A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.
A 2026-os felvételin több nagy egyetemen is nőtt az állami ösztöndíjas férőhelyek száma. A bővítés azonban sokszor csak egyetlen képzési területet érint: a gazdaságtudományokat. Bár idén összességében kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel korábban, az adatokból az is látszik, hogy a legtöbb intézményben nem minden szakon nőtt a térítésmentes helyek száma.
A Felvi.hu friss adatai alapján az állami férőhelyek keretszáma idén szinte minden egyetemen emelkedett, ami komoly fordulat a tavalyi évhez képest. Akkor ugyanis 32 intézményben vágták vissza a támogatott helyeket: a legnagyobb mértékben az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretszáma csökkent, több mint kétezer férőhellyel, de jelentős volt a visszaesés a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Széchenyi István Egyetem esetében is.
Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?
Idén ezzel szemben számos intézményben több száz új állami hely jelent meg, ám a növekedés sok esetben igen egyoldalú. A legtöbb plusz férőhely a gazdaságtudományi képzésekre került, miközben más területeken alig történt változás, vagy akár kisebb csökkenés is látható.
A legnagyobb bővítést az ELTE gazdaságtudományi képzésein hirdették meg, ahol 878-cal nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a műszaki területen mindössze két új hely jelent meg, a bölcsész szakokon pedig enyhe csökkenés történt. Hasonló tendencia rajzolódik ki a többi nagy egyetemen is: a Debreceni Egyetem közel ötszáz, a Szegedi Tudományegyetem több mint kétszáz, a Pécsi Tudományegyetem pedig száz fölötti új gazdasági férőhelyet hirdetett meg.
Akadt azonban kivétel is: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemcsak a gazdasági, hanem az informatikai és a műszaki képzéseken is növelte a támogatott helyek számát, de ez inkább ritkaságnak számít.
Az alábbi képzési területeken változtak az állami férőhelyek számai a 10 legnagyobb egyetemen:
ELTE
gazdaságtudományok: +878
műszaki: +2
bölcsészettudomány: -15
DE
gazdaságtudományok: +490
SZTE
gazdaságtudományok: +237
PTE
gazdaságtudományok: +114
BGE
gazdaságtudományok: +219
SZE
gazdaságtudományok: +207
BME
gazdaságtudományok: +206
OE
gazdaságtudományok: +69
PPKE
gazdaságtudományok: +50
informatika: +50
műszaki: +25
KRE
gazdaságtudományok: +28
Érdemes megjegyezni a Budapesti Corvinus Egyetemet is, ugyanis az intézmény tájékoztatása szerint a Corvinus idei férőhelybővülési aránya a 3. legnagyobb a magyar egyetemek között. Ezen belül a gazdaságtudományi képzésekre 235-tel, társadalomtudományi képzésekre 5-tel, informatikai területre 40-nel növelték a keretszámokat. Ezen az egyetemen egyedülálló módon az ingyenes férőhelyek számát maga az intézmény és a fenntartó alapítvány határozza meg, melyeket nem állami támogatásból, hanem alapítványi forrásból finanszíroznak.
Több másik egyetemen – például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, az Edutus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem – szintén kizárólag a gazdaságtudományi területen nőtt az állami férőhelyek száma.
Bár látványos idei bővítés, sok intézmény még mindig nem érte el a 2024-es keretszámokat, és a térítésmentes helyek növekedése többnyire egyetlen képzési területre koncentrálódik. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdasági szakokra készülők több lehetőség közül választhatnak, más területeken továbbra is változatlan - vagy csak minimálisan bővülő - állami férőhelyekkel találkoznak a felvételizők.
Csökkenő állami férőhelyek, alulfinanszírozott egyetemek, kiszámíthatatlan kutatói életpályák - a 2026/2027-es tanévre meghirdetett felsőoktatási keretszámok ismét azt mutatják, hogy a kormány nem a tudásalapú társadalom építésében érdekelt.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
