Felsőoktatási felvételi 2026: a legtöbb egyetemen csak a gazdasági képzési területen növelték az állami férőhelyek számát

A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.

A 2026-os felvételin több nagy egyetemen is nőtt az állami ösztöndíjas férőhelyek száma. A bővítés azonban sokszor csak egyetlen képzési területet érint: a gazdaságtudományokat. Bár idén összességében kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel korábban, az adatokból az is látszik, hogy a legtöbb intézményben nem minden szakon nőtt a térítésmentes helyek száma.

A Felvi.hu friss adatai alapján az állami férőhelyek keretszáma idén szinte minden egyetemen emelkedett, ami komoly fordulat a tavalyi évhez képest. Akkor ugyanis 32 intézményben vágták vissza a támogatott helyeket: a legnagyobb mértékben az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretszáma csökkent, több mint kétezer férőhellyel, de jelentős volt a visszaesés a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Széchenyi István Egyetem esetében is.

Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?

Így emelkedtek a gazdaságtudományi állami férőhelyek

Idén ezzel szemben számos intézményben több száz új állami hely jelent meg, ám a növekedés sok esetben igen egyoldalú. A legtöbb plusz férőhely a gazdaságtudományi képzésekre került, miközben más területeken alig történt változás, vagy akár kisebb csökkenés is látható.

A legnagyobb bővítést az ELTE gazdaságtudományi képzésein hirdették meg, ahol 878-cal nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a műszaki területen mindössze két új hely jelent meg, a bölcsész szakokon pedig enyhe csökkenés történt. Hasonló tendencia rajzolódik ki a többi nagy egyetemen is: a Debreceni Egyetem közel ötszáz, a Szegedi Tudományegyetem több mint kétszáz, a Pécsi Tudományegyetem pedig száz fölötti új gazdasági férőhelyet hirdetett meg.

Semmelweis Egyetem
Semmelweis Egyetem

Akadt azonban kivétel is: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemcsak a gazdasági, hanem az informatikai és a műszaki képzéseken is növelte a támogatott helyek számát, de ez inkább ritkaságnak számít.

Az alábbi képzési területeken változtak az állami férőhelyek számai a 10 legnagyobb egyetemen:

ELTE

  • gazdaságtudományok: +878

  • műszaki: +2

  • bölcsészettudomány: -15

DE

  • gazdaságtudományok: +490

SZTE

  • gazdaságtudományok: +237

PTE

  • gazdaságtudományok: +114

BGE

  • gazdaságtudományok: +219

SZE

  • gazdaságtudományok: +207

BME

  • gazdaságtudományok: +206

OE

  • gazdaságtudományok: +69

PPKE

  • gazdaságtudományok: +50

  • informatika: +50

  • műszaki: +25

KRE

  • gazdaságtudományok: +28

Érdemes megjegyezni a Budapesti Corvinus Egyetemet is, ugyanis az intézmény tájékoztatása szerint a Corvinus idei férőhelybővülési aránya a 3. legnagyobb a magyar egyetemek között. Ezen belül a gazdaságtudományi képzésekre 235-tel, társadalomtudományi képzésekre 5-tel, informatikai területre 40-nel növelték a keretszámokat. Ezen az egyetemen egyedülálló módon az ingyenes férőhelyek számát maga az intézmény és a fenntartó alapítvány határozza meg, melyeket nem állami támogatásból, hanem alapítványi forrásból finanszíroznak.

A tendencia nem csak a legnagyobb intézményeknél figyelhető meg

Több másik egyetemen – például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, az Edutus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem – szintén kizárólag a gazdaságtudományi területen nőtt az állami férőhelyek száma.

Bár látványos idei bővítés, sok intézmény még mindig nem érte el a 2024-es keretszámokat, és a térítésmentes helyek növekedése többnyire egyetlen képzési területre koncentrálódik. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdasági szakokra készülők több lehetőség közül választhatnak, más területeken továbbra is változatlan - vagy csak minimálisan bővülő - állami férőhelyekkel találkoznak a felvételizők.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.