiszen az egész feladatrészre húsz pont jár összesen.
A magyarérettségi első részének nem hivatalos megoldásait itt tudjátok megnézni.
A második nagy rész, vagyis a műértelmező szövegalkotási feladatok kapcsán a szaktanár leginkább a műfaji egyoldalúságot tartotta meglepőnek. Bár ismert, hogy vers is szerepelhet műértelmező szövegalkotási feladatként, szerencsésebbnek tartotta volna, ha az esszéfeladat lírai témája mellett a műértelmező fogalmazás egy másik műnemből, például epikus műből merít. Így azok a diákok, akik a lírára jellemző elvontabb gondolkodásban kevésbé magabiztosak, nagyobb eséllyel találhattak volna számukra kézzelfoghatóbb feladatot.
Az Arany János-verset jó választásnak tartja abból a szempontból, hogy ismert szerzőhöz és ismert korszakhoz kapcsolódik. Ugyanakkor meglepte maga a versválasztás, mert szerinte Arany balladáihoz képest ez a szöveg kevésbé komplex, és kevesebb elemzési lehetőséget kínál. Ahhoz, hogy a diákok elérjék a kívánt terjedelmet, alaposan végig kellett haladniuk a vers minden versszakán. Ugyanakkor a korszak, a lelkiállapot és az emlékezés motívuma olyan kapaszkodókat adhatott, amelyek alapján a feladat megoldható volt.
Az esszéfeladatot a szaktanár kifejezetten jól teljesíthetőnek tartja. A létösszegzés témája szerinte várható volt, mivel a magyar lírában nagyon gazdagon megjelenik ez a motívum. Több költő életművében is találhatók olyan versek, amelyek az életút végiggondolásával, számvetéssel vagy létértelmezéssel foglalkoznak. Különösen Berzsenyi Dániel és József Attila esetében tanítják hangsúlyosan ezt a típust.
A tanár szerint az esszé hálás feladat volt, mert három szerzőről kellett írni, és a diákok használhatták a szöveggyűjteményt. Így nem emlékezetből kellett idézniük a verseket, hanem a rendelkezésükre álló szövegek alapján építhették fel az érvelésüket. Emiatt a feladatot középszinten elvárhatónak és megugorhatónak tartja.
Felmerült az is, hogy az Arany János-vers inspirációt adhatott az esszéhez. A szaktanár szerint ez teljesen elképzelhető, sőt szinte adta magát, hogy a diákok Aranyt is bevonják a létösszegzés témájába. A vers az emlékezésről, az életút végiggondolásáról szól, ezért megfelelő példaként szolgálhatott volna az esszében is. Ugyanakkor tapasztalata szerint sok diák előre eldönti, melyik feladattípust választja, és nem feltétlenül nézi meg alaposan a másik lehetőséget.
A tanár arra számít, hogy idén kiegyenlítettebb lehetett a választás a két szövegalkotási feladat között. Ha novellaelemzés szerepelt volna, valószínűleg többen választották volna azt, de mivel most a lírai műelemzés és esszé között kellett dönteni, elképzelhetőnek tartja, hogy sokakat inkább az esszéfeladat vonzott. Szerinte több diák gondolhatta úgy, hogy három műről írni kevésbé megterhelő, mint egyetlen lírai szöveget nagyon részletesen elemezni.
A magyarérettségi második részének nem hivatalos megoldásait itt találjátok.
Mikor jönnek a hivatalos megoldókulcsok?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
Volt, aki kirázta a kisujjából, és könnyebbnek találta, mint az előző évek feladatsorait, de volt, aki szerint messze ez volt eddig a legnehezebb. Olyan diákokat kérdeztünk, akik idén magyarból emelt szinten érettségiztek.
Nyitókép forrása: MTI / Katona Tibor
Zalaegerszeg, 2026. május 4.
Diákok a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga kezdete előtt a zalaegerszegi Báthory István Technikumban 2026. május 4-én
Több mint 148 ezren érettségiznek idén valamilyen tantárgyból. Ma a magyarral indulnak a vizsgák, amin középszinten 76 109 fő, emelt szinten pedig 2417 tanuló ad számot tudásáról. Folyamatosan frissülő tudósításunkban minden fontos infót megtaláltok. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
240 perc után véget ért az idei magyarérettségi. Mutatjuk, hogyan kellett megoldani az első rész feladatait a szaktanár szerint. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
240 perc után véget ért az idei magyarérettségi. Mutatjuk, hogyan kellett megoldani a második rész feladatait a szaktanár szerint. A mai magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
Középszinten jól teljesíthető feladatsort kaptak a diákok, és bár a második részben sem okozhatott akkora meglepetést az esszé, a műértelmezésnél szerencsésebb lett volna egy másik témát, novellaelemzést adni a diákoknak.
A magyarérettségi második részét általánosságban rosszabbra értékelték a diákok, a verseket idén nem lehetett kikerülni.
Volt, aki kirázta a kisujjából és könnyebbnek találta, mint az előző évek feladatsorait, de volt, aki szerint messze ez volt eddig a legnehezebb. Olyan diákokat kérdeztünk, akik idén magyarból emelt szinten érettségiztek.
