2024 januárjától lépett hatályba a státusztörvény, amely jelentős felmondási hullámot indított el a közoktatásban még 2023 őszén. A pedagógusoknak szeptember 15-ig kellett nyilatkozniuk arról, hogy az új, köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban kívánnak-e tovább dolgozni, akik pedig ezt nem tették meg, az őszi szünet után már nem tértek vissza az iskolákba.
A státusztörvény bevezetését heves tiltakozás kísérte. A pedagógusok és szakszervezeteik többek között azért bírálták a jogszabályt, mert szerintük növelte a munkáltatók mozgásterét, gyengítette a pedagógusok érdekérvényesítési lehetőségeit, és tovább csökkentette a pálya kiszámíthatóságát. Többen attól tartottak, hogy az új rendszerben sérülhet a szakmai autonómia, miközben a pedagógushiány problémájára sem ad érdemi választ.
Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányi elnöke szerint azok közül, akik akkor úgy döntöttek, hogy nem vállalják az új jogviszonyt, többen később szerettek volna visszatérni az állami oktatásba, azonban a szakszervezet jogsegélyszolgálatához érkező jelzések alapján számos esetben elutasították őket.
Már az órarend is elkészült, mégsem vették fel
„Vannak kollégák, akiket nagyon szeretnének visszavenni a korábbi munkahelyükre, vagy más intézménybe felvenni, de a tankerületi igazgató nem járul hozzá” – mondta Nagy Erzsébet. A szakszervezethez olyan jelzés is érkezett, hogy egy iskolaigazgató már elkészítette a pedagógus órarendjét, a felvétel mégsem valósult meg, mert a tankerület nem engedélyezte azt.
A szakszervezet szerint az érintettek rendszerint nem kapnak valódi indoklást. Hivatalosan gyakran arra hivatkoznak, hogy nincs üres álláshely, még olyan esetekben is, amikor a helyi közösség tudomása szerint lenne betöltetlen pozíció. Nagy Erzsébet szerint a probléma nem egy-egy tankerületet érint, hanem országos szinten jelenik meg. A szakszervezet tapasztalatai alapján azok a pedagógusok, akik felkerültek erre az informális listára, más régiókban is hasonló nehézségekbe ütköznek.
A kollégának már csak az marad, hogy egyházi vagy leginkább magániskolában helyezkedik el
– fogalmazott a választmányi elnök.
A szakszervezet pontos számokat nem tud mondani arról, hány pedagógust érinthet a jelenség, de szerintük sokan végül valóban az alapítványi és egyházi fenntartású intézmények felé fordultak, vagy teljesen elhagyták a pályát.
Nagy Erzsébet szerint a tankerületi „feketelista” létezését korábban többször is tagadta a Klebelsberg Központ akkori elnöke, Hajnal Gabriella. A PDSZ választmányi elnöke ugyanakkor olyan esetekről is beszámolt, amikor egy-egy pedagógus felvételének ügyében többször is egyeztetett a fenntartóval, majd az érintettet végül mégis alkalmazták. „Valószínűleg ilyenkor odaszóltak, hogy ebből ne legyen ügy” – fogalmazott.
Még a hiányszakos tanárok sem kivételek
A probléma azért is különösen súlyos, mert nem csak a könnyebben helyettesíthető pedagógusokat érinti. Nagy Erzsébet egy olyan esetről is beszámolt, amikor egy matematika-fizika-kémia szakos középiskolai tanárnak okozott gondot az elhelyezkedés, holott ezek a szakok országszerte hiányszakmának számítanak.
Mindez pedig tovább mélyítheti a pedagógushiányt, amelyet már most is súlyosbítanak a területi egyenlőtlenségek és a lakhatási nehézségek. Nagy Erzsébet szerint nem feltétlenül az adott szak határozza meg, hogy egy pedagógus talál-e állást, hanem az, hogy képes-e odaköltözni, ahol éppen munkaerőhiány van.
Az országon belüli mobilitás nagyon alacsony. Ahol sok állás van és sok munkalehetőség, az inkább a főváros és Pest megye, de ott a megélhetés is probléma annak, akinek nincs lakása. Oltári magasak az albérleti árak, illetve ha valaki valahol egy házzal vagy lakással rendelkezik, és mondjuk be akar költözni Budapestre vagy Pest megyébe, akkor egy garázst kap a családi házáért
– fejtette ki Nagy Erzsébet és hozzátette, hogy emiatt sok pedagógus csak a saját lakóhelye környezetében tud munkát vállalni, még akkor is, ha más térségekben nagy szükség lenne a szaktudására.
A szakszervezet régóta bírálja azt a rendszert, amelyben a tankerületi központok gyakorolják a munkáltatói jogköröket. Nagy Erzsébet szerint problémás, hogy nem az intézményvezetők dönthetnek a felvételről vagy az elbocsátásról, miközben ők ismerik legjobban az adott iskola szükségleteit.
A PDSZ ezért azt szeretné, ha a munkáltatói jogkörök visszakerülnének az intézményekhez, és nagyobb beleszólása lenne az iskoláknak abba, kit alkalmaznak. A szervezet szerint ez nemcsak a pedagógushiány enyhítését segíthetné, hanem a jelenlegi, szerintük diszkriminatív gyakorlatoknak is gátat szabhatna.
Ki tanítja majd a fizikát, kémiát? Drasztikusan csökkent a természettudományos tanárok száma
Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
Sokszor az sem derül ki, hol keresnek pedagógust
A pedagógusok elhelyezkedését Nagy Erzsébet szerint az is nehezíti, hogy a státusztörvény bevezetése óta az állami iskoláknak már nem kötelező nyilvánosan meghirdetniük az üres álláshelyeket. Emiatt sem a szakmai szervezetek, sem az álláskeresők nem látnak rá pontosan arra, hogy valójában hány betöltetlen pedagógusállás van az országban:
A pedagógusok sokszor csak Facebook-posztokból vagy ismerősöktől értesülnek a lehetőségekről
Szerinte az is előfordul, hogy az intézmények inkább közvetlenül keresnek meg korábban ott dolgozó vagy nyugdíjas pedagógusokat. „Sokszor egyszerűen felhívják telefonon, hogy jöjjenek vissza tanítani, és az állást meg sem hirdetik” – fogalmazott. Az álláshirdetések hiánya pedig tovább csökkenti a rendszer átláthatóságát, és megnehezíti azok helyzetét is, akik pályakezdőként vagy a közoktatásba visszatérő pedagógusként szeretnének elhelyezkedni.
Mélyponton a főállású pedagógusok száma, a szakszervezetek a státusztörvényt okolják
A pályakezdőknek vonzó a kezdő fizetés, de sokan hamar otthagyják a pályát
Bár az elmúlt évek béremelései miatt a pályakezdő pedagógusok fizetése versenyképesebbé vált, a szakszervezet szerint sok fiatal mégsem tervez hosszú távon a pályán maradni. Nagy Erzsébet azt mondta, a gyakornoki státuszban dolgozó tanárok számára kedvező a helyzet, mivel a kötelező óraszámuk alacsonyabb, és a 25 év alattiak adókedvezménye miatt a nettó fizetésük is magasabb lehet.
A problémák azonban a gyakornoki időszak után jelentkeznek. A minősítő vizsga teljesítését követően a béremelkedés szerinte minimális (bruttó 7000 forint) miközben a kötelező óraszám nő, ráadásul a 25. évük betöltése után elveszítik az adókedvezményt is.
Ilyenkor szoktak azt mondani a fiatalok, hogy köszönik szépen, ennyi volt
– fogalmazott Nagy Erzsébet. Szerinte sokan éppen ezért csak néhány évig maradnak a közoktatásban, majd más pályát választanak. A szakszervezet ugyanakkor bizakodva tekint a Lannert Judit által bejelentett változtatások elé. Úgy vélik, hogy a pedagógusokat terhelő adminisztratív és értékelési rendszerek átalakítása javíthatja a pálya vonzerejét. Nagy Erzsébet szerint a fiatalokat hosszabb távon az tarthatja a szakmában, ha nagyobb szakmai szabadságot kapnak, és ismét lehetőségük nyílik arra, hogy kreatívan, saját ötleteiket is megvalósítva tanítsanak az iskolákban.
Amit eddig megígért Lannert Judit
Az elmúlt hetekben több, az iskolákat és pedagógusokat érintő változást is bejelentett az oktatási tárca. A tervek szerint átalakulhat az érettségi rendszere, emellett felülvizsgálnák a gimnáziumi felvételik jelenlegi működését is. A kormány megszüntetné a pedagógusok teljesítményértékelésének jelenlegi formáját, és a tantestületeknek is nagyobb beleszólást adna az igazgatók kiválasztásába. Lannert Judit arról is beszélt, hogy rövid időn belül visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát, valamint a Tisza-kormány július 15-ig felülvizsgálja a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működését.
Pedagógusok túlórája: „Nincs még egy olyan ágazat, ahol a törvény évi 60 óra ingyenmunkára kötelezi a dolgozókat”
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
