A hallgatói kiállást követően már harmadik intézkedési csomagját jelentett be a BGE

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) és az Egyetem vezetése részvételével létrejött munkacsoport harmadik, november 3-i ülésén négy új intézkedésben egyeztek meg.

Október 20-án tüntetést szerveztek a Budapesti Gazdasági Egyetem hallgatói a tarthatatlan állapotok miatt, melyek az intézmény átszervezése miatt alakultak ki. Ezt követően az egyetem munkacsoportot hozott létre az EHÖK segítségével, hogy megoldást találjanak a hallgatók problémáira.

Ennek kapcsán már két intézkedési csomagot is bejelentett az intézmény, most pedig egy harmadikat is, melyben 4 pontot foglaltak össze:

  • Idegen nyelvi követelményeik rendezése
  • "Kétnyelves" szakok második idegen nyelvi elvárásainak kiegyenlítése
  • A végzéshez közeli hallgatók előrehaladásának segítése
  • Szakdolgozatok, záróvizsgák, TDK

Az intézkedések között szerepel például, hogy már minden szak végzősei számára elérhetőek a szakdolgozatokra vonatkozó követelmények, illetve a záróvizsgák szakmai témakörei. Emellett annak érdekében, hogy a kifutó (2024-es vagy azelőtti) tanterveken tanuló hallgatók tanulmányi előrehaladása kevesebb akadályba ütközzön, a Munkacsoport kezdeményezi a mintatantervekben szereplő előtanulmányi, illetve bemeneti követelmények eltörlését.

Az intézkedések teljes leírását az egyetem oldalán olvashatjátok el.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.