Pályára állt az űrben a BME hallgatói által készített műhold

A sikeres pályára állítással a műegyetemi fejlesztőcsapat jelenleg világszinten is a legtöbb sikeres PocketQube-küldetéssel büszkélkedhet.

November 28-án, helyi idő szerint 19:44-kor a SpaceX Transporter–15 küldetése keretében felbocsátották a Hunity nevű kisműholdat. A projekt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának Mikrohullámú Távérzékelés Laboratóriuma, a Műegyetemi Rádió Club és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság együttműködésében valósult meg.

Nobel-díjas tagja is van a BME új Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testületének

A Hunity a Műegyetem hatodik diákműholdja, amely a SpaceX Falcon–9 rakétájával indult útnak a kaliforniai Vandenberg űrközpontból, nagyjából száz másik műholddal együtt. A műholdat 20:39-kor helyezték 520 kilométer magas napszinkron pályára, majd megkezdődött az akkumulátorok töltése. Az antennák és a napelemek kinyitása után a Hunity rendben működni kezdett.

Az első jeleket a fejlesztők 2025. november 29-én fogták a földi állomáson. A műhold buszfeszültsége 4387 mV volt, az akkumulátorok pedig teljesen feltöltődtek, így elindult a normál üzem.

 

Kilenc egyetem és a HUN-REN is részt vesz az új űripari hálózat létrehozásában Magyarországon

A Hunity több tudományos műszert, egy nagy felbontású kamerát, valamint mágneses és motoros stabilizáló rendszereket is hordoz. A fedélzeten különböző napelemek űrbéli tesztjeit is elvégzik.

A műhold rádióamatőr sávban kommunikál. Az elsődleges földi vezérlőállomás a Műegyetem E épületének tetején található, a másodlagos állomás pedig Érden működik. A Hunityről, az aktuális kísérletekről és az élő telemetriaadatokról további információk érhetők el a műhold saját honlapján.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.