Felrobbant kémcső kémiaórán: „Ez azt mutatja, milyen következménye lehet, ha egy rendszer régóta jelzett hibáit nem veszik komolyan”

Ameddig be nem következik a baj, ideig-óráig félre lehet tenni, elhallgatni vagy a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Olvasói levél.

Csütörtökön az Eduline is beszámolt arról, hogy helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor a kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba. A történekkel kapcsolatban F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz is elmondta a véleményét a közösségi oldalán, amit részünkre is továbbított. Ebből közlünk részleteket.

„Kedves Mindenki, Ismerősök, Kollégák!

(…) Egy 14 éves diák súlyosan megsérült egy kísérletes kémiaóra közben, magyarországi iskolában. Mielőbbi felépülést kívánok neki, sok erőt a családjának.

Az ügy körül több kérdés is felmerült, köztük az is, hogy megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus tartotta-e a tanórát. Ezt a hatósági vizsgálatnak kell tisztáznia. De egy dolgot már most is fontos kimondani bármi is az igazság: ha egyáltalán megtörténhet olyan helyzet a közoktatásban, hogy természettudományos órát, főként kísérletet nem a megfelelő „szaktudással”, kényszermegoldások mentén kell megszervezni (tudjuk ma több ilyen eset is fennáll Magyarországon), az nem egyedi hiba, hanem rendszerszintű probléma.

A kémiatanítás, a szakos ellátottság és a természettudományos oktatás problémáira korábban is többen felhívták a figyelmet. Jómagam is közel egy éve – higgyék/higgyétek el, nem naivitásból, hanem jószándékú figyelemfelkeltésből – írtam nyílt szakmai levelet Orbán Viktornak és Maruzsa Zoltánnak, kifejezetten a kémiatanítás problémáiról, rendszerszintű motívumokkal. A természettudományos oktatással kapcsolatos gondok régóta ismertek, mégsem kapnak valódi megoldást. Ezen sajnálatos eset tökéletesen példázza: addig, amíg be nem következik a baj, ideig-óráig félre lehet tenni, elhallgatni vagy a szőnyeg alá söpörni a problémákat; megtenni, hogy érdemben ne foglalkozzunk a jószándékú kritikákkal, de ettől nem szűnnek meg, nem évül el.

Ha ebben az esetben valóban nem kémiatanításra jogosult személy tartotta az órát, akkor ezt nem szabad elszigetelt esetként kezelni. Fontos tudni, hogy mit teszünk azért, hogy ilyen többé ne történhessen meg. Mert a gyerekek biztonsága nem mellékes szempont, hanem a közoktatás egyik legalapvetőbb kötelessége.

(…)

Ez a sajnálatos eset nemcsak egy iskola ügye. Azt mutatja meg, milyen következménye lehet annak, amikor egy rendszer régóta jelzett hibáit nem veszik komolyan.”

"Eredménytelenségre van ítélve a kémiatanár munkája" - nyílt levél Maruzsa Zoltán államtitkárnak

F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt fel olyan problémákra, amelyek szerinte a rendszer strukturális problémáinak következményei. Ezt követően levelet írt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar kémiaoktatásról, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Ebből közlünk részleteket.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.