A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.
A 2026-os felvételin több nagy egyetemen is nőtt az állami ösztöndíjas férőhelyek száma. A bővítés azonban sokszor csak egyetlen képzési területet érint: a gazdaságtudományokat. Bár idén összességében kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel korábban, az adatokból az is látszik, hogy a legtöbb intézményben nem minden szakon nőtt a térítésmentes helyek száma.
A Felvi.hu friss adatai alapján az állami férőhelyek keretszáma idén szinte minden egyetemen emelkedett, ami komoly fordulat a tavalyi évhez képest. Akkor ugyanis 32 intézményben vágták vissza a támogatott helyeket: a legnagyobb mértékben az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretszáma csökkent, több mint kétezer férőhellyel, de jelentős volt a visszaesés a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Széchenyi István Egyetem esetében is.
Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?
Idén ezzel szemben számos intézményben több száz új állami hely jelent meg, ám a növekedés sok esetben igen egyoldalú. A legtöbb plusz férőhely a gazdaságtudományi képzésekre került, miközben más területeken alig történt változás, vagy akár kisebb csökkenés is látható.
A legnagyobb bővítést az ELTE gazdaságtudományi képzésein hirdették meg, ahol 878-cal nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a műszaki területen mindössze két új hely jelent meg, a bölcsész szakokon pedig enyhe csökkenés történt. Hasonló tendencia rajzolódik ki a többi nagy egyetemen is: a Debreceni Egyetem közel ötszáz, a Szegedi Tudományegyetem több mint kétszáz, a Pécsi Tudományegyetem pedig száz fölötti új gazdasági férőhelyet hirdetett meg.
Akadt azonban kivétel is: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemcsak a gazdasági, hanem az informatikai és a műszaki képzéseken is növelte a támogatott helyek számát, de ez inkább ritkaságnak számít.
Az alábbi képzési területeken változtak az állami férőhelyek számai a 10 legnagyobb egyetemen:
ELTE
gazdaságtudományok: +878
műszaki: +2
bölcsészettudomány: -15
DE
gazdaságtudományok: +490
SZTE
gazdaságtudományok: +237
PTE
gazdaságtudományok: +114
BGE
gazdaságtudományok: +219
SZE
gazdaságtudományok: +207
BME
gazdaságtudományok: +206
OE
gazdaságtudományok: +69
PPKE
gazdaságtudományok: +50
informatika: +50
műszaki: +25
KRE
gazdaságtudományok: +28
Érdemes megjegyezni a Budapesti Corvinus Egyetemet is, ugyanis az intézmény tájékoztatása szerint a Corvinus idei férőhelybővülési aránya a 3. legnagyobb a magyar egyetemek között. Ezen belül a gazdaságtudományi képzésekre 235-tel, társadalomtudományi képzésekre 5-tel, informatikai területre 40-nel növelték a keretszámokat. Ezen az egyetemen egyedülálló módon az ingyenes férőhelyek számát maga az intézmény és a fenntartó alapítvány határozza meg, melyeket nem állami támogatásból, hanem alapítványi forrásból finanszíroznak.
Több másik egyetemen – például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, az Edutus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem – szintén kizárólag a gazdaságtudományi területen nőtt az állami férőhelyek száma.
Bár látványos idei bővítés, sok intézmény még mindig nem érte el a 2024-es keretszámokat, és a térítésmentes helyek növekedése többnyire egyetlen képzési területre koncentrálódik. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdasági szakokra készülők több lehetőség közül választhatnak, más területeken továbbra is változatlan - vagy csak minimálisan bővülő - állami férőhelyekkel találkoznak a felvételizők.
Csökkenő állami férőhelyek, alulfinanszírozott egyetemek, kiszámíthatatlan kutatói életpályák - a 2026/2027-es tanévre meghirdetett felsőoktatási keretszámok ismét azt mutatják, hogy a kormány nem a tudásalapú társadalom építésében érdekelt.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
