Miért hirdetnek ilyen kevés alapképzést a keresztféléves felvételin?

Míg a keresztféléves felvételin a mesterképzésekből széles a kínálat, az alapképzések esetében egészen más a helyzet: szinte alig találni meghirdetett szakokat, és ezek többsége is önköltséges formában indul.

Az idei keresztféléves felvételin számos nagy hazai egyetemek - köztük a BGE, a BME, a PPKE, az ELTE, a DE, a ME és az SZTE - egyáltalán nem hirdettek meg alapszakokat. Csak néhány intézmény kínál ilyen lehetőséget, és ezek között is leginkább a gazdasági területek dominálnak.

Jelentkezéstől a besorolási döntésig: itt vannak a keresztféléves felvételi legfontosabb dátumai

A keresztfélévben meghirdetett gazdsági alapszakok:

  • Gazdálkodás és menedzsment: PTE, METU, Milton, WSNE
  • Kereskedelem és marketing: PTE, METU, WSNE
  • Pénzügy és számvitel: PTE, METU, Milton, WSNE
  • Turizmus-vendéglátás: PTE, METU

    De miért van ez így?

    Azért szerepel ilyen kevés alapszak a keresztféléves felvételin, mert az alapképzések tantervei a legtöbb esetben egymásra épülnek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos tantárgyakat csak akkor lehet felvenni, ha a hallgató már teljesített más, előzetesen meghatározott kurzusokat. Ezek az előtanulmányi követelmények szakmailag indokoltak, ezért nem lehet őket elhagyni.

    A mesterképzéseken ezzel szemben általában nincsenek ilyen kötöttségek, ezért ott könnyebb megoldani a keresztféléves belépést. Ha az alapszakokon is engednék a januári kezdést, az egyetemeknek minden tárgyat minden félévben meg kellene hirdetniük, hogy a hallgatók haladni tudjanak – ehhez viszont nincs elegendő oktató és infrastruktúra.

    Emellett az is közrejátszik, hogy a nappali alapképzésekre felvett diákok több mint 90%-a frissen érettségiző középiskolás, akik nyáron fejezik be tanulmányaikat, így a szeptemberben induló egyetemi képzésekre jelentkeznek. A keresztfélévben pedig jóval alacsonyabb a felvételizők száma.

    Hozzászólások

    Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

    Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

    Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

    A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

    A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

    Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

    A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

    Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?