Habos isler és túrórúd - mutatjuk korábbi évek feladatlapjait a matekérettségin
A májusi matekérettségi szerkezete idén ugyanaz lesz, mint az előző években, ezért a tavaszi szünetben érdemes otthon „majdnem élesben” gyakorolnotok.
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Osztatlan tanárképzésekre az adatok alapján 2929 fő jelentkezett a felvételi listája első helyén – tavaly ez a szám 2226 volt, ami azt jelenti, hogy idén 703 fővel többen szeretnének valamilyen tanári szakon továbbtanulni. Összesen pedig 10 694-en adták be a jelentkezésüket osztatlan tanárképzésre.
Nem sokkal, de nőtt a fizikatanárnak jelentkezők száma
2025-ben 49-en jelentkeztek fizikatanári szakra első helyen. Idén, 2026-ban némileg nőtt a számuk, 58-an jelölték meg első helyen.
Ha az összes jelentkezés számát nézzük, tehát azokét is, akik a felvételi listájuk második, harmadik, vagy sokadik helyén jelölték meg a fizikát valamilyen más szakpárral, ott már 224 jelentkezést látunk, de ez a legjobb esetben is csak stagnálást jelent. Tavaly ez a szám 228 volt.
A legnépszerűbb szakpár az idei felvételin is a fizika-matematika: első helyen 44-en jelölték meg, összesen pedig 162-en. A legtöbben (72 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának képzését jelölték meg elsőnek.
Kémia osztatlan tanári szakra idén arányaiban nézve jóval többen jelentkeztek tavalyhoz képest. 2026-ban valamelyik másik szakkal párosítva 46-an jelentkeztek első helyen (tavaly 28-an), összesen pedig 344-en (tavaly 274-en) döntöttek úgy, hogy ha más nem jön be, kémiatanárnak tanulnak.
A legnépszerűbb szakpár ebben az esetben a biológia-kémia: első helyen 19-en jelölték meg, összesen pedig 214-en. A legtöbben (84 fő) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának képzését jelölték meg.
Ugyan az elmúlt két évben senki nem jelentkezett első helyen fizika-kémia szakos tanárnak, ez idén megváltozott: 3-an is emellett tették le a voksukat. A felvételi listájuk valahányadik helyén pedig 8 fő jelölte meg ezt a szakpárt.
Biológia osztatlan tanári szakra idén valamelyik másik szakkal párosítva 185-en jelentkeztek első helyen, összesen pedig 978-an döntöttek úgy, hogy ezt is megjelölik valahányadik opciónak. A földrajz osztatlan tanári szakot első helyen 244-en jelölték meg, összesen pedig 815-en.
Több száz állami ösztöndíjas képzés van, amelyet senki sem írt be első helyre.
shutterstock
Rengeteg képzést senki nem írt be első helyre
Korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a 2026-os jelentkezési adatok szerint több száz állami ösztöndíjas képzés van, amelyet senki sem írt be első helyre. A legtöbb ilyen szakra csak „mentőövként” jelentkeztek a diákok, és különösen magas ezek között a pedagógusképzések aránya.
Például az osztatlan, nappali tagozatos, állami ösztöndíjas biológia-fizika tanárszakot sem az ELTE Természettudományi Karán, sem pedig a Pécsi Tudományegyetemen senki sem jelölte meg. És csak tartaléknak is csak egy-egy diák.
Drasztikusan csökkent a természettudományos tanárok száma
Márciusban pedig megírtuk, hogy hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben, ami a Köznevelési Információs Rendszer adataiból derült ki.
- A legnagyobb arányú csökkenés a fizikatanárok körében figyelhető meg. Míg 2018 októberében 3283 fő tanított fizikát, addig 2025 októberére számuk 2305-re esett vissza, ami közel 30 százalékos csökkenést jelent.
- A biológiatanárok száma 3752 főről 2962 főre mérséklődött, ami 21 százalékos visszaesés.
- A földrajztanárok létszáma 3309-ről 2726 főre csökkent (17,6 százalékos csökkenés).
- A legkisebb arányú, de így is jelentős csökkenés a kémiatanároknál történt: számuk 2601-ről 2210 főre esett vissza, ami 15 százalékos csökkenést jelent.
A fizikát tanító nyugdíjas pedagógusok száma 71 főről 179-re emelkedett, a kémiatanároké 43-ról 155-re, a biológiatanároké 36-ról 149-re, míg a földrajztanároké 20-ról 110-re nőtt hét év alatt.
Szintén márciusban a Magyar Kémikusok Egyesülete adott ki közleményt, amelyben arról írtak, hogy sok iskolában nincs főállású kémiatanár. 2025 augusztusában pedig azon ment az izgulás sok intézményben, hogy találnak-e fizikatanárt a szeptembertől induló tanévben.
