Felrobbant kémcső kémiaórán: „Ez azt mutatja, milyen következménye lehet, ha egy rendszer régóta jelzett hibáit nem veszik komolyan”

Ameddig be nem következik a baj, ideig-óráig félre lehet tenni, elhallgatni vagy a szőnyeg alá söpörni a problémákat. Olvasói levél.

Csütörtökön az Eduline is beszámolt arról, hogy helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor a kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba. A történekkel kapcsolatban F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz is elmondta a véleményét a közösségi oldalán, amit részünkre is továbbított. Ebből közlünk részleteket.

„Kedves Mindenki, Ismerősök, Kollégák!

(…) Egy 14 éves diák súlyosan megsérült egy kísérletes kémiaóra közben, magyarországi iskolában. Mielőbbi felépülést kívánok neki, sok erőt a családjának.

Az ügy körül több kérdés is felmerült, köztük az is, hogy megfelelő szakképzettséggel rendelkező pedagógus tartotta-e a tanórát. Ezt a hatósági vizsgálatnak kell tisztáznia. De egy dolgot már most is fontos kimondani bármi is az igazság: ha egyáltalán megtörténhet olyan helyzet a közoktatásban, hogy természettudományos órát, főként kísérletet nem a megfelelő „szaktudással”, kényszermegoldások mentén kell megszervezni (tudjuk ma több ilyen eset is fennáll Magyarországon), az nem egyedi hiba, hanem rendszerszintű probléma.

A kémiatanítás, a szakos ellátottság és a természettudományos oktatás problémáira korábban is többen felhívták a figyelmet. Jómagam is közel egy éve – higgyék/higgyétek el, nem naivitásból, hanem jószándékú figyelemfelkeltésből – írtam nyílt szakmai levelet Orbán Viktornak és Maruzsa Zoltánnak, kifejezetten a kémiatanítás problémáiról, rendszerszintű motívumokkal. A természettudományos oktatással kapcsolatos gondok régóta ismertek, mégsem kapnak valódi megoldást. Ezen sajnálatos eset tökéletesen példázza: addig, amíg be nem következik a baj, ideig-óráig félre lehet tenni, elhallgatni vagy a szőnyeg alá söpörni a problémákat; megtenni, hogy érdemben ne foglalkozzunk a jószándékú kritikákkal, de ettől nem szűnnek meg, nem évül el.

Ha ebben az esetben valóban nem kémiatanításra jogosult személy tartotta az órát, akkor ezt nem szabad elszigetelt esetként kezelni. Fontos tudni, hogy mit teszünk azért, hogy ilyen többé ne történhessen meg. Mert a gyerekek biztonsága nem mellékes szempont, hanem a közoktatás egyik legalapvetőbb kötelessége.

(…)

Ez a sajnálatos eset nemcsak egy iskola ügye. Azt mutatja meg, milyen következménye lehet annak, amikor egy rendszer régóta jelzett hibáit nem veszik komolyan.”

"Eredménytelenségre van ítélve a kémiatanár munkája" - nyílt levél Maruzsa Zoltán államtitkárnak

F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt fel olyan problémákra, amelyek szerinte a rendszer strukturális problémáinak következményei. Ezt követően levelet írt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar kémiaoktatásról, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Ebből közlünk részleteket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.