Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Súlyos szervezeti, jogi és vagyoni szabálytalanságokra hivatkozva követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), hogy mondjanak le a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat irányító testületének tagjai. A szervezet szerint aki marad, személyes felelősséget vállal a kutatóhálózat működéséért.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felszólította a HUN-REN Irányító Testületének tagjait – Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát –, hogy mondjanak le tisztségükről. Az ADF Facebookon közzétett felszólításában hangsúlyozza, hogy amennyiben ezt nem teszik meg, erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget is vállalnak a HUN-REN „szabálytalan és pazarló működéséért."
Az elmúlt napokban több, a HUN-REN működésével kapcsolatos visszásság is nyilvánosságra került. Ezek egy részéért Gulyás Balázs elnök korábban az irányító testületet tette felelőssé.
Extrém magas vezetői bérek, miközben alulfizetik a kutatókat
A HVG december elején számolt be arról, hogy a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója – Gulyás Balázs és Jakab Roland – havi bruttó bére elérheti a 10 millió forintot. Gulyás Balázs állítása szerint a bér mértékéről az Irányító Testület döntött, a pontos összeget azonban nem hozták nyilvánosságra.
Az ADF azt követeli, hogy tegyék közzé a felső- és középvezetők teljes juttatási csomagját. A szervezet szerint miközben a HUN-REN vezetése pazarló működést folytatott – drága rendezvényekkel és költséges nemzetközi átvilágításokkal –, a kutatóhálózatban elmaradtak a szükséges fejlesztések, és a kutatók bérei továbbra is alacsonyak.
Az ADF szerint az úgynevezett teljesítményalapú bérezés indikátorrendszere teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz, miközben az ezen alapuló fizetések még a hazai diplomás átlagbért sem érik el. Különösen rossz a helyzet az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpontban, ahol az átlagosan 10 százalékos béremelés az inflációt sem kompenzálja.

Jogellenes átalakítás és rendezetlen vagyonhelyzet
Az ADF álláspontja szerint a HUN-REN működése több ponton sem felel meg a vonatkozó törvényeknek. A szervezet szerint jogszabályba ütközött az is, hogy a nyár folyamán leválasztották a bölcsészeti, társadalomtudományi és gazdaságtudományi kutatóközpontokat, majd az ELTE-vel kötött megállapodásban megtiltották ezek újbóli felépítését a HUN-REN-en belül.
Komoly problémákat vet fel a vagyonhasználat kérdése is: az ADF szerint nem tisztázott, milyen jogcímen használja a HUN-REN az akadémiai vagyont, miközben az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint az továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van.
Az ADF szerint a Magyar Tudományos Akadémia vezetésének is felelőssége van a kialakult helyzetben. Bár az MTA vezetése korábban ellenezte a kutatóhálózat felosztását, Freund Tamás elnök mégis részt vett az Irányító Testület tagjainak kiválasztásában.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hangsúlyozza: amennyiben az érintettek nem mondanak le, a szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a felelősséget a megfelelő jogi és intézményi eljárásokban érvényesítsék.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.