Ameddig be nem következik a baj, ideig-óráig félre lehet tenni, elhallgatni vagy a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Olvasói levél.
Csütörtökön az Eduline is beszámolt arról, hogy helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor a kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba. A történekkel kapcsolatban F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz is elmondta a véleményét a közösségi oldalán, amit részünkre is továbbított. Ebből közlünk részleteket.
„Kedves Mindenki, Ismerősök, Kollégák!
(…) Egy 14 éves diák súlyosan megsérült egy kísérletes kémiaóra közben, magyarországi iskolában. Mielőbbi felépülést kívánok neki, sok erőt a családjának.
Az ügy körül több kérdés is felmerült, köztük az is, hogy megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus tartotta-e a tanórát. Ezt a hatósági vizsgálatnak kell tisztáznia. De egy dolgot már most is fontos kimondani bármi is az igazság: ha egyáltalán megtörténhet olyan helyzet a közoktatásban, hogy természettudományos órát, főként kísérletet nem a megfelelő „szaktudással”, kényszermegoldások mentén kell megszervezni (tudjuk ma több ilyen eset is fennáll Magyarországon), az nem egyedi hiba, hanem rendszerszintű probléma.
A kémiatanítás, a szakos ellátottság és a természettudományos oktatás problémáira korábban is többen felhívták a figyelmet. Jómagam is közel egy éve – higgyék/higgyétek el, nem naivitásból, hanem jószándékú figyelemfelkeltésből – írtam nyílt szakmai levelet Orbán Viktornak és Maruzsa Zoltánnak, kifejezetten a kémiatanítás problémáiról, rendszerszintű motívumokkal. A természettudományos oktatással kapcsolatos gondok régóta ismertek, mégsem kapnak valódi megoldást. Ezen sajnálatos eset tökéletesen példázza: addig, amíg be nem következik a baj, ideig-óráig félre lehet tenni, elhallgatni vagy a szőnyeg alá söpörni a problémákat; megtenni, hogy érdemben ne foglalkozzunk a jószándékú kritikákkal, de ettől nem szűnnek meg, nem évül el.
Ha ebben az esetben valóban nem kémiatanításra jogosult személy tartotta az órát, akkor ezt nem szabad elszigetelt esetként kezelni. Fontos tudni, hogy mit teszünk azért, hogy ilyen többé ne történhessen meg. Mert a gyerekek biztonsága nem mellékes szempont, hanem a közoktatás egyik legalapvetőbb kötelessége.
(…)
Ez a sajnálatos eset nemcsak egy iskola ügye. Azt mutatja meg, milyen következménye lehet annak, amikor egy rendszer régóta jelzett hibáit nem veszik komolyan.”
F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt fel olyan problémákra, amelyek szerinte a rendszer strukturális problémáinak következményei. Ezt követően levelet írt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar kémiaoktatásról, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Ebből közlünk részleteket.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
