A tíz legnagyobb hazai egyetem közül nyolcban kizárólag a gazdaságtudományi képzéseken nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a többi szakterületen a keretszámok változatlanok maradtak az előző évhez képest.
A 2026-os felvételin több nagy egyetemen is nőtt az állami ösztöndíjas férőhelyek száma. A bővítés azonban sokszor csak egyetlen képzési területet érint: a gazdaságtudományokat. Bár idén összességében kedvezőbb a helyzet, mint egy évvel korábban, az adatokból az is látszik, hogy a legtöbb intézményben nem minden szakon nőtt a térítésmentes helyek száma.
A Felvi.hu friss adatai alapján az állami férőhelyek keretszáma idén szinte minden egyetemen emelkedett, ami komoly fordulat a tavalyi évhez képest. Akkor ugyanis 32 intézményben vágták vissza a támogatott helyeket: a legnagyobb mértékben az Eötvös Loránd Tudományegyetem keretszáma csökkent, több mint kétezer férőhellyel, de jelentős volt a visszaesés a Debreceni Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Széchenyi István Egyetem esetében is.
Felvételi 2026: mi következik a jelentkezés után?
Idén ezzel szemben számos intézményben több száz új állami hely jelent meg, ám a növekedés sok esetben igen egyoldalú. A legtöbb plusz férőhely a gazdaságtudományi képzésekre került, miközben más területeken alig történt változás, vagy akár kisebb csökkenés is látható.
A legnagyobb bővítést az ELTE gazdaságtudományi képzésein hirdették meg, ahol 878-cal nőtt az állami férőhelyek száma, miközben a műszaki területen mindössze két új hely jelent meg, a bölcsész szakokon pedig enyhe csökkenés történt. Hasonló tendencia rajzolódik ki a többi nagy egyetemen is: a Debreceni Egyetem közel ötszáz, a Szegedi Tudományegyetem több mint kétszáz, a Pécsi Tudományegyetem pedig száz fölötti új gazdasági férőhelyet hirdetett meg.
Akadt azonban kivétel is: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemcsak a gazdasági, hanem az informatikai és a műszaki képzéseken is növelte a támogatott helyek számát, de ez inkább ritkaságnak számít.
Az alábbi képzési területeken változtak az állami férőhelyek számai a 10 legnagyobb egyetemen:
ELTE
gazdaságtudományok: +878
műszaki: +2
bölcsészettudomány: -15
DE
gazdaságtudományok: +490
SZTE
gazdaságtudományok: +237
PTE
gazdaságtudományok: +114
BGE
gazdaságtudományok: +219
SZE
gazdaságtudományok: +207
BME
gazdaságtudományok: +206
OE
gazdaságtudományok: +69
PPKE
gazdaságtudományok: +50
informatika: +50
műszaki: +25
KRE
gazdaságtudományok: +28
Érdemes megjegyezni a Budapesti Corvinus Egyetemet is, ugyanis az intézmény tájékoztatása szerint a Corvinus idei férőhelybővülési aránya a 3. legnagyobb a magyar egyetemek között. Ezen belül a gazdaságtudományi képzésekre 235-tel, társadalomtudományi képzésekre 5-tel, informatikai területre 40-nel növelték a keretszámokat. Ezen az egyetemen egyedülálló módon az ingyenes férőhelyek számát maga az intézmény és a fenntartó alapítvány határozza meg, melyeket nem állami támogatásból, hanem alapítványi forrásból finanszíroznak.
Több másik egyetemen – például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, az Edutus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem – szintén kizárólag a gazdaságtudományi területen nőtt az állami férőhelyek száma.
Bár látványos idei bővítés, sok intézmény még mindig nem érte el a 2024-es keretszámokat, és a térítésmentes helyek növekedése többnyire egyetlen képzési területre koncentrálódik. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdasági szakokra készülők több lehetőség közül választhatnak, más területeken továbbra is változatlan - vagy csak minimálisan bővülő - állami férőhelyekkel találkoznak a felvételizők.
Csökkenő állami férőhelyek, alulfinanszírozott egyetemek, kiszámíthatatlan kutatói életpályák - a 2026/2027-es tanévre meghirdetett felsőoktatási keretszámok ismét azt mutatják, hogy a kormány nem a tudásalapú társadalom építésében érdekelt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
