Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint az átalakítások miatt a HUN-REN kutatóhálózat működése és uniós pályázati részvétele is veszélybe került. A szervezet élesen bírálta Hankó Balázs minisztert, aki válaszolt a vádakra, és azt állítja: a kutatóhelyek újra pályázhatnak EU-s forrásokra.
Január végén az ADF „gratulált” Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek, valamint a HUN-REN vezetésének az MTA-tól leválasztott kutatóhálózat szerintük „átgondolatlan, a kutatómunkát immár ténylegesen ellehetetlenítő” átalakítása miatt.
Az ADF a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta: az Európai Unió 2025 októberének végétől visszamenőleg felfüggesztette az átalakított HUN-REN kutatóhelyek EU-azonosító számait (PIC-számát). A szervezet szerint ennek következtében
leállt az érintett kutatóhelyek részvétele a futó uniós projektekben,
az elnyert támogatásokból jelenleg nem lehet költeni, és a november óta felhasznált összegeket sem lehet elszámolni,
új EU-s pályázatokat sem tudnak benyújtani az intézmények.
A posztra Hankó Balázs reagált, és azt közölte: az Európai Bizottság illetékes intézménye döntött arról, hogy a HUN-REN kutatóközpontjai megkapják az uniós kutatási pályázatokhoz szükséges technikai azonosító számokat, így újra pályázhatnak.
A miniszter szerint a Bizottság hivatalos tájékoztatásban ismerte el, hogy a kutatóközpontok megfelelő jogi státusszal és önállósággal rendelkeznek, ezért továbbra is jogosultak önállóan részt venni az EU-s pályázatokon. Hankó Balázs azt írta, a technikai számok kiadásának a következő napokban soron kívül meg kell történnie.
Bejegyzésében arra vonatkozóan, hogy a technikai számok kiállítása miért tartott ilyen sokáig úgy fogalmazott:
Az időhúzással a brüsszeli bürokraták újra szándékosan kárt akartak okozni a magyar kutatóknak, amihez az ADF nevű Tisza Sziget asszisztált itthonról.
Hozzátette: ezzel több mint ötezer ember munkáját kockáztatják.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma újabb posztban válaszolt, melyet azzal kezdték, hogy „Vesztes csapaton ne változtass – válasz Hankó Balázsnak”. Ebben leírták, hogy sajnálják, hogy a kutatóhálózat körüli kérdések rendezése szerintük meghaladja a miniszter képességeit, és hangsúlyozták: a jelenlegi helyzetet álláspontjuk szerint maga a tárcavezető idézte elő.
A szervezet vitatja, hogy uniós politikai szankcióról lenne szó. Szerintük a HUN-REN kutatóközpontok esetében a források felfüggesztése azért történt, mert a kutatóhálózat többszöri átalakítását nem sikerült megfelelően adminisztrálni az Európai Unió felé. Úgy látják, a mostani jogi konstrukció az uniós oldalon is értelmezési nehézségeket okozott.
A miniszternek és csapatának volt több mint egy éve, hogy az uniós támogatások kérdését ne próba szerencse alapon rendezze. Sajnos ezt sem sikerült megoldani egy év alatt sem.
– írták.
Az ADF kiemelte: szerintük a miniszter tévesen mossa össze a kutatóhálózat ügyét az alapítványi fenntartású egyetemeket érintő uniós forrásvitákkal, a két ügynek állításuk szerint nincs közvetlen köze egymáshoz.
A közleményben az ADF visszautasította azt az állítást is, hogy érdemi befolyásuk lenne az uniós döntéshozatalra. Úgy fogalmaztak: a minisztérium rendelkezik azokkal az eszközökkel és jogosítványokkal, amelyekkel rendezni lehetett volna a helyzetet, és szerintük több figyelmeztetés is érkezett korábban a konstrukció kockázatairól.
A szervezet a bejegyzés végén több miniszter és vezető távozását sürgeti. „Az egyetlen megoldás Hankó Balázs és Gulyás Balázs távozása lenne a minisztérium és a HUN-REN éléről Varga-Bajusz Veronika államtitkárral, Bódis László helyettes államtitkárral és Jakab Roland DPK-taggal együtt. A HUN-REN vezetőinek jelentős része már távozott, helyes volna az ő példájukat követni” – fogalmaztak.
Súlyos szervezeti, jogi és vagyoni szabálytalanságokra hivatkozva követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), hogy mondjanak le a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat irányító testületének tagjai. A szervezet szerint aki marad, személyes felelősséget vállal a kutatóhálózat működéséért.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
