Miért hirdetnek ilyen kevés alapképzést a keresztféléves felvételin?

Míg a keresztféléves felvételin a mesterképzésekből széles a kínálat, az alapképzések esetében egészen más a helyzet: szinte alig találni meghirdetett szakokat, és ezek többsége is önköltséges formában indul.

Az idei keresztféléves felvételin számos nagy hazai egyetemek - köztük a BGE, a BME, a PPKE, az ELTE, a DE, a ME és az SZTE - egyáltalán nem hirdettek meg alapszakokat. Csak néhány intézmény kínál ilyen lehetőséget, és ezek között is leginkább a gazdasági területek dominálnak.

Jelentkezéstől a besorolási döntésig: itt vannak a keresztféléves felvételi legfontosabb dátumai

A keresztfélévben meghirdetett gazdsági alapszakok:

  • Gazdálkodás és menedzsment: PTE, METU, Milton, WSNE
  • Kereskedelem és marketing: PTE, METU, WSNE
  • Pénzügy és számvitel: PTE, METU, Milton, WSNE
  • Turizmus-vendéglátás: PTE, METU

    De miért van ez így?

    Azért szerepel ilyen kevés alapszak a keresztféléves felvételin, mert az alapképzések tantervei a legtöbb esetben egymásra épülnek. Ez azt jelenti, hogy bizonyos tantárgyakat csak akkor lehet felvenni, ha a hallgató már teljesített más, előzetesen meghatározott kurzusokat. Ezek az előtanulmányi követelmények szakmailag indokoltak, ezért nem lehet őket elhagyni.

    A mesterképzéseken ezzel szemben általában nincsenek ilyen kötöttségek, ezért ott könnyebb megoldani a keresztféléves belépést. Ha az alapszakokon is engednék a januári kezdést, az egyetemeknek minden tárgyat minden félévben meg kellene hirdetniük, hogy a hallgatók haladni tudjanak – ehhez viszont nincs elegendő oktató és infrastruktúra.

    Emellett az is közrejátszik, hogy a nappali alapképzésekre felvett diákok több mint 90%-a frissen érettségiző középiskolás, akik nyáron fejezik be tanulmányaikat, így a szeptemberben induló egyetemi képzésekre jelentkeznek. A keresztfélévben pedig jóval alacsonyabb a felvételizők száma.

    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.