Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
A miniszter szerint az intézkedés része annak a programnak, amellyel az olvasáskultúrát és a könyvszakmát kívánják erősíteni, írja az MTI. A támogatás részleteit egyelőre nem ismertették, így egyelőre nem tudni, mekkora összegre számíthatnak az érintettek, és milyen formában juthatnak majd hozzá a támogatáshoz.
A miniszter több, a könyvszakmát érintő változást is bejelentett. Közölte, hogy megvizsgálják az e-könyvek és hangoskönyvek áfájának csökkentését, növelnék a könyvkiadói és könyvtári támogatásokat, valamint új fordítástámogatási programot indítanának a magyar irodalom külföldi népszerűsítésére.
Tarr Zoltán arról is beszélt, hogy a kormány részt vesz az oktatási tárca által elindított tankönyvpiac-liberalizálási programban.
Be fogunk kapcsolódni az oktatási tárca által indított tankönyvpiac-liberalizálási programba, és tervezünk egy fordítástámogatási csomagot. A perifériára szorult szakmát és alkotókat valódi párbeszédre hívjuk
– mondta.
A miniszter szólt arról, hogy az olvasás és az olvasáskultúra, az irodalom és annak elérhetősége az oktatáshoz, az egészségügyhöz hasonló közérdek, az előző rendszer mégis rendkívül mostohán bánt ezekkel a területekkel.
"Azért is jöttem ide ma, hogy bocsánatot kérjek az előző miniszter és kormányok helyett a terület elhanyagoltsága miatt. Közösen, a jövőre előre tekintve helyre tudjuk hozni mindazt a pusztítást és szabadságmegvonást, hogy a könyvek, a világszínvonalú és kiemelkedő magyar irodalom új korszaka kezdődhessen" – szögezte le Tarr Zoltán.
A könyvvásárlási támogatás bejelentését üdvözölte a Tanítanék Mozgalom is. Közösségi oldalukon azt írták, hogy minden olyan lépést támogatnak, amely erősíti a pedagógusok szakmai autonómiáját és hozzáférését a minőségi tudáshoz. Szerintük a könyvekhez való szabad hozzáférés alapfeltétele egy jól működő oktatási rendszernek.
Miközben sok iskolai könyvtárnak még a kötelező olvasmányok pótlására sincs lehetősége, a könyvtárostanároknak előre összeállított listákról kell válogatniuk, és olyan könyvcsomagokat kapnak, amelyekre a diákoknak nincs igényük.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
