Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az átalakítások miatt a HUN-REN kutatóhálózat működése és uniós pályázati részvétele is veszélybe került. A szervezet élesen bírálta Hankó Balázs minisztert, aki válaszolt a vádakra, és azt állítja: a kutatóhelyek újra pályázhatnak EU-s forrásokra.
Január végén az ADF „gratulált” Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek, valamint a HUN-REN vezetésének az MTA-tól leválasztott kutatóhálózat szerintük „átgondolatlan, a kutatómunkát immár ténylegesen ellehetetlenítő” átalakítása miatt.
Az ADF a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta: az Európai Unió 2025 októberének végétől visszamenőleg felfüggesztette az átalakított HUN-REN kutatóhelyek EU-azonosító számait (PIC-számát). A szervezet szerint ennek következtében
leállt az érintett kutatóhelyek részvétele a futó uniós projektekben,
az elnyert támogatásokból jelenleg nem lehet költeni, és a november óta felhasznált összegeket sem lehet elszámolni,
új EU-s pályázatokat sem tudnak benyújtani az intézmények.
A posztra Hankó Balázs reagált, és azt közölte: az Európai Bizottság illetékes intézménye döntött arról, hogy a HUN-REN kutatóközpontjai megkapják az uniós kutatási pályázatokhoz szükséges technikai azonosító számokat, így újra pályázhatnak.
A miniszter szerint a Bizottság hivatalos tájékoztatásban ismerte el, hogy a kutatóközpontok megfelelő jogi státusszal és önállósággal rendelkeznek, ezért továbbra is jogosultak önállóan részt venni az EU-s pályázatokon. Hankó Balázs azt írta, a technikai számok kiadásának a következő napokban soron kívül meg kell történnie.
Bejegyzésében arra vonatkozóan, hogy a technikai számok kiállítása miért tartott ilyen sokáig úgy fogalmazott:
Az időhúzással a brüsszeli bürokraták újra szándékosan kárt akartak okozni a magyar kutatóknak, amihez az ADF nevű Tisza Sziget asszisztált itthonról.
Hozzátette: ezzel több mint ötezer ember munkáját kockáztatják.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma újabb posztban válaszolt, melyet azzal kezdték, hogy „Vesztes csapaton ne változtass – válasz Hankó Balázsnak”. Ebben leírták, hogy sajnálják, hogy a kutatóhálózat körüli kérdések rendezése szerintük meghaladja a miniszter képességeit, és hangsúlyozták: a jelenlegi helyzetet álláspontjuk szerint maga a tárcavezető idézte elő.
A szervezet vitatja, hogy uniós politikai szankcióról lenne szó. Szerintük a HUN-REN kutatóközpontok esetében a források felfüggesztése azért történt, mert a kutatóhálózat többszöri átalakítását nem sikerült megfelelően adminisztrálni az Európai Unió felé. Úgy látják, a mostani jogi konstrukció az uniós oldalon is értelmezési nehézségeket okozott.
A miniszternek és csapatának volt több mint egy éve, hogy az uniós támogatások kérdését ne próba szerencse alapon rendezze. Sajnos ezt sem sikerült megoldani egy év alatt sem.
– írták.
Az ADF kiemelte: szerintük a miniszter tévesen mossa össze a kutatóhálózat ügyét az alapítványi fenntartású egyetemeket érintő uniós forrásvitákkal, a két ügynek állításuk szerint nincs közvetlen köze egymáshoz.
A közleményben az ADF visszautasította azt az állítást is, hogy érdemi befolyásuk lenne az uniós döntéshozatalra. Úgy fogalmaztak: a minisztérium rendelkezik azokkal az eszközökkel és jogosítványokkal, amelyekkel rendezni lehetett volna a helyzetet, és szerintük több figyelmeztetés is érkezett korábban a konstrukció kockázatairól.
A szervezet a bejegyzés végén több miniszter és vezető távozását sürgeti. „Az egyetlen megoldás Hankó Balázs és Gulyás Balázs távozása lenne a minisztérium és a HUN-REN éléről Varga-Bajusz Veronika államtitkárral, Bódis László helyettes államtitkárral és Jakab Roland DPK-taggal együtt. A HUN-REN vezetőinek jelentős része már távozott, helyes volna az ő példájukat követni” – fogalmaztak.
Súlyos szervezeti, jogi és vagyoni szabálytalanságokra hivatkozva követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), hogy mondjanak le a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat irányító testületének tagjai. A szervezet szerint aki marad, személyes felelősséget vállal a kutatóhálózat működéséért.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
