F. Várkonyi Egon kémiatanár, vegyész és doktorandusz egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt fel olyan problémákra, amelyek szerinte a rendszer strukturális problémáinak következményei. Ezt követően levelet írt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek a magyar kémiaoktatásról, melyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. Ebből közlünk részleteket.
"Általánosságban más tantárgyak esetén (szakmai meglátásokkal merőben szembe menve) az idők előrehaladtával egyre nagyobb lett a tananyag. Kémia esetén legalábbis a tankönyvek biztosan egyre vastagabbá váltak, attól függetlenül, hogy a NAT szerinti tananyagmennyiség mit mutat. A tanórák száma ezzel párhuzamosan ráadásul még csökkent is, így a nagy mennyiségű információ még inkább nagy terhelést jelent a magyar diákok számára, hiszen a – tanárok, s diákok elé állított – követelmény azonban nem kevesebb. A jelenleg kialakult helyzet − a tanítás gyakorlati megvalósulásával kapcsolatosan − hibás mentalitásra kényszeríti a magyar kémiatanárokat. A tanagyag leadhatatlan mennyiséget képvisel egy ”átlagos” óraszámmal rendelkező általános/középiskolai tanár számára.
Ki tanítja majd a fizikát, kémiát? Drasztikusan csökkent a természettudományos tanárok száma
Mindkét esetben eredménytelenségre van ítélve a kémiatanár munkája. Egyik felállás sem támogatja a magyar diákok fejlődését, inkább az érződik az évek előrehaladtával, hogy a kémia tantárgy sírját egyre-egyre mélyebbre ássuk. A kémiatanárok nem azért vannak lemaradva a tananyaggal mert nem jól osztják be az időt! Sajnos a hétköznapokban, ”mezei” kémiatanárként nem lehet többet tenni, minthogy az előző két lehetőségből legjobb belátásunk szerint választunk egyet. Kérem értsék meg, hogy ez nagyon elkeserítő."
Felvételi 2026: első helyen hárman jelentkeztek kémia-fizika szakos tanárnak
Ez csak egy rövid idézet abból a hosszú, 10 oldalas nyílt levélből, amit F. Várkonyi Egon vegyész, kémiatanár, a Szegedi Tudományegyetem kémia tudományok doktorandusza Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárnak és Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött, valamint eljuttatott az Eduline és számos egyéb független, ellenzéki és kormánypárti médium számára, beleértve az Origót, a Magyar Nemzetet, a Mandinert és az Indexet is.
"A nyílt levél célja nem politikai állásfoglalás, hanem a megoldás keresés elindítása – pártállástól függetlenül, a magyar oktatás jövője érdekében" - írta F. Várkonyi a szerkesztőségeknek címzett levelében.
A fentebb idézett részlet mellett a Maruzsa Zoltánnak és Orbán Viktornak küldött nyílt levelében a kémiaoktatással és összességében a magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban a doktorandusz azt írja; ki kell mondani, hogy nincs szükség a középiskolában a jelenlegi Nemzeti Alaptanterv által megfogalmazott tananyag összességére, abból lehetne szelektálni és kihagyni bizonyos részeket.
Miért megyünk bele olyan dolgokba, amelyeknek a magyarázata sok esetben a kémiatanárnak sem feltétlenül tiszta? Hagyjuk meg, hogy bizonyos dolgokat megfelelő szakmaisággal a − kémia irányába továbbtanulni kívánó − leendő egyetemi hallgatók a felsőoktatásban tanuljanak meg helyesen. Általános- és középiskolai kémiatanár feladata a tanulók érdeklődésének felkeltése, valamint kémiai alapevidenciákkal való találkoztatása lenne. Nem vegyészi kvalitású, hanem kémiához megfelelő szinten értő pedagógusok képzésére van szüksége a magyar iskoláknak! Természetesen a középiskolai tananyagnál valamennyivel többet kell tudni egy gimnáziumi tanárnak, azonban nem sokkal
- fogalmaz F. Várkonyi, aki egy leendő kémiatanár zárótanításán figyelt, fel olyan visszatérő nehézségekre, amelyek szerinte nem egyéni mulasztások, hanem "a rendszer strukturális problémáinak" következményei. Ez adta számára az apropót a levele megírásához.
A Szegedi Tudományegyetem doktoranduszának nyílt levele itt teljes egészében elolvasható:
„Az a tudás, amely szikár, száraz és pusztán csak a tényeknek a rendszere és nem hatja át az érzelmi felelősség […]”, az...
Posted by F. Várkonyi Egon on Wednesday, April 23, 2025
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
