Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Hankó Balázs március 17-én jelentette be, hogy ismét csúcsot döntött a jelentkezők száma. A miniszter kiemelte: 2022-höz képest közel 30 ezerrel többen választottak műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár- vagy pedagógusképzést.
Hivatalos: megvan, hányan szeretnének idén egyetemre, főiskolára menni
Bár idén az állami férőhelyek száma is nőtt a tavalyi visszaesés után, ez nem minden jelentkező számára jelent könnyebbséget. A bővítés ugyanis főként a gazdasági képzési területet érinti, így más szakokon továbbra is komoly verseny várható, különösen az államilag finanszírozott helyekért.
A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken lehet a legnehezebb bekerülni.
A legnépszerűbb szak továbbra is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés: nappali, állami képzésen 4571-en jelölték meg első helyen, az összes jelentkezés száma pedig meghaladja a 20 ezret. Ezzel toronymagasan vezeti a listát.
Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés
Ha csak a nappali, államilag finanszírozott képzési helyeket nézzük, akkor a dobogón komoly változások történtek: a második helyre így idén az általános orvosi képzés került, amely négy helyet javított a tavalyihoz képest. A pszichológia a harmadik helyen végzett, míg a kereskedelem és marketing az ötödik helyre csúszott vissza.
A Felvi adatai szerint ezekre az államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakokra jelentkeztek a legtöbben első helyen:
Gazdálkodási és menedzsment: 4571 (összes jelentkezés: 20 285)
Általános orvos: 2792 (összes jelentkezés: 8030)
Pszichológia: 2782 (összes jelentkezés: 8518)
Jogász: 2653 (összes jelentkezés: 6763)
Kereskedelem és marketing: 2633 (összes jelentkezés: 10 773)
Nemzetközi gazdálkodás: 2504 (összes jelentkezés: 8935)
Ápolás és betegellátás: 2465 (összes jelentkezés: 8811)
Mérnökinformatikus: 2357 (összes jelentkezés: 7545)
Pénzügy és számvitel: 2007 (összes jelentkezés: 6825)
Gépészmérnöki: 1716 (összes jelentkezés: 6064)
A top 15-be továbbá a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az építészmérnöki, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságinformatikus szakok kerültek.
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Ha minden képzési formát nézünk, más a sorrend
Ha a levelező és az önköltséges helyekre jelentkezőket is beleszámoljuk, némileg átrendeződik a lista. Az öt legnépszerűbb szak ebben az esetben így alakul:
Gazdálkodási és menedzsment: 7138 elsőhelyes jelentkezés
Pszichológia: 5017 elsőhelyes jelentkezés
Jogász: 4901 elsőhelyes jelentkezés
Óvodapedagógus: 4677 elsőhelyes jelentkezés
Gyógypedagógia: 4248 elsőhelyes jelentkezés
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.