Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az átalakítások miatt a HUN-REN kutatóhálózat működése és uniós pályázati részvétele is veszélybe került. A szervezet élesen bírálta Hankó Balázs minisztert, aki válaszolt a vádakra, és azt állítja: a kutatóhelyek újra pályázhatnak EU-s forrásokra.
Január végén az ADF „gratulált” Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek, valamint a HUN-REN vezetésének az MTA-tól leválasztott kutatóhálózat szerintük „átgondolatlan, a kutatómunkát immár ténylegesen ellehetetlenítő” átalakítása miatt.
Az ADF a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta: az Európai Unió 2025 októberének végétől visszamenőleg felfüggesztette az átalakított HUN-REN kutatóhelyek EU-azonosító számait (PIC-számát). A szervezet szerint ennek következtében
leállt az érintett kutatóhelyek részvétele a futó uniós projektekben,
az elnyert támogatásokból jelenleg nem lehet költeni, és a november óta felhasznált összegeket sem lehet elszámolni,
új EU-s pályázatokat sem tudnak benyújtani az intézmények.
A posztra Hankó Balázs reagált, és azt közölte: az Európai Bizottság illetékes intézménye döntött arról, hogy a HUN-REN kutatóközpontjai megkapják az uniós kutatási pályázatokhoz szükséges technikai azonosító számokat, így újra pályázhatnak.
A miniszter szerint a Bizottság hivatalos tájékoztatásban ismerte el, hogy a kutatóközpontok megfelelő jogi státusszal és önállósággal rendelkeznek, ezért továbbra is jogosultak önállóan részt venni az EU-s pályázatokon. Hankó Balázs azt írta, a technikai számok kiadásának a következő napokban soron kívül meg kell történnie.
Bejegyzésében arra vonatkozóan, hogy a technikai számok kiállítása miért tartott ilyen sokáig úgy fogalmazott:
Az időhúzással a brüsszeli bürokraták újra szándékosan kárt akartak okozni a magyar kutatóknak, amihez az ADF nevű Tisza Sziget asszisztált itthonról.
Hozzátette: ezzel több mint ötezer ember munkáját kockáztatják.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma újabb posztban válaszolt, melyet azzal kezdték, hogy „Vesztes csapaton ne változtass – válasz Hankó Balázsnak”. Ebben leírták, hogy sajnálják, hogy a kutatóhálózat körüli kérdések rendezése szerintük meghaladja a miniszter képességeit, és hangsúlyozták: a jelenlegi helyzetet álláspontjuk szerint maga a tárcavezető idézte elő.
A szervezet vitatja, hogy uniós politikai szankcióról lenne szó. Szerintük a HUN-REN kutatóközpontok esetében a források felfüggesztése azért történt, mert a kutatóhálózat többszöri átalakítását nem sikerült megfelelően adminisztrálni az Európai Unió felé. Úgy látják, a mostani jogi konstrukció az uniós oldalon is értelmezési nehézségeket okozott.
A miniszternek és csapatának volt több mint egy éve, hogy az uniós támogatások kérdését ne próba szerencse alapon rendezze. Sajnos ezt sem sikerült megoldani egy év alatt sem.
– írták.
Az ADF kiemelte: szerintük a miniszter tévesen mossa össze a kutatóhálózat ügyét az alapítványi fenntartású egyetemeket érintő uniós forrásvitákkal, a két ügynek állításuk szerint nincs közvetlen köze egymáshoz.
A közleményben az ADF visszautasította azt az állítást is, hogy érdemi befolyásuk lenne az uniós döntéshozatalra. Úgy fogalmaztak: a minisztérium rendelkezik azokkal az eszközökkel és jogosítványokkal, amelyekkel rendezni lehetett volna a helyzetet, és szerintük több figyelmeztetés is érkezett korábban a konstrukció kockázatairól.
A szervezet a bejegyzés végén több miniszter és vezető távozását sürgeti. „Az egyetlen megoldás Hankó Balázs és Gulyás Balázs távozása lenne a minisztérium és a HUN-REN éléről Varga-Bajusz Veronika államtitkárral, Bódis László helyettes államtitkárral és Jakab Roland DPK-taggal együtt. A HUN-REN vezetőinek jelentős része már távozott, helyes volna az ő példájukat követni” – fogalmaztak.
Súlyos szervezeti, jogi és vagyoni szabálytalanságokra hivatkozva követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), hogy mondjanak le a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat irányító testületének tagjai. A szervezet szerint aki marad, személyes felelősséget vállal a kutatóhálózat működéséért.
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
