A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) megalakult a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület, amelynek tagjai között a Nobel-díjas Krausz Ferenc is helyet kapott.
A kilenc neves külföldi tudósból álló testület nemrég tartotta első ülését a BME-n, melynek célja, hogy erősítse a Műegyetem nemzetközi tudományos beágyazottságát, és hozzájáruljon az intézmény tudományos kiválóságának és versenyképességének növeléséhez – közölte az egyetem.
A testület tanévenként legalább egyszer ülésezik, tagjai pedig olyan kiemelkedő, nemzetközileg elismert szakemberek, akik nem állnak a BME alkalmazásában.
A rektor három évre kéri fel a tagokat, akik tanácsaikkal támogatják a Műegyetem nemzetközi kapcsolatainak erősítését, segítenek a jó gyakorlatok megismertetésében, valamint véleményezik az intézmény stratégiai dokumentumait. Emellett ajánlásokat is megfogalmazhatnak, és a rektor kérésére állást foglalhatnak fontos stratégiai kérdésekben.
A testület tagjai a következő személyek:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
