Ezek voltak a legnépszerűbb alap- és mesterszakok a 2024-es keresztféléves felvételin

Bár a több ezres jelentkezőszámok a keresztféléves felvételiken általában elmaradnak, mutatjuk, melyek voltak a legnépszerűbb, legtöbb jelentkezőt vonzó szakok 2024-ben.

  • Székács Linda

Alapképzésekre mindössze 1002-en jelentkeztek a tavalyi keresztféléves felvételin az Oktatási Hivatal adatai szerint, holott a diákok mintegy 121 szakból válogathattak.

A legnagyobb kereslet viszont a keresztféléves felvételin is azokra a gazdasági szakokra volt, amik az általános felvételi eljárásban is népszerűek. Ilyen például a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel.

Az öt legnépszerűbb alapképzés a 2024-es keresztféléves felvételin a következő volt:

  1. gazdálkodási és menedzsment - 322
  2. emberi erőforrások - 173
  3. kereskedelem és marketing - 156
  4. kommunikáció- és médiatudomány - 148
  5. pénzügy és számvitel - 125

A listában egyetlen társadalomtudományi képzésként szerepel a kommunikáció és médiatudomány 148 jelentkezővel. Első helyen viszont kevesebben, mindössze 85-en jelölték meg ezt a képzést.

Mesterszakokra viszont jóval többen; összesen 5207-en jelentkeztek tavaly keresztfélévben. Az öt legtöbb jelentkezőt vonzó mesterképzés a következő volt:

  1. vezetés és szervezés - 797
  2. pénzügy - 518
  3. mérnökinformatikus - 458
  4. marketing - 438
  5. gépészmérnöki - 361

Azt, hogy idén milyen szakok közül válogathatnak a keresztfélévben felvételizők, ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.