523 milliárd forintról kötött 25 évre szóló megállapodást az állam a HUN-REN kutatási hálózattal

2050-ig biztosítana stabil finanszírozást és működési kereteket a magyar kutatás számára az a megállapodás, amelyet a kormány a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal írt alá.

Hankó Balázs közösségi oldalán számolt be arról, hogy keretmegállapodást és közfeladat-finanszírozási szerződést kötöttek a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal. A megállapodás 25 évre, egészen 2050-ig szól, és a célja a magyar tudományos és innovációs rendszer hosszú távú stabilitásának, kiszámíthatóságának és rugalmasságának megteremtése.

A poszt szerint a szerződés összesen 523 milliárd forintnyi forrást rögzít, amelyhez konkrét teljesítményelvárások is társulnak. Ezek között szerepel a szabadalmak számának növelése, az innovációs tevékenység erősítése, a nemzetközi tudományos jelenlét fokozása, valamint a fiatalok nagyobb arányú bevonása a kutatásba.

A megállapodásban számszerű célokat is meghatároztak: 2031-ig évente 140 szabadalom elérését, 10 milliárd forint külső bevétel bevonását, 600 doktorandusz aktív részvételét, valamint 3500 középiskolás diák bekapcsolódását tűzték ki a HUN-REN munkájába.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a kialakított struktúra nem alapítványi modellre épül, hanem állami partnerség keretében működik. A megfogalmazás szerint a cél egy olyan rendszer létrehozása, amely egyszerre szolgálja a magyar tudomány megerősítését, a gazdasági versenyképesség növelését és a hosszú távú fejlődést.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.