Hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben – derült ki a Köznevelési Információs Rendszer adataiból.
A legnagyobb arányú csökkenés a fizikatanárok körében figyelhető meg. Míg 2018 októberében 3283 fő tanított fizikát, addig 2025 októberére számuk 2305-re esett vissza, ami közel 30 százalékos csökkenést jelent. A biológiatanárok száma 3752 főről 2962 főre mérséklődött, ami 21 százalékos visszaesés. A földrajztanárok létszáma 3309-ről 2726 főre csökkent (17,6 százalékos csökkenés.) A legkisebb arányú, de így is jelentős csökkenés a kémiatanároknál történt: számuk 2601-ről 2210 főre esett vissza, ami 15 százalékos csökkenést jelent – írja a Népszava.
A kedvezőtlen folyamatot az sem tudta megállítani, hogy a kormány 2023-ban lehetővé tette: a pedagógusok nyugdíj mellett is korlátozás nélkül taníthassanak. Ennek hatására jelentősen nőtt a nyugdíjas tanárok száma.
A fizikát tanító nyugdíjas pedagógusok száma 71 főről 179-re emelkedett, a kémiatanároké 43-ról 155-re, a biológiatanároké 36-ról 149-re, míg a földrajztanároké 20-ról 110-re nőtt hét év alatt. A statisztika ráadásul csak a főállásban foglalkoztatottakat mutatja, így a valós szám ennél magasabb is lehet.
Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint az elmúlt években folyamatosan csökkentek a természettudományos óraszámok, miközben sok iskolában hiányoznak vagy elavultak a kísérletezéshez szükséges eszközök. Tapasztalata szerint az egyetemi képzés során használt felszerelések sok intézményben elérhetetlenek.
A szakember úgy látja, a tanárok a magasabb bérek és a kedvezőbb munkakörülmények miatt egyre többen választják inkább az ipari szektort. Eközben az iskolákban maradó pedagógusok túlterheltek: nem ritka, hogy egy-egy tanár több intézmény között ingázva próbálja ellátni feladatait. Tóth ismer olyan fizikatanárt, aki három iskola között ingázva tanít.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy bár még nincsen itt a tanév vége, de már de már durván megugrott a betöltetlen tanári állások száma. Az iskolákba főleg matek- és fizikatanárt keresnek.
Ameddig be nem következik a baj, ideig-óráig félre lehet tenni, elhallgatni vagy a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Olvasói levél.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
