Ki tanítja majd a fizikát, kémiát? Drasztikusan csökkent a természettudományos tanárok száma

Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.

A legnagyobb arányú csökkenés a fizikatanárok körében figyelhető meg. Míg 2018 októberében 3283 fő tanított fizikát, addig 2025 októberére számuk 2305-re esett vissza, ami közel 30 százalékos csökkenést jelent. A biológiatanárok száma 3752 főről 2962 főre mérséklődött, ami 21 százalékos visszaesés. A földrajztanárok létszáma 3309-ről 2726 főre csökkent (17,6 százalékos csökkenés.) A legkisebb arányú, de így is jelentős csökkenés a kémiatanároknál történt: számuk 2601-ről 2210 főre esett vissza, ami 15 százalékos csökkenést jelent – írja a Népszava.

A kedvezőtlen folyamatot az sem tudta megállítani, hogy a kormány 2023-ban lehetővé tette: a pedagógusok nyugdíj mellett is korlátozás nélkül taníthassanak. Ennek hatására jelentősen nőtt a nyugdíjas tanárok száma.

A fizikát tanító nyugdíjas pedagógusok száma 71 főről 179-re emelkedett, a kémiatanároké 43-ról 155-re, a biológiatanároké 36-ról 149-re, míg a földrajztanároké 20-ról 110-re nőtt hét év alatt. A statisztika ráadásul csak a főállásban foglalkoztatottakat mutatja, így a valós szám ennél magasabb is lehet.

Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint az elmúlt években folyamatosan csökkentek a természettudományos óraszámok, miközben sok iskolában hiányoznak vagy elavultak a kísérletezéshez szükséges eszközök. Tapasztalata szerint az egyetemi képzés során használt felszerelések sok intézményben elérhetetlenek.

A szakember úgy látja, a tanárok a magasabb bérek és a kedvezőbb munkakörülmények miatt egyre többen választják inkább az ipari szektort. Eközben az iskolákban maradó pedagógusok túlterheltek: nem ritka, hogy egy-egy tanár több intézmény között ingázva próbálja ellátni feladatait. Tóth ismer olyan fizikatanárt, aki három iskola között ingázva tanít.

Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy bár még nincsen itt a tanév vége, de már de már durván megugrott a betöltetlen tanári állások száma. Az iskolákba főleg matek- és fizikatanárt keresnek.

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.