Lemondásra szólítja fel a HUN-REN irányító testületének tagjait az Akadémiai Dolgozók Fóruma

Súlyos szervezeti, jogi és vagyoni szabálytalanságokra hivatkozva követeli az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), hogy mondjanak le a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat irányító testületének tagjai. A szervezet szerint aki marad, személyes felelősséget vállal a kutatóhálózat működéséért.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma felszólította a HUN-REN Irányító Testületének tagjait – Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát –, hogy mondjanak le tisztségükről. Az ADF Facebookon közzétett felszólításában hangsúlyozza, hogy amennyiben ezt nem teszik meg, erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget is vállalnak a HUN-REN „szabálytalan és pazarló működéséért."

Az elmúlt napokban több, a HUN-REN működésével kapcsolatos visszásság is nyilvánosságra került. Ezek egy részéért Gulyás Balázs elnök korábban az irányító testületet tette felelőssé.

Extrém magas vezetői bérek, miközben alulfizetik a kutatókat

A HVG december elején számolt be arról, hogy a HUN-REN elnöke és vezérigazgatója – Gulyás Balázs és Jakab Roland – havi bruttó bére elérheti a 10 millió forintot. Gulyás Balázs állítása szerint a bér mértékéről az Irányító Testület döntött, a pontos összeget azonban nem hozták nyilvánosságra.

Az ADF azt követeli, hogy tegyék közzé a felső- és középvezetők teljes juttatási csomagját. A szervezet szerint miközben a HUN-REN vezetése pazarló működést folytatott – drága rendezvényekkel és költséges nemzetközi átvilágításokkal –, a kutatóhálózatban elmaradtak a szükséges fejlesztések, és a kutatók bérei továbbra is alacsonyak.

Az ADF szerint az úgynevezett teljesítményalapú bérezés indikátorrendszere teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz, miközben az ezen alapuló fizetések még a hazai diplomás átlagbért sem érik el. Különösen rossz a helyzet az ELTE-hez csatolt négy kutatóközpontban, ahol az átlagosan 10 százalékos béremelés az inflációt sem kompenzálja.

Fazekas István

Jogellenes átalakítás és rendezetlen vagyonhelyzet

Az ADF álláspontja szerint a HUN-REN működése több ponton sem felel meg a vonatkozó törvényeknek. A szervezet szerint jogszabályba ütközött az is, hogy a nyár folyamán leválasztották a bölcsészeti, társadalomtudományi és gazdaságtudományi kutatóközpontokat, majd az ELTE-vel kötött megállapodásban megtiltották ezek újbóli felépítését a HUN-REN-en belül.

Komoly problémákat vet fel a vagyonhasználat kérdése is: az ADF szerint nem tisztázott, milyen jogcímen használja a HUN-REN az akadémiai vagyont, miközben az Alkotmánybíróság korábbi döntése szerint az továbbra is a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában van.

Az ADF szerint a Magyar Tudományos Akadémia vezetésének is felelőssége van a kialakult helyzetben. Bár az MTA vezetése korábban ellenezte a kutatóhálózat felosztását, Freund Tamás elnök mégis részt vett az Irányító Testület tagjainak kiválasztásában.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma hangsúlyozza: amennyiben az érintettek nem mondanak le, a szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a felelősséget a megfelelő jogi és intézményi eljárásokban érvényesítsék.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.