Csökkenő állami férőhelyek, alulfinanszírozott egyetemek, kiszámíthatatlan kutatói életpályák - a 2026/2027-es tanévre meghirdetett felsőoktatási keretszámok ismét azt mutatják, hogy a kormány nem a tudásalapú társadalom építésében érdekelt.
„A kormányzati szereplőktől újra és újra lehet hallani a magyar innovációs potenciálról és a tudományos sikerek fontosságáról, de a lózungokkal szemben a felsőoktatásra idén sem jut érdemben több állami forrás és államilag finanszírozott férőhely, és vannak olyan egyetemek, ahol ezek jelentősen csökkenni fognak.”
- írja közleményében az Akadémiai Dolgozók Fóruma, amely 10 pontban összegezte a NER felsőoktatási politikáját és az egyetemi keretszámok problémáját.
2026 januárjában hozták nyilvánosságra az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek számát. Az adatok mellett érdemes tudni, hogy az EU-n belül Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a diplomások aránya a 25-34 évesek körében, miközben a kormány rendszeresen az innováció és a tudásgazdaság fontosságáról beszél.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az átalakítások miatt a HUN-REN kutatóhálózat működése és uniós pályázati részvétele is veszélybe került. A szervezet élesen bírálta Hankó Balázs minisztert, aki válaszolt a vádakra, és azt állítja: a kutatóhelyek újra pályázhatnak EU-s forrásokra.
A 2026 őszén induló tanévben különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti és pedagógusképzéseken csökken az állami férőhelyek száma, több közkedvelt egyetemen is. Az egyik legnagyobb vesztes az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahová az érintett területeken 877-tel kevesebb hallgatót vehetnek fel, mint tavaly - ez az előző évi létszám közel 8,5 százaléka.
„Folytatódik tehát az ország egyik legjobb egyetemének kivéreztetése, amit egyesek úgy magyaráznak, hogy ez a büntetés azért, mert az ELTE eddig ellenállt az egyetem privatizálására/kekvásítására tett kormányzati kísérleteknek” – kommentálta az ADF.
De nem csak az ELTE érintett: az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, a Nyíregyházi Egyetemen és több más intézményben is csökkentek a keretszámok.
Egyetemi felvételi 2026: mutatjuk, melyik egyetemen mennyi állami ösztöndíjas férőhely van
„A 2025-ben felvett egyetemisták kb. 23%-a önköltséges formában kénytelen tanulni, mert a kormány sok területen nem biztosít elég állami finanszírozású helyet a továbbtanulóknak.”
Egyes szakokon különösen magas az önköltséges képzésen tanuló hallgatók aránya:
a jogi képzéseken a hallgatók 75,4%-a,
a gazdaságtudományokon 40,5%-a fizet tandíjat.
A leginkább érintett területek épp azok, amelyek kritikus gondolkodásra, közéleti részvételre nevelnek. A 20 legnagyobb egyetem közül:
11-ben csökken a társadalomtudományi,
7-ben a bölcsészeti,
7-ben a pedagógusképzési állami férőhelyek száma.
Ez különösen annak fényében nehezen érthető, hogy országos tanárhiány van, mégis visszavágják a képzési kapacitásokat.
Van olyan magyar egyetem, ahol a hallgatók csupán 5%-a juthat kollégiumhoz
Az ADF szerint ezzel párhuzamosan a kormány több olyan egyetemen is növelte az állami férőhelyek számát, ahol már tavaly sem sikerült feltölteni a rendelkezésre álló keretet.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen például idén is több mint kétszer annyi állami helyet hirdettek meg, mint ahány hallgatót tavaly ténylegesen felvettek – sorolja a példákat az ADF.
A Semmelweis Egyetemen eközben változatlan maradt a keretszám, noha tavaly a férőhelyek több mint egyharmada betöltetlen maradt. Mint írják, 2020 óta tavaly vették fel a legkevesebb magyar diákot államilag finanszírozott képzésekre, miközben a hallgatók jelentős része külföldi, önköltséges orvostanhallgató.
Emellett egyetlen nagy magyar tudományegyetem sem tudta kitölteni a tavaly szeptemberben indult tanévben a természettudományos képzés államilag finanszírozott keretszámait, melyekre mindössze 1481 hallgató jelentkezett
A szakértők szerint ez az elhibázott közoktatás, a tanárhiány és a bizonytalan kutatói életpályák következménye. A fiatal kutatók előtt sem az egyetemeken, sem az MTA-tól leválasztott intézetekben nincs kiszámítható jövő.
„Tavaly a legnagyobb 20 magyar egyetem közül 13 kevesebb diákot vett fel állami finanszírozással, mint amennyit az előzetesen megállapított keretszám lehetővé tett volna. Az állami finanszírozású keret mintegy 13%-a maradt betöltetlen.”
Megfélemlítés és hallgatás
Az ADF szerint a szakmai szereplőket az átláthatatlan, szakmaiatlan kormányzati döntésekkel tartják bizonytalanságban, amelyek folyamatos nyomásgyakorlásként nehezednek az egyetemekre. Az önkényesen osztogatott vagy visszatartott források és férőhelyek komoly zsarolási eszközzé váltak, ami hozzájárult az egyetemek privatizációjához, valamint ahhoz is, hogy az ELTE szenátusa 2025-ben különösebb ellenállás nélkül elfogadta közel 1200, az MTA-tól leválasztott kutató átvételét. Mindez rövid távon veszélyezteti az egyetem dolgozóinak állását és anyagi biztonságát, mivel a kormány a jövőben nem garantálja az újonnan átvett munkatársak finanszírozását.
Összefoglalva, a rendszer működését átláthatatlanság jellemzi: a ponthatárok, a keretszámok és a forráselosztás politikai eszközzé vált. A szerzők szerint amíg a felsőoktatás és a tudomány irányítása megfélemlítésre és háttéralkukra épül, nem várható valódi javulás. Érdemi változás csak ágazati összefogással és közös érdekvédelemmel képzelhető el.
Orbán Anita, a TISZA külügyi vezetője a közösségi oldalán ismét megszólalt az Erasmusról. Céljuk, hogy az egyetemi autonómia megerősítésével és az összeférhetetlenségek megszüntetésével újra elérhetővé tegyék a programot.
Február 15-én éjfélkor zárul a jelentkezés a felsőoktatási felvételire. Mivel még a véghajrában is felmerülhetnek olyan kérdések, melyekre biztosan tudnotok kell a választ, ezért összeszedtük nektek, hogy mikre kell pontosan figyelnetek.
Összegyűjtöttük, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Az új rendszer célja nemcsak a modernizáció, hanem az adminisztráció egyszerűsítése is.
A párt programjából kiderült, hogy „az óvodában töltött teljes idő alatt felsőfokú végzettségű pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel.”
A miniszter szerint a Tisza új összeférhetetlenségi szabályokat vezetne be a rektorokkal szemben, az egyetemi professzorokat pedig kizárnák a kuratóriumokból.
Február 19-éig kell véglegesíteni a középiskolai felvételi jelentkezéseket: eddig kell leadni a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t. Összeszedtük, mire kell figyelni.
Hétvégén jelent meg a Tisza Párt programja, amelynek vállalásai között szerepel többek között az oktatásban dolgozók megbecsülésének és bérének növelése, valamint a felesleges adminisztráció csökkentése is.
Sok gyereknek életre szóló hátrányt és kudarcélményt okoz, éretlenül kerül be az iskolába. Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója arra is felhívja a figyelmet, hogy több intézményben előfordul, hogy a létszámproblémák miatt továbbengedik azt a gyereket is, akinek inkább ismételnie kellene.
