Felsőoktatási felvételi: ilyen minimumponthatárokat húztak a legnépszerűbb alapszakon
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Hankó Balázs március 17-én jelentette be, hogy ismét csúcsot döntött a jelentkezők száma. A miniszter kiemelte: 2022-höz képest közel 30 ezerrel többen választottak műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár- vagy pedagógusképzést.
Hivatalos: megvan, hányan szeretnének idén egyetemre, főiskolára menni
Bár idén az állami férőhelyek száma is nőtt a tavalyi visszaesés után, ez nem minden jelentkező számára jelent könnyebbséget. A bővítés ugyanis főként a gazdasági képzési területet érinti, így más szakokon továbbra is komoly verseny várható, különösen az államilag finanszírozott helyekért.
A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági, az orvosi, a műszaki és az informatikai képzéseken lehet a legnehezebb bekerülni.
A legnépszerűbb szak továbbra is a gazdálkodási és menedzsment alapképzés: nappali, állami képzésen 4571-en jelölték meg első helyen, az összes jelentkezés száma pedig meghaladja a 20 ezret. Ezzel toronymagasan vezeti a listát.
Fontos dátum: ekkor kezdődik a felvételi ügyintézés
Ha csak a nappali, államilag finanszírozott képzési helyeket nézzük, akkor a dobogón komoly változások történtek: a második helyre így idén az általános orvosi képzés került, amely négy helyet javított a tavalyihoz képest. A pszichológia a harmadik helyen végzett, míg a kereskedelem és marketing az ötödik helyre csúszott vissza.
A Felvi adatai szerint ezekre az államilag finanszírozott, nappali tagozatos szakokra jelentkeztek a legtöbben első helyen:
Gazdálkodási és menedzsment: 4571 (összes jelentkezés: 20 285)
Általános orvos: 2792 (összes jelentkezés: 8030)
Pszichológia: 2782 (összes jelentkezés: 8518)
Jogász: 2653 (összes jelentkezés: 6763)
Kereskedelem és marketing: 2633 (összes jelentkezés: 10 773)
Nemzetközi gazdálkodás: 2504 (összes jelentkezés: 8935)
Ápolás és betegellátás: 2465 (összes jelentkezés: 8811)
Mérnökinformatikus: 2357 (összes jelentkezés: 7545)
Pénzügy és számvitel: 2007 (összes jelentkezés: 6825)
Gépészmérnöki: 1716 (összes jelentkezés: 6064)
A top 15-be továbbá a turizmus-vendéglátás, a kommunikáció- és médiatudomány, az építészmérnöki, a nemzetközi tanulmányok és a gazdaságinformatikus szakok kerültek.
Van olyan egyetem, ahol már 150 pont is elegendő a bekerüléshez, máshol viszont legalább 400 pontra van szükség a gazdálkodási és menedzsment képzésen.
Ha minden képzési formát nézünk, más a sorrend
Ha a levelező és az önköltséges helyekre jelentkezőket is beleszámoljuk, némileg átrendeződik a lista. Az öt legnépszerűbb szak ebben az esetben így alakul:
Gazdálkodási és menedzsment: 7138 elsőhelyes jelentkezés
Pszichológia: 5017 elsőhelyes jelentkezés
Jogász: 4901 elsőhelyes jelentkezés
Óvodapedagógus: 4677 elsőhelyes jelentkezés
Gyógypedagógia: 4248 elsőhelyes jelentkezés
Összegyűjtöttük, mely egyetemeken és szakokon volt a legalacsonyabb a ponthatár 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben.
A magyar iskola ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnának vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.