A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.
A 2026-os felvételin több nagy egyetemen is nőtt az állami ösztöndíjas férőhelyek száma. A bővítés azonban sokszor csak egyetlen képzési területet érint: a gazdaságtudományokat. Bár idén összességében kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel korábban, az adatokból az is látszik, hogy a legtöbb intézményben nem minden szakon nőtt a térítésmentes helyek száma.
A Felvi.hu friss adatai alapján az állami férőhelyek keretszáma idén szinte minden egyetemen emelkedett, ami komoly fordulat a tavalyi évhez képest. Akkor ugyanis 32 intézményben vágták vissza a támogatott helyeket: a legnagyobb mértékben az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretszáma csökkent, több mint kétezer férőhellyel, de jelentős volt a visszaesés a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Széchenyi István Egyetem esetében is.
Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?
Idén ezzel szemben számos intézményben több száz új állami hely jelent meg, ám a növekedés sok esetben igen egyoldalú. A legtöbb plusz férőhely a gazdaságtudományi képzésekre került, miközben más területeken alig történt változás, vagy akár kisebb csökkenés is látható.
A legnagyobb bővítést az ELTE gazdaságtudományi képzésein hirdették meg, ahol 878-cal nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a műszaki területen mindössze két új hely jelent meg, a bölcsész szakokon pedig enyhe csökkenés történt. Hasonló tendencia rajzolódik ki a többi nagy egyetemen is: a Debreceni Egyetem közel ötszáz, a Szegedi Tudományegyetem több mint kétszáz, a Pécsi Tudományegyetem pedig száz fölötti új gazdasági férőhelyet hirdetett meg.
Akadt azonban kivétel is: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemcsak a gazdasági, hanem az informatikai és a műszaki képzéseken is növelte a támogatott helyek számát, de ez inkább ritkaságnak számít.
Az alábbi képzési területeken változtak az állami férőhelyek számai a 10 legnagyobb egyetemen:
ELTE
gazdaságtudományok: +878
műszaki: +2
bölcsészettudomány: -15
DE
gazdaságtudományok: +490
SZTE
gazdaságtudományok: +237
PTE
gazdaságtudományok: +114
BGE
gazdaságtudományok: +219
SZE
gazdaságtudományok: +207
BME
gazdaságtudományok: +206
OE
gazdaságtudományok: +69
PPKE
gazdaságtudományok: +50
informatika: +50
műszaki: +25
KRE
gazdaságtudományok: +28
Érdemes megjegyezni a Budapesti Corvinus Egyetemet is, ugyanis az intézmény tájékoztatása szerint a Corvinus idei férőhelybővülési aránya a 3. legnagyobb a magyar egyetemek között. Ezen belül a gazdaságtudományi képzésekre 235-tel, társadalomtudományi képzésekre 5-tel, informatikai területre 40-nel növelték a keretszámokat. Ezen az egyetemen egyedülálló módon az ingyenes férőhelyek számát maga az intézmény és a fenntartó alapítvány határozza meg, melyeket nem állami támogatásból, hanem alapítványi forrásból finanszíroznak.
Több másik egyetemen – például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, az Edutus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem – szintén kizárólag a gazdaságtudományi területen nőtt az állami férőhelyek száma.
Bár látványos idei bővítés, sok intézmény még mindig nem érte el a 2024-es keretszámokat, és a térítésmentes helyek növekedése többnyire egyetlen képzési területre koncentrálódik. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdasági szakokra készülők több lehetőség közül választhatnak, más területeken továbbra is változatlan - vagy csak minimálisan bővülő - állami férőhelyekkel találkoznak a felvételizők.
Csökkenő állami férőhelyek, alulfinanszírozott egyetemek, kiszámíthatatlan kutatói életpályák - a 2026/2027-es tanévre meghirdetett felsőoktatási keretszámok ismét azt mutatják, hogy a kormány nem a tudásalapú társadalom építésében érdekelt.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
