Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Hankó Balázs március 17-én jelentette be, hogy ismét csúcsot döntött a jelentkezők száma. A miniszter kiemelte: 2022-höz képest közel 30 ezerrel többen választottak műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár- vagy pedagógusképzést.
Hivatalos: megvan, hányan szeretnének idén egyetemre, főiskolára menni
Bár idén az állami férőhelyek száma is nőtt a tavalyi visszaesés után, ez nem minden jelentkező számára jelent könnyebbséget. A bővítés ugyanis főként a gazdasági képzési területet érinti, így más szakokon továbbra is komoly verseny várható, különösen az államilag finanszírozott helyekért.
A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken lehet a legnehezebb bekerülni.
A legnépszerűbb szak továbbra is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés: nappali, állami képzésen 4571-en jelölték meg első helyen, az összes jelentkezés száma pedig meghaladja a 20 ezret. Ezzel toronymagasan vezeti a listát.
Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés
Ha csak a nappali, államilag finanszírozott képzési helyeket nézzük, akkor a dobogón komoly változások történtek: a második helyre így idén az általános orvosi képzés került, amely négy helyet javított a tavalyihoz képest. A pszichológia a harmadik helyen végzett, míg a kereskedelem és marketing az ötödik helyre csúszott vissza.
A Felvi adatai szerint ezekre az államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakokra jelentkeztek a legtöbben első helyen:
Gazdálkodási és menedzsment: 4571 (összes jelentkezés: 20 285)
Általános orvos: 2792 (összes jelentkezés: 8030)
Pszichológia: 2782 (összes jelentkezés: 8518)
Jogász: 2653 (összes jelentkezés: 6763)
Kereskedelem és marketing: 2633 (összes jelentkezés: 10 773)
Nemzetközi gazdálkodás: 2504 (összes jelentkezés: 8935)
Ápolás és betegellátás: 2465 (összes jelentkezés: 8811)
Mérnökinformatikus: 2357 (összes jelentkezés: 7545)
Pénzügy és számvitel: 2007 (összes jelentkezés: 6825)
Gépészmérnöki: 1716 (összes jelentkezés: 6064)
A top 15-be továbbá a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az építészmérnöki, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságinformatikus szakok kerültek.
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Ha minden képzési formát nézünk, más a sorrend
Ha a levelező és az önköltséges helyekre jelentkezőket is beleszámoljuk, némileg átrendeződik a lista. Az öt legnépszerűbb szak ebben az esetben így alakul:
Gazdálkodási és menedzsment: 7138 elsőhelyes jelentkezés
Pszichológia: 5017 elsőhelyes jelentkezés
Jogász: 4901 elsőhelyes jelentkezés
Óvodapedagógus: 4677 elsőhelyes jelentkezés
Gyógypedagógia: 4248 elsőhelyes jelentkezés
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.